A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)

VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL

A bíróság mindössze néhány soros ítéletet hozott. A tanúvallomásokból és saját beismeréséből bizonyítottnak látta azt, hogy a vádlott megfelelő tudomány hiányában gyógyítással foglalkozott, ördögi eszközökkel élt és ez által sokakat megrontott. Mindennek méltó büntetéséül máglyahalálra ítélte, elrendelvén az ítélet végrehajtása előtt tortúra alá való vettetését. Itt Tolna megyében a tortúrának eddigi megállapításom szerint tizenkét fokozata volt. Különös és talán egyedülálló példa Lengyel Kata magatartása, aki kínvallatása során sem válaszolt egyetlen kérdésre se. Igaz, tudta, hogy halálos ítéletén úgysem változtatna vallomása, magatartása mégis bámulatra máltó, mert a kínvallatásnak 12 fokát testileg-lelkileg elszenved valóban emberfeletti akaraterőre vall. Ebben az elszántságában nyilván vezérelte az az elhatározása, hogy sem társait nem árulja el, sem tudományát nem hozza azoknak tudomására, akik az ördögökkel való szövetségüket hivatalból tűzzel-vassal irtani törekedtek. Felolvasom szó szerint azokat a kérdőpontokat, amelyekre Lengyel Katának válaszolnia kellett volna. Szükséges ennek ismerete azért, mert e kérdőpontokból magyarázat nélkül is kiviláglik, hogy a büntetőtörvényszék tagjai, illetve maga a nemesi vármegye tulajdonképpen milyen adatoknak szeretett volna birtokába jutni és hogy tulajdonképpen milyen fogalmai voltak az egész boszorkányságról. Nem véletlen az se, hogy annyiszor van szó az ördöggel való szövetségről és hogy ez a szövetség Európaszerte annyira izgatta a boszorkányok ellentáborának képzeletvilágát. Ilyen szövetség valóban volt és működött, bár csak egyszerű formákban. A boszorkányperek világot vetnek arra, hogy a boszorkányok egymásról tudtak, egymásnak kezére játszottak, egymásai szemben közösséget vállaltak, a szövetkezésnek kezdetleges külső jeleit is magukon viselték, s miként majd látni fogjuk, volt olyan boszorkány, aki csak a tortúra nyolcadik fokán, a szöges csikóba ültetés után vallotta ki társait, testben és lélekben gyengébb lévén Lengyel Katánál. 1. Hány esztendeje, hogy boszorkány? 2. Kik incselkedéséből lett boszorkánnyá? Akkor kik voltak jelen és hol? 3. Hányat rontott meg, miképpen, miért? Mivel gyógyította meg, vannak-e még olyanok, kiket megrontott, kiknek híjják és mivel lehet őket meggyógyítani? 4. Volt-e köze az ördöggel? 5. Hány városi, vagy falusi határt rontott, vagy rontatott meg társaival? Kik legyenek azok? Hol? Férfiak-é, vagy asszonyok? 6. Hol és kinél vannak boszorkányeszközei, micsodák és mire valók? 7. Ördögi mesterséggel éjjel avagy nappal micsoda ördögökkel és boszorkányokkal vendégeskedett. Kinek híjják az ő ördögi társát és azokat, akikkel vendégeskedett, micsoda lovakon járt, hová, mikor tanácsban volt, kik voltak jelen, kiknek hívják? 8. Micsoda füveket ismer és mire valók? 9. Mióta megfogattatott, az ördög nem volt-e nála, nem üzente a társainak, hogy a leányának, úgy másoknak ártsanak, kiknek és ha ártottak, mivel lehet meggyógyítani. Kicsodák azok, akik ártottak? Nem azért-e, hogy ő fogva vagyon és ő miatta a földvári marhák döglenek? 10. Nem tanított-e másokat boszorkányságra, kiket, hol? Miképpen, kik légyenek azok és azon boszorkányságot űzték-e és prédikálták-e? 11. Nem tudja-e ördögi mesterséggel valakit bakon, vagy darab fán vizén által járatni, hozatni, vagy ezeket nem cselekedte-e, hol és hányszor, kikkel? 12. Hol tudja azt a láda pénzt, amit Kőmívesnének mondott, micsoda pusztán, mely helyt? 13. Marháknak hasznát nem vette-e el s mivel lehet őket orvoslani? 14. Szárazságot nem csinált-e, vagy esőt nem szerzett-e s kiváltképp ártalmul jégesőt? 93