Testnevelési Főiskola - tanácsülési jegyzőkönyvek, 1963-1967
1965. december 5., rendes ülés
/■*- b -könyvsorozata. A mai napig 15 tmkönyvet adtunk ki. Ez a szám 1970-ig meg fog kétszereződnie Főiskolánk igyekezett az e^yre bővülő oktatómunkát fokozottabb nevelőm" nkával is összokapcsoln ,7 kialakitva# az évfolyamokon belüli csoportrendszert, csoport- és évfolyainvezető tanárok segítségéveit, De az oktatómunkát igyekeztünk szoros kapcsolatba hozni a tudományos munkával is. Ezt, a tankönyveken túlmenően a Főiskola 195^~ben meginduló évkönyvsorozata és a tudományos ülésszakok rendszere is dokumentálta. A tudományos f":■ , • ’ 'r .1b .> x megalakultak tudományos diákköreink és 1952-ben e munkába oekapcsolódó 74- hallgatónk 1953-na létrehozta az első, s azóta is hagyományosan megrendezésre kerülő diákköri ülésszakot. A diákkörök legjobb dolgozatait a diákkörök országos ülésszakain is szerepeltettük. A gyors ütemben kiszélesedő munka a tárgyi és személyi feltételek további bővítését igényelte« Mindenekelőtt a Főiskola területét kellett az adott lehetőségek között bővíteni« 1951-ben kisajátítottuk a Kiss János altábornagy utcai házakat, amelyeket lebontottunk.. Helyükön épült fel 1953 őszén a 120 hallgató befogadására Alkalmas férfi diákotthon és a 300 személyes étterem. 195^-ben kézilabda pályát építettünk, majd 1955- ben, átadtuk rendeltetésének a háború alatt leégett régi férfi internétus és tornacsarnok helyén a ^0 x 20 ni—es játékcsarnokot, birkózóterennel, öltözőkkel és tanári szobákkal. Ebben az időszakban az uj igényeknek megfelelően az oktatói létszám is fokozatosan emelkedett,, és 1955-re a kinevezett oktatók száma elérte a félszázat. 1956-ban az ellenforradalom a Főiskola fejlődését is megakasztotta,. Az ellenforradalom leverése után az uj sportfőhatóság, az MTST megkezdte hazánk testnevelésének és sportjának ujjászorvezését. Ennek egyik fontos feltétele volt, hogy az addiginál még sokoldalúbb politikai és szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberek nagy száma álljon rendelkezésre, Ezért az uj főhatóság 1958 októberében hozott határozatával kialakította a testnevelési szakemberek képzésének egységes rendszerét, s kimondta, hogy a Testnevelési Főiskolát a testnevelési szakemberképzés központjává kell fejleszteni. Ennek megfelelően a sportvezetők és szakemberek alap- és középfokú képzését biztosító Sportvezető és Edzőképző Intézet a Főiskola falai között 1959—bon megnyitotta kapuit. A felsőfokú képzést a Főiskola látta el, most már három területen: a tanár-, edző- és sportvezetőképzésben. Az utóbbi két területen 3“3 éves levelező formában, illetve a vívó mesterképzésben 3 éves nappali tagozaton. A tanárképzésben a nappali és a levelező tagozat mellett kiépült az esti tagozat is. Az átszervezéssel egyidejűleg a korszerű igényeknek megfelelően a tanárképzés tanterve, óra- és vizsgarendje is jelentősen módosult« A kiképzés kibővülése, természetszerűleg újabb személyi és tárgyi feltételeket kívánt« Az oktatói kar létszáma 1963-ra elérte a ?0-ot. A tárgyi feltételek bővülésének a Főiskola szűk területi elhelyezése határt szabott, de 1962-ben igy is gazdagodott a létesitményállomány a főépület előtti reflektorral megvilágítható bitumenes kosár- és ropla1"
