Testnevelési Főiskola - tanácsülési jegyzőkönyvek, 1963-1967
1963. november 16., rendes ülés
Koltai Jenő: A fizika ás a matematika bevétele vagylagos formában történne. Fizikából nem minden iskolatípusban érettségiznek, viszont feltételként szabhatjuk, hogy olyan hallgatók jöjjenek a Főiskolára, akik matematikából és fizikából is felkészültek. Perei Györgyi Az MM felvételi rendelete végle es, ebből kell kiindulni. A végrehajtási utasítás azonban az évenként adódó aktuális kérdéseket szabályozza. Nekünk javaslattevő' szerepünk van, az Írásbeli és szóbeli lebonyolításnak formáját az illető Főiskola határozza meg. Jelenleg azt kell megtárgyalni, hogy mi legyen az Írásbeli ás a szóbeli anyaga. A beszélgető bizottságok szerepe általános jelligüre korlátozódik. A 4- felvételi vizsgatárgy rendszere megma ad, tehát ezt a négy tárgyat kell meghatározni. A pontozás kérdésében addig állást nem foglalhatunk, raig az MM újabb rendelkezéseit nem ismerjük* Javaslattal élhetünk. Az MM mereven ragaszkodik az 1-5 jegy használatához. Az osztályzatok átszámítását pontokra, majd az utasítás fogja szabályozni. Szebeni Istvánt Az itt szerezhető 10 pont alapján nagyon nehéz volt eldönteni, hogy ki alkalmas a Főiskola elvégzésére. Javaslom, hogy az érettségi pontértéke csak 25 % legyen és 75 %-a szaktárgyé. Amennyiben az MM ragaszkodik az érettségi 10 pont értékéhez, úgy emeljük az összpontszámot, ezzel a szaktárgyiak több lehetőséget kapnak. Túlzottnak tartom a három úszásnem bemutatását, elegendő lenne egy úszásnemben a 100 m. megkövetelése. Rostás György; Javaslom, hogy két kérdést tárgyaljunk meg* 1/ Tegyünk javaslatot a MM-nek általánossá ban a felvételi rendszerre vonatkozóan; 2/ határozzuk meg, hogy a szakterületen, tehát a Főiskolán belül, mi képezze az Írásbeli és a szóbeli vizsga anyagát. Ennek alapján a második kérdést tárgyalva a felvételi követelményeket bontsuk elméleti és gyakorlati csoportokra. Az elmélet magába foglalja az Írásbeli és szóbeli anyagát, a gyakorlati rész pedig a tornát, az atlétikát és a Sportjátékokat. Ilyen formában a gyakorlati követelményeknek biztosítsuk a 75 %-ot és 25 #-ot hagyjunk meg az elméleti vonatkozásokra. Helytelennek tartom, hogy a rendelet nem ad módot a fél jegy, illetve pont alkalmazására. A szóbeli vizsga tárgyául a történelmet javaslom. A beszélgető bizottság a tapasztalatok alapján helyesen járna el, ha rangsort készítene, ugyanis előfordult, hogy a 12 pontot szerzett jelentkező kétszer annyit ért a főiskolai munka szempontjából, mint az, aki 14 pontot ért el. Ugyanilyen kérdés az, hogy az egy vagy két tárgyból elégtelent szerzett hallgatók a magukkal hozott pontok alapján igen magas pontszámot kaptak. Ez is arra utal, hogy a jelentkezők nagy része nem, vagy csak rövid időn keresztül készül fel a felvételi vizsgára. Antal József* Az elmélet és gyakorlat vonatkoz sában a fele-fele arányt túlzottnak tartom. Éppen ezért helyes lenne, ha a középiskolából hozott pontok kialakításánál csak a IU. és a IV.évben szerzett érdemjegyeket vennénk alapul. A történelem tárgy keretében többféle témáról lehatna érdeklődni, követelményeket felállítani. A beszélgető bizottságoknak a továbbiakban is szerepet kell adni és a fellebbezéseknél a döntést elősegítené a beszélgető bizottsági rangsor. A kerekítés kérdésével nem értek egyet, ugyanis két kerekítéssel egy egész pontot nyerhet a jelentkező. A 4 tárgy eldöntésének kérdésénél figyelembe kell venni, hogy elméleti vonatkozásban pontértékben már eleve többet hozott magával a jelentkező. Nem érzem rossz megoldásnak, hogy a felvételizők szóbeli és Írásbeli munkáját együtt értékeljük. Emellett megmarad az atlétika, sportjátékok, torna, amellyel a négy tárgy már adva van. Az úszással kapcsolatban* bár a középiskolai adottságok nem megfelelőek, egy nyár alatt azonban meg lehet tanulni úszni. Adjunk lehetőséget az úszás megtanulására az I.év végéig és határozatban mondjuk ki,hogy aki ezt nem tej jesiti, az ■ 2. évfolyamba nem iratkozhat be.
