Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Bezerédy Győző: Tolna megye településeinek pecsétje a feudalizmus végén • 97

nielik János. Pécsett 1852.352. p. Nehezen képzelhető azonban az el, hogy e régi apátsági templomra történt a pecséten utalás. 15. Kaczián János: Magyarázó szöveg a Tolna Megyei Levéltár: „Címerek és pecsétek a Levéltárban" című kiállításon. 16. Dr. Németh Imre-Somogyi György-dr. Koch József: Paks nagyközség monográfiája. Sportpropaganda V. gondozásában. Kiadja Paks Nagyközségi Tanács (1976). A mai háromhajós templom 1901-ben épült. A régi templom - amely a pecséten látható 1887-ben leégett. A tornya azonban ma is áll. 238. p. 17. Báta 1903. évi pecsétjén a nagyobb, barokk toronysisakú templom látható, szinte teljesen azonos a második pecséten láthatóval. Haas Mihály: Emlékek a Duna mentén... Danielik János: Emlékkönyv II. k. 387. p. A Pécsi Egyházmegye Schematizmusa. Pécs, 1981. 243. p. Fényes Elek: Magyarország ismertetése... i. m. 87. p. Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népeinek... i. m. 126-133. p. 18. Mint a baranyai Hidas esetében, ahol külön pecsétet használt Magyar-, Német-, és Ráchidas, de mindhárom falunak egy bírája volt. Bezerédy Győző: Baranya megye községek feudális kori pecsétéi, i. m. 150. p. 19. „A plébánia templomot Kollonics Zsigmond bécsi bíboros-érsek, bátai apát építtette a régi apátsági templomtól 2 km-re. Gr. Berényi Zsigmond (ekkor már pécsi megyés püspök) konszekrálta 1744. június 9-én Szent Mihály ark. tiszt. "A Pécsi Egyházmegye Schematizmusa 1981. Pécs, 1981. 243. p. 20. Bertényi Iván: Szfragisztika. A történelem segédtudományai. Szerkesztette: Kállay István. ELTE BTK. Budapest, 1986. 176. p. Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Gondolat. Budapest, 1983. 94-107. p. 21. Tolna megyében a XV. században a következő várak álltak: Anyavár, Dáró, Debregeszt, Dombó, Györké, Maré, Nyék, Ozora, Simontornya, Szász, Szék, Szekszárd, Tamási. A felsorolásban a török után Baranyához került várak (pl. Maré) is szerepelnek. Érszegi Géza: Tolna megye a honfoglalástól.a mohácsi csatáig. Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve I. Szerkesztette K. Balog János, kiadta a Tolna Megyei Levéltár. Szekszárd, 1978. 17. p. Könyöki József szerint azonban a megyében a középkorban nem kevesebb, mint 69 vár állt, ami a maga nemében igen jelentős számnak számít. Könyöki József: A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra. Sajtó alá rendezte Nagy Géza. Budapest. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, 1905. 292-293. p. 22. Budáról Belgrádba 1663-ban. Ottendorff Henrik képes útleírása. Kiadta: Hermann Egyed. 1943. 51. p. 23. Fényes Elek: Magyarország ismertetése... i. m. 115. p. 24. Dr. Szőke Sándor: Dombóvár. Budapest 1971. Képmelléklet. 25. Vártúrák kalauza. Budapest, 1976. Sport Kiadó 185. p. A vár a Kapós folyó átkelőhelyét védte. 26. Kiss Gábor: Várak, várkastélyok Magyarországon. Panoráma (1984) 407-410. p. 27. Budáról Belgrádba 1663-ban. i. m. 42-43. p. 28. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Második kiadás. Gondolat. Budapest, 1985. Fordította: Karácson Imre. 240-241. p. 29. Kiss Gábor: Várak, várkastélyok Magyarországon i. m. 419-425. p. Gerő László: Magyarországi várépítészet. „Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Budapest 1955. Gerő László szerint „Simontornya várát 1702-ben császári rendeletre lerombolták."408. p. 30. Budáról Belgrádba 1663-ban. I. m. 46. p. 31. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. i. m. 239. p. Fényes Elek szerint: „Hajdan kőfallal kerített királyi város volt." Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. IV. k. i. m. 207. p. 32. Tulajdonképpen két egymástól kissé eltérő pecsétről van szó. A pecsétnyomókat még a XVIII. században is használták. 33. Kathona Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974. 11. p. 118