Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Bezerédy Győző: Tolna megye településeinek pecsétje a feudalizmus végén • 97

Ez a terület kedvezett az életnek a török háborúk idején, amennyiben ehhez a különös vízi világhoz alkalmazkodott a lakosság is (halászat, madarászás). Az ártér vizei, kanyargó holtágai között az ellenség nehezen igazodott el, az emberek biztonságosabban bújhattak meg, vagyonukat jobban elrejthették, a túlélésnek itt minden másnál nagyobb lehetősége volt. Éppen ezért nem lehet véletlen az, hogy Tolna megye korai, datált pecsétjeinek többsége az ártéri terület falvainak zöméből került ki (Decs 1703, Dunaföldvár 1690, Őcsény 1697) Vajon e táj falvainak datálatlan pecsétjei mely korból eredhetnek? Meglehet, egyik-másik még a török megszállás alatt keletkezett! Jelentkezik-e ez az ártéri vízi világ, a vizek, mocsarak között meghúzódó falvak pecsétrajzolatain? Alsónyék XVIII. századi pecsétjén két egymással szemben úszó hal látható. Ennek ugyan lehetett vallási magyarázata is, miként a baranyai Kölked esetében is lehet, de ott sem és Alsónyéken sem lehet ezt a tájtól elvonatkoztatni, mindkét falu körül jelentős vízi világ volt egykor.

10 Alsónyék egy későbbi pecsétjén ugyancsak hal látható, ugyanúgy, mint Őcsény 1697. évi pecsétjén. Báta tipariumja XVIII. századi, ezen a templom alatt a Duna kanyarog, Gerjen pecsétjén vízfelület látszik, rajta vadkacsa úszik, felette evezőlapát lebeg. E nézőpontból külön hely illeti meg Paks korábbi, a XVIII. században készült datálatlan pecsétjét. A pecsétképen a meredek domboldal előtt a mezőváros látható, melyet a templom jelképez. Elöl a Duna kanyarog s a vízen oldalt Duna-malom áll. E pecsétrajz ez utóbbi miatt jelentős igazán. A Duna-malmok szerepe a Duna mentén igen nagy volt. Egyes települések előtt nemegyszer tucatjával álltak (Dunaföldvár, Dunaszekcsö, Mohács) a folyó sodrásában, szigorúan meghatározott rend szerint. Lassan dolgoztak, de kiváló minőséggel, ezért igen kedveltek voltak. Pecsétre kerülésük azt bizonyítja, hogy a XVIII. században nagy jelentőségük, meghatározó szerepük lehetett, s ez csak úgy volt lehetséges, hogy nem egy, de számos Duna-malom állt itt a folyón. Nemcsak a Duna folyam és ártere szólt bele a falvak életébe, hanem a kisebb folyók és vizek is. Döbrököz mezőváros a Kapós folyó mentén, annak ártere közelében feküdt. Ez a tény megjelent a pecséten is, ahol hullámzó víz látszik, magasra nőtt sással és náddal. A sűrű nád között nagy gázlómadár áll, balra a parton egy vártorony látszik. A pecsét 1756-os datálású.

11 Érdekes az, hogy jóformán alig található más, a mindennapi munkával kapcsolatos ábrázolás a Tolna megyei pecséteken. Csaknem teljesen elmarad a török utáni nagy erdőirtásra való utalás, ami pl. Baranya megyében jellemző tevékenység volt. Talán Apáti (Bátaapáti) pecsétjén látható nagy, kiszáradt (levél nélküli) fa, Kölesden a három domb közül az egyiken látható fák utalnak az erdőirtásokra. Fejszét emelő, fejszével fát kivágó (Gödre) személy ábrázolása nem található a Tolna megyei pecsétek között.

12 Tolna megyében mindössze egy falu esetében találkozunk beszélő pecséttel, holott általában ez az ábrázolási mód tűnne a legkézenfekvőbbnek, hisz itt nincs másról szó, mint arról, hogy a falu nevére utaló jel kerül a pecsétképre. Ellentétben Baranyával, Tolnában a legtöbb falunév nem is ábrázolható képi formában. Kivételt képez Kakasdfalu, felirata szerint „KAKAS FALU". A pecsétképben kakas látható, csőrében szőlőfürttel.

13 Az egyházzal kapcsolatos pecsétábrázolások főleg a XVIII. századból valók. Épületek esetében (templom) az ábrázolás hitelességéhez viszonylag nem fér kétség, bár a vésetet készítő „/wesfór"bizonyára nem látta minden esetben az épületet, így csak elmondás alapján dolgozhatott. 100