Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Bezerédy Győző: Tolna megye településeinek pecsétje a feudalizmus végén • 97

Kis túlzással, a községi pecséteket a falu, vagy a mezőváros címerének lehet tekinteni, nem adományozott, de maguk alkotta címerének. Címerfunkciójuk is van, egyszersmind szimbolikusak is, amit a falu megkülönböztető jelként használt. A címertan jeleire való utalást a következő Tolna megyei települések pecsétjein lehet felfedezni: Belác, Bikács, Csibrák, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Hogy ész, Kovácsi, Ozora, Tevel és Sárpilis. Belác: pecséttalpon (címertalpon) ágaskodó oroszlán baljában szőlőfürtöt, jobbjában virágot tart. Bikács: ekevas, erősen barokkos tárcsapajzsban lebeg. Csibrák: ágaskodó oroszlán első két lábával ekevasat emel. Dunaszentgyörgy: ágaskodó oroszlán buzogányt tart mellső jobbjában. Az oroszlán feje fölött ötágú, nyitott korona lebeg. Az oroszlánt két pálmaág fogja közre, melynek két szára úgy hajlik, hogy a pecsétképet szabályos pajzsformává alakítja. Gerjen: tárcsapajzs, amelyben evező lebeg, alatta vadkacsa látszik. Hőgyész: az 1838. évi pecsétben koronás magyar címer látható. Kovácsi: középütt Mária látható gyermekével, kétoldalt egy-egy ágaskodó oroszlánnal. Ozora: magyar nyelvű pecsétjében egy kerektalpú pajzs figyelhető meg. Tevel: a pecsét 1841-es datálású. Csücsköstalpú pajzs látható, takarókkal, fent sisak, melyben (a tollak helyébe) gabonaszálakat tűztek be. A pajzsban egy ház és egy templom látható. Annak igazolására, hogy maga a pecsétkép sem más, mint egy kerek címerpajzs, példa Sárpilis 1821-es keltezésű pecsétje, melyben a földet szabályos címerpólya jelzi. Ez ideig szó volt a pecsétképekről, melyeknek szerepe az írástudatlanság igen magas foka miatt mindig is jelentős volt. A felirat a hivatalos szervekhez szólt. Éppen ezért nagyon fontos, volt az, hogy a szövegből mindig kiderüljön, a település nevén kívül az, hogy mi a státusa (falu, vagy mezőváros). A felirat nyelve azt is bizonyítja, hogy milyen nemzetiségek élnek a faluban, vagy a mezővárosban, az évszám a pecsét készülésének időpontját jelöli, aminek jelentősége az esetben jelentős igazán, ha ugyanakkor a település státusában is változás állt be, pl. azért készítettek új pecsétet, mert a falu mezővárosi jogokat kapott. Nagyon ritkán a megyei hovatartozást is feltüntették, természetesen a megyehatáron levő falvaknál (pl. Zsibrik esetében, mely falu akkoriban még Baranyához tartozott, később viszont Tolna megyéhez csatolták), de még az is megtörténhetett, hogy a pecsét elkészültekor a hivatalban levő bíró nevének monogramját is bevésette a felirat mellé (Baranyában előfordult), sőt adódhatott olyan gyakorlat is, hogy egy településen külön bírája, vagy egy bíró esetén külön elöljárósága volt a magyaroknak, a németeknek, vagy a „rácoknak", vagy a katolikusoknak és a reformátusoknak (Tolnában Bátán).

41 Végezetül az esetben, ha a falu lakói, vagy a lakosság egy része nemesi kiváltságot élvezett, e tényt is kiemelték a nemesi közösség részére készült külön pecséten.

42 Mindezekből nyilvánvaló, hogy e feliratok mennyire változatosak, változatosak voltak azonban formailag is. A feliratok többféle módon helyezkedtek el a pecséteken: 1. köriratosan, 2. feliratosan, 3. körirat és felirat kombinációjában, 4. monogram, vagy rövidítés formájában. 106