A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)

VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL

bemutatott új tervek egyike szerint hozzuk létre a gimnáziumot. "A város kérelme alapján a bizottság elfogadhatónak vélte azt a tervet, amely középszerű helyet foglalt el a három terv közül és amely szerint a gimnázium a város által ingyen adott telken megépíthető lenne, mert ez a megoldás mind külső, mind belső szempontból igen alkalmas és megfelelő az óhajtott célok elérésére és így az uradalommal való közös építkezést is teljesen mellőzni lehetne. Tekintettel arra, hogy a város egy házban máris biztosított a gimnázium számára három tiszta és kényelmes szobát, magát az építkezést el lehet halasztani addig, amíg a kisszékelyi és udvari templomok az alapítvány költségén elkészülnek és akkor az építkezéshez majd hasznosan lehetne hozzáfogni. A város ajánlata lehetővé teszi azt, hogy a gimnázium már most megnyittassák és így őfelsége szándékainak eleget tévén a kebelbéli ifjak a jövő tanévtől kezdve már folytathatják tanulmányaikat. Figyelembe véve azonban azt, hogy a gimnáziumnak egyszerre való megnyitása esetén a szükséges tanerők kellő számú tanulóifjúság nélkül egyszerre alkalmaztatnának és így a tantermek egy része is üresen állana, a tanerőket ennek ellenére mégis fizetni kellene az alapítvány terhe- s re, a felesleges kiadások elkerülése érdekében azt javasolja a vármegye, hogy a tanerők fokozatosan alkalmaztassanak a szükséglet szerint, éspedig az első évben a principiákat tanító professzor alkalmaztassák, a következő évben pedig a grammatikai, majd a harmadik évben a syntaxist tanító professzor mindaddig, amíg az osztályok számának növekedésével a tanárok létszáma el nem éri a megkívánt számot. Ezért úgy határozott a vármegye és azt tartotta helyesnek, hogy a nemzeti iskola harmadik osztályát végző ifjúság a jövő tanév elejével tanulmányait a város által adományozott házban folytassa a principiákkal. Kérik ezért a helytartótanácsot, hogy e javaslatot elfogadva hirdessen pályázatot az alkalmazandó professzor kijelölése érdekében, mert a vármegyének őfelsége jogainak csorbítása nélkül e tekintetben intézkedési joga nincsen. A principiákat tanító professzornak évi fizetése 400 Ft lenne az alapítvány terhére és a professzort az országos pályázat eredménye alapján jelölje ki a helytartótanács, fejezi bejelentését a vármegye 1805. évi április hó 2-án tartott közgyűléséből. A vármegyének ez a döntése annyira felbuzdította Szekszárd város vezetőségét, hogy két nappal később a vármegyéhez intézett beadványában annak a törekvésének a pártolását kérte, hogy a pécsi rajziskola helyeztessék át Szekszárdra. A városnak a művelődés iránti határtalan vágyakozását, a magyar nyelv és kultúra terjesztésére irányuló törekvését annyira szépen vetíti vissza ez a beadvány, hogy érdemes annak szó szerinti szövegével megismerkedni a következőkben. „Tekintetes Nemes Vármegye! Minekutána a nagyméltóságú főispán úr őexcellentiája és a tekintetes nemes vármegyének kegyes közbenjárásuk által teljes reménységünk vagyon, hogy városunkban a gimnázium minden órán felállíttatik, ezen reménységtől kecsegtetvén bátorkodunk a tekintetes nemes vármegyének újabb kegyelméért esedezni. Városunkban a mesterembereknek száma, kik a felséges rendelések szerint mesterségeket nem gyakorolhatnák anélkül, hogy rajzolni tudnának, naponként nevekedvén, már méltóságos Latinovics consiliárius ur által is szükségesnek találtatott az, hogy egy rajzolóiskola nálunk is légyen. Ritka város Ítéletünk szerént amelyben a közönséges oskolákat gyakorló ifjúság is oly nagy számmal volna, mint minálunk. Hasonló nagy számmal vágynak azok, akik mesterségeket tanulván rajzolást is tanulni tartoznának. De nemcsak ez, a szomszéd Bács, Pest, Somogy, Baranya vármegyék is úgy feküsznek, hogy ha nálunk számos jó mesteremberek lesznek, se kézi müvekkel alkalmatosabban nem provideáltathatnak, mint mitőlünk, se pedig a mesterségeket tanulók alkalmatosabb helyet tanulásokra nem találhatnak.