A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)

VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL

Az egyszerű jobbágy viszont, ha kisebb császári parancsnokoktól tudott is magának védlevelet szerezni - miként az előbbi adat mutatja - annak ellenére teljesen ki volt szolgáltatva az önkénynek. Lényeges különbséget jelentett ez a két társadalmi osztály helyzete és jövője szempontjából. Persze, a harcok idején kedvezőbb helyzetbe jutott birtokosoknak ugyancsak minden előnyről le kellett mondaniok, mert a császári hatalom igyekezett az uralma alá visszakerült területeken a régi állapotot visszahelyezni. Heister generális, 1709 október 14-én Tolna megyéhez intézett rendelkezésében értesítette a vármegyét, hogy az országban uralkodó lázadás alatt sok egyházi és világi méltóság szenvedett el sérelmet és jogtalanságot. Őfelsége és a közjó érdeke azt kívánja, hogy a lázadók által bármi és bárki ellen elkövetett jogtalanságok jóvá tétessenek. Ezért szigorúan meghagyja a vármegyének, hogy mindent állíttasson vissza a lázadás előtti állapotba, mert különben, aki e rendelkezésének a legcsekélyebb mértékben is ellenszegül, szigorú és vétkének megfelelő büntetést fog érdemelni.

53 A szatmári békekötéssel, amely e felfogás jegyében jött létre, a magyar nemzetre a fejedelem által előre meglátott sorvasztó csend borult, amit csak a szabadságharcos emlékekre épülő parasztmegmozdulások zaja tört meg időről időre. Több mint száz évnek kellett eltelnie, amíg Kossuth nemzedéke előtt újra felcsillanhatott a szabadság reménye. A szabadságharc elbukott, miként elbukott 1848/49-ben is. El kellett buknia mindkét esetben, mert mindkét alkalommal nem egységes, hanem erőiben megosztott, sőt a bécsi udvar által céltudatosan szétforgácsolt nemzet küzdött a szabadságáért. Rákóczi szabadságharcában a nemzetnek túlnyomó nagy többsége, akkori nyelven szólva a falusi szegénység minden tekintetében készen állt a harcra, a sorsdöntő küzdelemre. A társadalom vezető osztályai azonban, akik a gazdasági és politikai erőt is képviselték, a nemzettől elszakadva és a bécsi udvar bűvköréhez láncolva túlnyomó részükben népükhöz hűtlenek lettek és árulókká váltak. így tudott úrrá lenni a megosztott nemzeten a Habsburg-uralom. Tolna megyének különösen hálásan kell emlékeznie II. Rákóczi Ferencre és a kuruc hősökre, mert a császárhű és a magyarságot kegyetlenül pusztító rácok szétugrasztásával ők tartották meg e megyét a magyar hazának. Jegyzetek 1. Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. VII. k. 458.1. 2. Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig. 205-206.1. 3. Holub József: i. m. 224.1. 4. Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 1696-1703. 21. 1. 5. Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc III. kötet 219-220. 1. 6. Szekszárdi Állami Levéltár. IV. A. (7). e Causae criminales iii 123/1732. 7. Dr. Hadnagy Albert: Tolna vármegye küzdelmes évei a török hódoltság után. Tolnamegyei Újság 1938. évf. 31-33. sz. 8. Szekfú Gyula: Magyar történet. IV. k. 282. 1. 9. Szekszárdi Állami Levéltár. Apponyi családi levéltár. Fasc. 70. N°. 31. 10. Szekszárdi Állami Levéltár. Csapó családi levéltár 1. sz. 11. Szekszárdi Állami Levéltár. Csapó családi levéltár 12. sz. 5-6-7-8. 1. 12. Szekszárdi Állami Levéltár. Benyovszky-iratok. 13. Szekszárdi Állami Levéltár. Benyovszky-iratok. 14. Szekszárdi Állami Levéltár. Benyovszky-iratok (kuruc kor). 15. Szekszárdi Állami Levéltár. F. 1:15. 16. Szekszárdi Állami Levéltár. F. 1:957. 17. Szekszárdi Állami Levéltár. F. 10:41. 18. Szekszárdi Állami Levéltár. F. 10:39. 59