Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Tanácsülés, 1960. március 4.
- 4 Hogy a hallgatásig érdeklődés.; na !,obfc a politikai As szaKmai kérdések iránt, ezt az atlétikai órákon tapasztalták. Az órák elején - gyakorlati elején - beszélgetni szoktak, sok alkalmat használnak fel,ahol általános problémákról v;?gy pedig az akkor pont aktuális eseményekről beszélnek. Att tűnt ki, bogy a'hallgatók mennyire érdeklődnek a politikai témák írint. A munkás-paraszt hallgatók segít égé: Molnár elvtára rendszeresen tartott külön foglalkozásokét, de a délutáni edzések során a töo i hallgatóknak is nyújtanak segítséget. t* A hazaszeretet kialakításíval kapcsolatba: foglalkozás közben elmondják, hogy egy u nagy voreenyzők milyen formában küzdöttem hazájuk színeiért, Itt megemlítik Kuc-ot* Zatopeket, akik a küzdelmeken túl nyilatkozataikban is kifejezés e juttatták ezt. A materialista világnézet elsajátításáról: arra igyekeznek, ogy minél inkább képzetek legyenek, tudja* a marxista 'anit Lsok-t. Azzal tisztában vannak, hogi a tanszéknek most még inkább ara kell törekedni-«, hogy ne osak tudjík a marxista anyagot, hanem az vérévé víljék. Itt aé§ nem meri mondani, hogy tökéletesen minden rendben van, addig még hosz- szú utat kell megtenni. De törekednek aria. Két pártonkivúli tag kapott megbízást: Harnnti és Bácsalmási Péter. A Tanszék a helyét illetően úgy érzi, hogy a v zetés.el a kapcsolata jó és nem érzik, hogy ne lenre bizalom a tanszék irín/ában. A vezetésnek a tőlük telhető támogatást megkívánják adni. Hozzászólások: ••—■11 1 " '" ' ™T 0 Br»Niklai Ferenc: két elvi probléma: töbo halyen találkozni a szövegben olyan megfogalmazás al, hogy adódik alkalom arra, stb. és számtalan lehetőség van arra, és ilyen kitétele*. Itt nevelésről, világnézet nevelésről van. szó és a hivatás sz rátétről. Lz neacsak az At1.Tanszék hibája, hanem általánosan elterjedt megfogaLraazások, amely k vélemény szerint helytelenek eliéleti szempontból is és elvileg ia. Arról van szó, hogy mi altatást, nevelő munkát végzünk s ezt 'nem tekinthetjük alkalomszerűnek, sem pedig lehetőségnek, és azok keresésének és kib nálásának, hanem az okt táa mindig nevelőmunka is. Lehetetlen elké ni, oktatást nevelés nélkül, mert akár akarjuk, akár ner. okt táso resztül mindig nevelünk. Tehát arról van szó, bogy a nevelés nil'
