A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)
VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL
Hadnagy Albert JEGYZETEK RÁCEGRESPUSZTA MÚLTJÁHOZ Rácegres eredeti neve Alegres volt és a középkorban, valamint a mohácsi vészig és a török hódoltság kezdetén lakott helyként szerepelt, vagyis az elpusztult magyar faluk sorába tartozott. Rác lakosságát a török uralom alatt kapta, mert e falunak eredeti magyar lakossága elpusztult a török uralom alatt, s helyüket a rácok foglalták el, akik a török uralom alatt hamarosan kezdtek felnyomulni az egykor magyarok által lakott országrészekbe. A kuruc háborúk egyenes következményeképpen a Tolna megyei rácok Tolna megyéből túlnyomó nagy részükben elvándoroltak, vagy elpusztultak, s az általuk lakott egykori magyar faluk részben új magyar lakossággal teltek meg és élik életüket a mai napig, részben pedig többé nem települtek be és a mai napig megmaradtak pusztákként. így vált uradalmi pusztasággá az egykori magyar Alegres, átváltoztatván nevét az utolsó lakókra emlékezvén Rácegressé, illetve Rácegrespusztává. Középkori okleveleinkben szerepel még Felegres falu is, de ez a mai Fejér megyei Sáregressel azonos falu, tehát Rácegrespusztához nincsen köze. Előfordul még Egres falu is, melyről nem lehet tudni, hogy harmadik falu volt-e, illetve, hogy esetenként Alegressel, vagy Felegressel azonos volt-e az oklevelek által megadott történésben és időpontban. Általánosságban még csak annyit szükséges megemlíteni, hogy a mai Rácegrespuszta egykori magyar elődje, Alegres falu mindenkor a simontornyai várúr birtokaihoz tartozott több más magyar faluval együtt, s így urát és történelmét a mindenkori várúr személye és sorsa határozta meg. Az adománylevelekben több esetben is vámmal és révvel szerepel, ami arra mutat, hogy az uradalom területén belül jelentősebb szerepet tölthetett be. Az adatok időrendi sorrendje: 1. A simontornyai várat Salamonfia Simon építtette körülbelül az 1277. évben s Alegres már ekkor a vár birtokaihoz tartozhatott. Az 1317. évben Eörsy Péter lett a vár birtokosa, mint az ország tárnokmestere. Az 1324. évben Henczfia János óvári kapitány kapja ajándékul Simontornyát s ekkor már Egrest is említik a birtokok sorában; ez azonos Alegressel. Róbert Károly a várurat hűséges szolgálataiért ajándékozza meg e várbirtokkal és ezt az adományozást Nagy Lajos királyunk az 1364. évben hitelesíti. 2. A Laczkfiak huzamos időn át birtokolták Simontornya várát, éspedig 1346-1397-ig a hozzá tartozó falvakkal együtt, mikor aztán hűtlenség miatt minden birtokukat elvesztették. Zsigmond király 1397. október 18-án kelt adománylevelével ezt az egész birtokot Kanizsai János esztergomi érseknek, Kanizsai Miklós tárnokmesternek és Kanizsai István főajtónállónak adja örök tulajdonul kiváló érdemeik elismerése jeléül. A kanizsaiak birtoklása ellen Tilman fia Miklós fia István pert indít azon a címen, hogy e birtokok tulajdonképpen őt illetnék, mint Hencz fia János leányának leszármazóját. A pert azonban elveszíti és Zsigmond király a Kanizsaiakat végleg megerősíti e birtokaikban, amelyeket azokért a szolgálatokért kaptak tőle, amelyekkel segítettek leverni a Zsigmond király ellen szőtt összeesküvést, s amelynek főszereplői éppen a Laczkfiak voltak többek közt. A pécsi püspök 1416ban pert indított a Kanizsaiak ellen azért, mert miszlai, székelyi, egresi, görbői és borjádi jobbágyaikkal megtámadták az akkori Püspökszékelyhez (ma Nagyszékely) 39
