A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)
VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL
lomban fogja őket részesíteni, előleget is adva nekik. A huszárok azonban - miként Eszterhazy Antalhoz intézett panaszos levelében írta - kötelességükről, a császár iránti hűségükről és ígéretükről, mely szerint a várból éjjel történendő kijövetelük után útjukat tüstént tovább folytatják, megfeledkeztek és az egész éjszakát az elővárosban töltötték, majd reggel mindjárt átallották a kurucokhoz és azoknál vállaltak szolgálatot. Ilyen előzmények után - írta tovább Gindl - ez a Szenté János az 1708. évi szüret idején, mint kuruc főhadnagy, az ő szüretelő emberein az említett 15 forintos, bíróilag meg nem ítélt követelést erőszakkal megvette, egy forint végrehajtási költséget is felszámítván. Révész András ugyancsak ez idő tájban, borait lefoglalva, 17 forintot hajtott be szüretelő emberein. Volt cselédje, Flórián Péter kuruc főhadnagy pedig az embereit, minthogy nem volt védlevelük, még el is fogatta és meg is kötöztette. Ez ellen az eljárás ellen Gindl Eszterhazy Antalnál, kinek parancsnoksága alá e kurucok tartoztak, ünnepélyesen óvást emelt, azon a címen, hogy a megkötött szerződés szerint szüret idején senkinek sem áll jogában erőszakot alkalmazni s meg nem ítélt követeléseket erőhatalommal behajtani. Minthogy ebben az ügyben a császári várparancsnok hiába írt kuruc tiszteknek, Gindl most, mint írja, Eszterhazy Antalt kéri meg, szolgáltasson neki elégtételt. 46 Révész András követelése akként keletkezett, hogy Gindl borokat szállított Péterváradra a Dunán és visszafelé, miután hajóit megrakta bőrökkel és faggyúval, nem talált hajósokat, akik a szállítást vállalták volna. Ekkor Révész András 150 forint bérért vállalta a szállítást s bár az árukat minden veszteség nélkül sikerült Győrbe vinnie, Gindl Orbán mégis levont a béréből 17 forintot. Révész András még 1708. június havában figyelmeztette Gindl Orbánt, hogy tartozását „szépségszerint" fizesse meg, mert különben szőlőjéből még a munkásokat is kiveri vagy szüretkor kétszeresen veszi meg követelését, mert „vagyon olyan authoritása"az óbesterétől (t. i. Bohlfort kuruc ezredestől). Gindl azonban nem fizetett s miként láttuk, Révész András beváltotta fenyegetését. Gindl Orbánnak a már említett tiltakozására visszatérve érdemes megemlíteni, hogy a küzdő felek egymással csak „illendő"dologban váltottak levelet, vagyis csak akkor, ha egymást kölcsönösen érdeklő ügyről volt szól. 47 E felfogásnak szellemében váltott levelet a császári várparancsnok is Flórián Péter kuruc főhadnaggyal, Szenté János ügyében tiltakozván az ellen, hogy az egyezség megszegésével a „vitézlő és városi avagy kereskedő" emberek jószágait meg nem ítélt követelések fejében lefoglalják és visszatartsák. Figyelmeztette, ha nem teszi jóvá a történteket Szenté János esetében, többé egy embert sem bocsát ki a várból és így a szerződésben foglalt pénzt a kurucok nem fogják többé „megolvasni". 4 * E levelezésből derül ki, hogy a várat ostromló kurucok szerződésben meghatározott sarcot fizettettek a várbeliekkel a szabad közlekedés engedélyezése érdekében. A kuruc csapatok által a szegénységnek okozott károk jóvátételéről a kuruc tábornokok gondoskodni igyekeztek. Eszterhazy Antal generális Sümegről 1709. február 16-án Szekeres István ezredeshez intézett parancsában azt írta, hogy maga is meggyőződött a szegénységnek, sok kilengés és rendbontás miatti, csaknem utolsó, veszedelmes romlásáról. Ezért utasította az ezredest, hogy a Győr, Komárom és Esztergom megyékből behajtott élelmiszereket és más szolgáltatásokat, nemkülönben a katonái által elkövetett kilengéseket írassa össze, az érintett megyékkel végezzen ezek felől elszámolást és kinek-kinek szolgáltasson igazságot érdeme szerint. A megnyugtató elintézés érdekében teljhatalmú megbízottat küldött ki és felhívta az ezredest, küldje ki ő is egyik becsületes tisztjét, hogy a sérelmek összeírása jobb móddal történjék és az igazság is jobban napfényre derüljön. 49 Nem valószínű, hogy itt csupán látszatintézkedésről lett volna szó, hiszen a kuruc vezetés nem 57
