A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)

VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL

Hadnagy Albert II. RÁKÓCZI FERENC ÉS KORA A SZEKSZÁRDI ÁLLAMI LEVÉLTÁR IRATAINAK TÜKRÉBEN A Nyugat és a Kelet között elhelyezkedett magyar nemzet az elmúlt évszázadok hosszú során át szabadságának és függetlenségének védelmében temérdek vért és anyagi erőt áldozott fel. A Keletről jövő támadások hullámszerűen érték a nemzetet s bár felmérhetetlen veszteségekkel jártak, mégsem állandósulhattak. A Nyugatról kiinduló támadások azonban, amelyeknek majdnem mindig a germánság volt a kezdeményezője, háborúval, vagy anélkül szüntelenül törtek a nemzet életére, s ennek megfelelően a nemzet szabadságáért és függetlenségéért vívott harc és küzdelem sohasem szünetelt, hanem állandósult, akár az osztrák herceg, akár a Habsburg-ház, akár Hitler volt az uralkodó. Történetírásunk a török hódoltságot megszüntető hadműveleteket felszabadító háborúknak nevezte el annak ellenére, hogy a felszabadulás nyomában a török hódoltságnál sokkal súlyosabb és végzetesebb uralom nehezedett a magyar nép vállaira és a Habsburg-uralom részéről a magyar nemzet teljes megsemmisítésére tettek céltudatos intézkedéseket. Az úgynevezett felszabadulás után néhány évvel később a megmaradt csekély lakosság az elmúlt török világot eszményi állapotnak tekintettejelenéhez képest, s mindenütt fájdalmasan emlékezett vissza „az annak előtte való boldogabb időkre. * Tolna megye az 1964. évben Baranya és Valkó megyékkel egyetemben panaszt emelt az uralkodó előtt, hogy a kegyetlen és a világ teremtése óta nem ismert terheket képtelen elviselni.

2 A volt török uralmi területről a lakosság kétségbeesetten menekült idegen tájakra és Tolna megyét az elnéptelenedés veszélye fenyegette. Az 1699. évi karlovici békekötés után az új határok rendezésére Tolna megyének 2000 embert kellett volna küldenie, de erre képtelen volt, mert lakossága mindössze 1396 jobbágyból és 131 nyomorult zsellérből állt.

3 Tolna megye 1699. évi június hó 25-én tartott közgyűlésén tárgyalta Lipót császárnak ama rendelkezését, hogy a vármegye minden erővel akadályozza meg a lakosságnak a török uralom alá való szökését. A vármegye jobbágyi hódolattal vette tudomásul a császárnak e parancsát, de kénytelen volt kijelenteni, hogy a lakosságnak csekély száma miatt e szökéseket meggátolni képtelen.

4 Alig egy évtizeddel később a felszabadulás után tehát odajutott a magyar nép, hogy felszabadítói uralma alól volt uránál, a töröknél kelljen menedéket keresnie. így válik érthetővé, hogy II. Rákóczi Ferencnek „Recrudescunt" kezdetű híres kiáltványa egyáltalán nem túlozta el hangulatkeltés céljából azokat a szenvedéseket, amelyeket a magyar népnek - a visszahódított területeken éppen úgy, mint másutt - a Habsburg-uralomtól el kellett szenvednie. Az ország népével a török is szelídebben bánt, s az osztrákok egy esztendei sarcolása felért azzal, amit a töröknek ötven esztendeig fizettek - hirdette világgá ez a manifestum. Valóban így volt ez, hiszen még sohasem törtek ilyen céltudatosan a magyar nemzet életére, mint a Jelszabadulásnak " e másfél évtzede alatt és a magyar nép még sohasem állt ilyen közel 44 L