A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)

VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL

Az első és mind ez ideig egyetlen komoly munka, amelyik Háry János életével és történetével foglalkozott, Bodnár István tollából jelent meg a Garay-szobor leleplezése alkalmával, az 1898. évben, a Garay Albumban. Kutatásainak lényege az, hogy Háry János valóban élt, obsitos volt, a fazekas mesterséget űzte itt Szekszárdon és feltehetően Simontornyán született az 1766. évben és Szekszárdon halt meg 1850-ben. Mehrwerth Ignác, Szekszárd város egykori főjegyzője Garay Jánosnak, költeménye megjelenése után néhány évvel később, Háry Jánost személyesen is bemutatta, aki mint segítő vett részt szőlőjének szüretén. Mehrwerth elbeszélése szerint ekkor Háry János még további meséket is elmondott Garaynak, aki nagyon sajnálta, hogy nem tudott előbb ezekről s így nem szőhette bele ezeket is költeményébe. Bodnár István szerint Háry János nemcsak mesemondó volt, hanem mint ilyes természetű ember, a mesterségét is elhanyagolta, híres volt fuser munkájáról, az általa készített cserépfedők nem illettek reá a fazekakra, az általa készített cserépkályha kipróbálásakor felrobbant és így tovább. Megállapításai szerint igen sok baja volt a fazekascéhvei is, melynek nemegyszer hágta át szabályait mind magatartásával, mind fazekasbeli mesterségével. Új irány a Háty-kutatásban? Bodnár Istvánnak Háryra vonatkozó kutatásai arra a hiszemre vezettek, hogy reá vonatkozó levéltári kutatásokkal új adatokat már nem lehet szerezni. Azonban a véletlen felkeltette érdeklődésemet az obsitos iránt. Augusz Antalnak, Liszt Ferenc barátjának családi levelezését tanulmányozva, meglepődve fedeztem fel egy iratot, mely többek között, keresztnév említése nélkül, Háryról is megemlékezik. Ez a levél arra késztetett, hogy módszeres levéltári kutatásokba kezdjek. A korábbi, idevonatkozó munkákat ismerve, biztos voltam abban, hogy közvetlen kutatási módszerrel Háry Jánosra vonatkozóan új adatokat találni alig lehet. Ezért kénytelen voltam a közvetett módszerhez folyamodni, vagyis a korabeli összes irat egyenkénti átnézése után igyekeztem választ adni azokra a kérdésekre, hogy vajon ki volt Háry János és főként arra, hogy Garay obsitosának, ill. az ő meséinek vannak-e történelmi elemei? Augusz Antal, Tolna megyének egykori alispánja, 1843. évi február 22-én Szekszárdról keltezett és osztrák származású menyasszonyához, Schwaab Klárához írt levelében megemlékezett Háryról is, keresztnév említése nélkül. Augusz Antal szerelmes leveleit olvasva megállapítandó, hogy menyasszonyát minden Tolna megyei eseményről és minden olyan megyei vagy szekszárdi egyénről tudósította, aki az akkori idők által meghatározott körülmények között valamiképpen szóba jöhetett, mégpedig nyilvánvalóan azzal a céllal, hogyha majd menyasszonya, mint feleség, végleg Szekszárdra költözik, ne legyenek az itteni viszonyok előtte teljesen ismeretlenek. E levelekből az is biztosan megállapítható, hogy Schwaab Klára már járt Szekszárdon és itt ismerős volt. Ismernie kellett Háryt is, miként az, az említett és németből magyarra fordított levélből kitűnik: „...Tegnap este bált adtam házi cselédjeimnek és vincellérjeimnek, több mint ötvenen voltak jelen. A következő vasárnapon meg kell ismételnem a bált apalánkijuh- és ökörpásztoraim számára. Látnod kellene a mi kedves báránykáinkat, már hatvanan vannak. Ezek bakot ugrándoznak, miként Háry tegnap este a bálon. Ő nagyon igényes öltözékben jelent meg a bálon, de ma egyáltalán nem látható. Ezt a kiváló egyéniséget valószínűleg kénytelen leszek udvarom létszámából eltávolítani, mivel ö kevésbé megbízható, és szeszélyeinek túlságos teret enged... "Nézetem szerint ezek a jellemvonások az igazi Háryra vallanak, aki szereti a feltűnő öltözetet, a bálban ugrándozik, mint a kis báránykák, kiváló egyéniség, de • lUo