A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)

Szita László: „JÓ LETT VOLNA TANÍTVÁNYÁVÁ LENNI A KÁLVÁRIA-HEGY TÖVÉBEN"

Hadnagy Albert generációjának egy része, a levéltárügy elitje, ugyanezt vallotta. Oltvai Ferencre, a szegedi Állami Levéltár igazgtójára gondolok. Degré Alajosra, 1956-ban üldözött, később zalaegerszegi levéltárigazgatóra, Fáncsy József pécsi levéltárosra, Lakatos Ernőre, a Pest Megyei Levéltár igazgatójára, Takács Endrére, a Veszprémi Állami Levéltár igazgatójára. Lenyűgöző anyagismeretéről már a féléves együttlét alatt is tapasztalatokat szerezhettem. Egy évvel később családommal látogattam meg őt, névnapot köszönteni és majd kétéves kis Gabi lányomat bemutatni mentünk. Ekkor hozakodtam elő, az először általa említett papírtörténeti kutatásaim szerény eredményeivel. A pécsi papírkészítő manufaktúra történetét kutattam és a levéltári papíranyag vízjeleit gyűjtöttem. Mintegy magának mondta szerényen, hogy ez kevés. „Pécsváradon és Hirden is működött papírkészítő malom és nyilván van összefüggés, vagy kell lenni valamilyen folyamatosságnak. A hirdi különben is kísérletező mesterember volt. A szeder)"a fiatal ágaiból készített olyan alapanyagot, amelyek segítségével bankpapír minőséget állított elő az 1820-as években ". k közlés lázba hozott, mert erről Bogdán István, a legkitűnőbb magyar kutató, később a papírtörténeti szintézis készítője sem tudott. Alig értünk haza, már várt levele, továbbá gépelt dokumentumok a hirdi papírkészítő munkálkodásáról. A levélnek tanítása volt. Nem felesleges rá emlékezve idéznem. Kedves László Úr! Most legalább örömmel megjegyezheted prédikációim igazságát. Minden fontos, mindig mindent jegyezzél. Ha magadnak nem is, de másoknak szolgálhatsz. Ez a levéltáros hivatás lényege. Bár rendszerint titokban maradó dicsőség. Tárgyra térve. Egy tanulmányt terveztem a Tolna vármegyei selyemiparról. El is készült, s a fiókban pihen a többivel együtt. Ott bukkantam rá a múlt héten említett Lattner János hirdi papírkészítő-mester dolgaira is. Szigorúan szakmai levelezés folyt az 1820-as években Lattner és a selyem tenyésztési felügyelő között. Láthatod a levelek másolatát levelem mellékleteiként. Országos jelentőségűek a dokumentunok. Próbáld felhasználni Te őket. Láttam rajtad az izgalmat és a sóvárgást. Nem kellett volna annyira büszkének lenned. Kérhetted volna. Imponált azonban, hogy legyőzted magad. A jövőben mindent kérhetsz. Várom beszámolóid, hogyan haladsz előre a kutatásban. A Lattner tevékenységét feltétlenül tovább kell kutatnod az Országos Levéltárban, a Helytartó Tanács irataiban, valamint a Bécsi Állami Levéltárban. Az általam küldött iratok is mutatják, hogy országon túl gyűrűző ügy ez! Tanulást, gyarapodást a levéltári ismeretekben. Latinnal pedig sokszorta többet foglalkozzál. Szekszárd, 1958. december 10. Szeretettel üdvözöl: Berci bátyád A hirdi papírkészítés ügye őt is foglalkoztatni kezdhette, mert hamarosan üzent, hogy érdekelnék Lattner levelei, ha azok a selyemhernyó tenyésztésre, vagy a selyem készítésére is tartalmaznak adatokat. Másnapra összeállítottam az anyagot és küldtem számára. Négy latin levél fordítását is és egy német nyelvű levél fordítását. S a malom tervrajzának általam készített vázlatát. Nagyon rövid válasza gyorsan érkezett. Kedves László Uram! Hálásan köszönöm a gyors választ és számomra is értékes információkat. A fordítás bárkié, gyatra. Helyesen így szól: (S itt egy pompás négy oldalas fordítás, pontosabban javított fordítás következik.) A fordításra ügyelned kell. Nagyfontosságú dolgok egé-