Testnevelési Főiskola - tanácsülési jegyzőkönyvek, 1963-1967
1966. november 30., rendes ülés
még nen eléggé felkészültek. Hibas hogy a KISZ-tagok egy része nem érzi és nem látja, hogy a ka -italiznus és i szocializmus világméretű osztályharcának része és ezt az egyetemi. KISZ- szervezetek sem tudatosítják eléggé. A ha»» zai és a nemzetközi osztályharc mai szakasza nagyobb politikai helytállást, meggyőződést igényel a KISZ tagjaitól. 2. Az egyetemi KISZ-szervezetek egy részo még nem találta meg igazi helyét, szerepét a kommunista szakemberképzés segítésében. így.kevéssé tudnak sajátos többletet adni a felsőoktatási intézmények oktató—neVolőmunkájához. Szervezeteink jé része nem teljesen érti, hogy a KISZ fő funkciója politikai rendeltetésében van, és nem tudják napról napra szines, érdekes, vonzó akciókkal megmozgatni a KISZ tömegeit. Csak a KISZ-tagok kisebb hányada rendelkezik valamiiyon állandó megbízatással. Az egyetemi KlSZ-szervezotek nunkájában ma még srk a formalizmus, az adminisztratív munkamódszer. A vezetőségek többsége önállctlan és munkastílusuk nehézkes. Ezért a jelenlegi KISZ-élot - több holyen - bizonyos formális szorvezoti keretek megteremtésére korlátozódik csupán,'kevés a hallgatóság többségét magával ragadó uj és eredményes kezdeményezésc Sok szempontból nem látják el szervezeteink érdekvédelmi föladatait. Az'alapszervezotek munkájában nind a fogyolem, mind a demokratizmus minimális. Az egyetemi KISZ-szorvezetek számottevő részében non az ifjuk«mmunista légkör az uralkodó. A munkastílus is többnyire alkalmatlan a közösségi élet kib-'.ptakoztatására, a hallgatók erkölcsi-politikai nogodzésére és közéleti^társadálmi tapasztalatok'szerzésére. Több helyen tapasztalható lazaság, politikai érzéketlenség is. Olya.: tagjai is vannak a KISZ-nek, akik tton méltóak az ifjú kommunista névre, elemi tanulmányi és mozgalmi kötolott;• ségelket som teljesítik, sót néhányan közülük egyetemi vagy bírósági büntetésben is részesültek. f ‘ 3« Az egyetemi hallgatók 90 %-a tagja a KISZ-nek. Ez az arány döntőon a középiskolai KISZ-szorvezetek tagfelvételi munkájának következménye, igy a középiskolai KlSZ-szervczet-ek e téren végzett jó és fogyatékos munkáját tükrözi. Pozitív, h ,gy a középiskolai KISZ-szervezotck ai ogyoteni hallgatókat már középiskolás korukban bekapcsolták szövetségünk munkájába, sőt számottevő részük, mint vezető is dolgozott. Ugyanakkor mivel a középiskolákban sokan .automatikusan lettek KISZ-tagok, az elsőéves egyetemisták fejlettsége és mozgalmi aktivitása rendkívül eltérő. Az olsoővos KISZ-vczetők felkészültsége is hiányos; a középiskola zárt közösségen alapuló munkájához és döntően a tanári segítséghez szokott tanulók az uj helyzetben - kötetlenebb oktatási, nevelési viszonyok között - sokáig nem tudnak kibontakozni. A tanulmányi követelmények számukra szokatlanok. Mindozok miatt ainozgalni .élőt nehezen helyrehozható törést szenved az egyetemre kerüléskor. Sokan a ’'felduzzasztott”, "felhígult1’ tagságban látják elsősorban a nehézségek forrását. Toljoson helytelen a tömogszervezoti vagy a kommunista jelleget a taglétszám függvényeként felfogni és egymással szembeállítani. E két jelleg egymástól nem választható el, közöttük elvileg nincs ellentmondás. Az, hogy mik r, melyik jelleg hogyan és milyen arányban érvényesül, azt döntőon a társadalmi fejlődés viszonyaitól és mindezek alapjait a KISZ- alapszervezetok munkájától függ és függött a KISZ története során. Ugyanakkor kétségtelen, hogy egyetemi KISZ-szervezetoink a taglétszám növekedésével párhuzamosan non tudták biztosítani a negnövekedett tagság foglalkoztatását, sok helyen elhalványult a KISZ kommunista jellege és munkastílusa. A%
