Testnevelési Főiskola - tanácsülési jegyzőkönyvek, 1963-1967
1965. december 5., rendes ülés
testnevelő tanárokat. Különböző tagozatok létesülnek, amelyek célja a magyar testnevelési és sportmozgalom széleskörű szakkáderigényének, ha ugyan nem is kielégítése, de a hiányok csökkentése. Nemcsak az edzői és sportvezetői szak megalakítása jelzi ezt a tendenciát, de az is, hogy a tanárképzés mellett jelentős szerephez jut a sportági szakképzés. Gyakorlati sportágakban a hallgatók jelentős óraszámban 2 éves speciális képzést kapnak. Állami oklevél, birtokában a testnevelő tanárok egy-két sportág kivételével betörnek a szaktestületekbe és qtt hamarosan tekintélyt vivnak ki maguknak tudásukkalképzettségükkele. A Főiskola vezetésének, céltudatos-kááerkiválasztó munkájának köszönhető, hogy több tanára a különb ző sportágak válogatott kereteinek vezetésében kap feladatot a sportvezetőstül,, A felszabadulás utáni sikeres olimpiák felkészitő munkájában mind a négy gyakorlati tanszék több tagja aktiv szerephez jut, de egy_két elméleti tanszék segítségét is igénybe veszi a Sportvezetés. Azt hiszem elbizakodottság nélkül büszke lehet a Főiskola arra, hogy több tanára olimpiai és világbajnokokat nevelt, akiknek tanítványai több világrekordot állítottak fel, mint legutóbb is a testnevelő tanár, Zsivóczky Gyula, akinek mestere, szakmai irányitója ma is az Atlétikai Tanszék docense. Ezt a tendenciát annál is inkább alá kivánom huzni, mert a felszabadulás utáni 2o óv fejlődésében akadtak azért olyan irányzatok, amelyek a tanárképzés egyébként helyes hangsúlyozásával, de annak eltulzásával a Főiskolát akarva-akaratlanul izolálni szándékoztad . Csak vázlatosan, néhány jellemző adat és tendencia megemlítésével kivántam a testnevelő tanárképzés, ezenbelül a TF fejlődésinek állomásait felidézni. Szerettem volna elérni, hogy kedves hallgatóim érzékeljék a társadalmi változások ismeretében azokat az irányzatokat, célokat és feladatokat, amelyeket a mindenkori uralkodó osztály a testneveléssel és sporttal, mint felépítménnyel szemben igényként támasztottak. Azt 'iszem világosan megmutatkozik az adatokban is az az alapvető különbség, amely a XIX. század, vagy a Horthy Magyarországa társadalmának a testneveléssel és sporttal kapcsolatos elképzelései és céljai, valamint a mi Magyarországunk, illetve társadalmunk érdekei között van.- A mi társadalmunk nem egy szűk privilégizált réteg szórakozásának és egészsége megtartásának ás javításának, nem néhány reprezentativ klub tevékenységének eszköze a testnevelés és sport. Mi nem adjuk ki albérletbe a .testnevelést és a sportot, hanem azt egész társadalmunk nevelésének, egészséges szórakozásának eszközeként tekintjük és ennek megfelelően ni is akarjuk irányítani, Amig a kapitalizmusban a testnevelés és sport a kizsákmányoló osztályok kiváltságos érdekeit biztosítja a do.'.gozó nép érdekeivel szemben, addig a szocializmus testnevelési és sportmozgalma az egész dolgozó'nép javát szolgálja, Mérhetetlen, alapvető különbség ugyanazon terület társadalmi felhasználását illetően,, Ilyen testneveléshez és sporthoz biztosítja államunk a feltételeket és igy használjuk fel annak minden, a mi társadalmunk életévei», fejlődésével összhangban lévő, területét* A felszabadulás óta eltelt' kerek 2o év alatt elért eredményeink a buktatók mellett is - önmagukért beszélnek, azonban mi mégsem mondjuk, hogy tár sadalmunkban a sport ás a testnevelés az a terület, ahol már mindent tisztán látunk, Gyakran okozott és még okoz ma is nehézséget - és ennek vetülete nyilvánvalóan jelentkezik a testnevelő tanár és szakemberképzés területén- is - hogy nem mindig értjük helyesen szocializmust építő társadalmunkban asport és testnevelés szerepét az emberek, a fiatalok nevelésében. Napjaink aktuális kérdése a nevelést illetően ismételten felveti a testi nevelés területén speciálisan jelentkező .problémákat. 92/65/Hné
