Testnevelési Főiskola - tanácsülési jegyzőkönyvek, 1963-1967
1966. november 30., rendes ülés
Az is problémát jelent h gy jlonleg csak az egyetemre nőhöz bojutni, de végzés előtt kikerülni - nagy h nyagság esotén is szinte alig lehet. E- zért indokoltnak tartjuk a vizsgás abályzat nogsz-og*'vitását. A Központi Bi-„. zcttság felszólítja az egyetemi D.^2—eor-r-vi intonzjvobfoan crogytmok. részt a részt a reform cáikitü&ások gyakorlati megválósitásában és képviseljék az ifjúság jogos érdekeit. 4= A kommunista szakemberképzés mint célkitűzés, néhány éve nevelési eszmény, de a felsőoktatási intézmények nevelési szinterei és tényezői szerint - különösen a szaktanszékek, intézőtök, kollégiumok - és intézménytípusonként még nem nyert konkrét ncgfogaloazást. Az egyik, elég gyakori szemléletbeli hiba, h,;gy a kommunista szakembor fogalmát túlságosan "általán .san:i értelmezik, s a mogvaJLósitás elkezdésének időpontját is a távoli jövőként kezelik. Még csak kezdeti kisórlotok történtek a kommunista tanár-; orvos-, mérnökképzés nevelési programjának kidolgozására. Fz non egyszerűen "tornine'xgiai probléma" hanem a mindennapi és szocialista igényű oktató-nevelőnunka gyakorlati kérdése. A felső-.ktatás pedagógiájának és pszichológiájának kutatása, programja, annak színvonala, kutatási tématerve, az egyes egyetemeken o téren folyó munka igényessége sem felel meg általában az egyetemi, főiskolai oktató-novolőmunka mai és jövőbeni követelményeinek. A "széttagolt" podagógiai és pszichológiai kutatás aligha alkalmas arra, hegy az időszerű, logalapvotőbb oktatási, nevelési problémák, a kommunista szakemberképzés kérdésének valóban tudományos igényű elemzését elvégezze. Pedig az egyetemi, főiskolai növelés tartalmi és módszertani vonatkozásainak átfogó kidolgozása még megoldásra vár. Ma általában minden oktató- - jó osotbon is - a saját elgondolásai- alapján, sp ntán növelői tevékenységet fojt ki. Az állami, párt- és KISZ-szcivezetek novolctevékenysége közötti koordináció is sok helyen jelenleg csak megva1'S-t-ö’ór-a váró a^pelv. Különösnok tartjuk, hogy a párttaggyűlések kivételével nincs c3yan fórum az egyetemeken, ahol a hallgatók ós oktatók közössége együtt lehetne és közösen vitathatna meg kérdéseket. 5. Non tartjuk kielégítőnek a különböző, illetékes országos szervek ogyotemi irányitó munkáját. Egyrészt továbbra sem kapnak az egyetemek e szervek részéről jól koordinált és egységesen hatékony irányítást, másrészt non veszik olégge figyelembe a különböző egyotonok eltérő helyzetét. a/ Szükségesnek tartjuk, h gy az Mii és a szakminisztériumok további intézkedéseket dolgozzanak ki az egyetemi tanszcnélyzot oktató-nevelőmunkájának konkrét követelménye1* r , « fó.ataj oktatók tudományos előrehaladására, valamint a tananyag ős elsajátítása korszerűsítésére ventkezóa.;. b/ Indokolt lonno alaposabban kidolg zni, hogy‘a népgazdaság szükséglete milyen létszámú szakemberképzést tesz indokolttá. c/ A KB kezdeményezi az egyetemi ifjúságot közelebbről érintő néhány rendelet, j-.gszabály pontosítását és javítását; igy például az egyetemi felvételi rendszer továbbfejlesztéséta tanulmányi vizsga és fogyolmi szabályzat módosítását, a végzett hallgatók el- sztása módjának felülvizsgálatát. Támogatja és erősíti a kollégiumi novelőmunka fokozására, az ifjúsági önkormányzat és követelmények továbbfejlesztésére vonatkozó intézőbizottsági határozatot és miniszteri rendolotet. Egyetért a II, Országos Kollégiumi Ah
