Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Bezerédy Győző: Tolna megye településeinek pecsétje a feudalizmus végén • 97

Gemeinde Szakadath - kurzív minuscula írással írva és a két „d" kivételével latin betűkkel. Gemeinde Várasd - kurzív minuscula írással, latin betűkkel. Végezetül a tudatlanságból (esetleg írástudatlanságból) eredő elírásra egy-két példa: SCHIBERAK (Csibrák) TUS (Dus) SZAKCS FYLU POGBITYE - vagy fordítva vésett betűk, pl. MEDI H A és MÖTSE M Y falvaknál. Abban ugyanis semmiképpen sem lehetünk biztosak, hogy ezek a „vésnökök" írástudók voltak. A pecsétkép és a felirat tanulmányozása közelebb hozhat bennünket a pecsét korának meghatározásában is. Már a lenyomatokra vetett első pillantás is meggyőzhet bennünket arról, hogy ezek a pecsétek stílusban is meglehetősen változatosak, s nem kell nagy szakértelem ahhoz, hogy fel ne fedezzük rajtuk a kor stílusainak uralkodó jegyeit. Mindezt annak ellenére kell kijelenteni, hogy nyilvánvalóan a véseteket készítő „mesterek"aligha tudtak ezekről a stílusokról, divatáramlatokról, melyek azonban, ha évtizedes késéssel is, de mégis eljutottak hozzájuk s hatottak is rájuk. A korai pecséteken nem nehéz felismerni a barokk stílusjegyeit. Az általánosan gyakran használt indadíszítés szinte kínálja magát a barokkos megoldásokra. Az indák nyugtalan tekervényei már az első rápillantásra felismerhetővé teszik a barokk stílust. Ugyanez vonatkozik minden növényi díszítésre, de még a pecsétkép más jelképeire is, így például a szőlőre, melynek indái hasonlóformán kígyóznak a kepmezőben, vagy a komlóra, melynek fölfelé futó szárának tekergőzese szintén emlékeztet a barokk stílus nyugtalanságára. Ebből az időből igen gyakoriak az egyházi vonatkozású pecsétek. Barokkos hatás érződik az ábrázolt szentek ruharedőin, köpenyein. Ezt a korszakot a templomok ábrázolásánál fejezték ki a leghívebben. A toronysisakok, tetőzetek barokkos vonalvezetését nem nehéz felismerni. A feliratokon is érezhetők a kor divatjára utaló nyomok: elsősorban a szövegközti pontok, virágok, szóközi díszítések dekoratív lehelyezésében. Tipikusan barokk pecséteket használtak a következő Tolna megyei települések: Dunaföldvár(1789), Bölcske (1800 / és é.n.), Bonyhád (1789), Bikács (é.n.), Decs (1703), Paks (é.n.), Nagyszékely (é.n.), Bikács (é.n.) A klasszicizmus is hamar megjelent a pecséteken, melyek egycsapásra leegyszerűsödtek, eltűntek a barokkos, hullámzó, nyugtalan díszítések, ezzel szemben megjelentek a jellegzetesen klasszicizáló utalások. Ezek közt a legszembeötlőbb a klasszikus oltár feltűnése, melyen mintegy ókori, pogány áldozatot, a falu terményeit, a megművelésükhöz szükséges mezőgazdasági szerszámokat, az ekétől a sarlóig, helyezték el. A legszebb példája ennek Majos falu pecsétjén látható, ahol az áldozati oltáron a már említett termények és szerszámok mellett ott szerepel a terhes nő is, jelképezve ezzel magát a termékenységet, az istenek legnagyobb ajándékát. Majos antik oszlopra állított keresztfát vésetett a pecsétre, más pecsétek csak puritán egyszerűségükkel jelzik az új kort, mely kisebb-nagyobb vonatkozásban az élet csaknem minden területén jelentkezett. Klasszicizáló stílusú pecsétet a következő települések használtak: Cikó 1836, Harc 1816, Varsád 1843, Mucsfa 1818. A realizmus jelentkezése már a feudális kor végére tehető, az évtizedes késést figyelembevéve ez a 40-es éveket jelenti. Ezek a pecsétek leíró jellegének előtérbe 110