Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963

Tanácsülés, 1960. december 16.

Erről az edzők számoljanak be, mert ők látják a lehetőségeket, s ők védjék meg a maguk területén azt, amit ők folytatnak. Ez szükséges ahhoz,hogy ezt a kérdést rendbetegyük. Nem jó dolog, hogy X szakosztály az eredményekben visszaesett, s lehet, hogy nem mindenhol indokolt ilyen arányban. Ezt az elnökségnek m $ kell vizsgálni. Mi nem akarjuk azt, hogy a beiskolázásnál az legyen a fő szempont, hogy hogyan tudunk utánpótlást adni e- gyik, vagy másik szakosztálynak. Ennek a szemléletnek nem adunk helyt, ez- / zel nem értünk egyet, de fennáll az, hogy a szereplés problémája egyikmásik szakosztályban kifogásolható, s az edző személyén keresztül kell a probléma kulcsát megkeresni.

A TFSE a fiatalok szervezete, tehát önálló munkát kell nekik adni, az elnökség tagjai csak segitsék munkájukat.

Az agitációs munka területén van javulás, de nem kielégitő. £1. a jelenleg folyó évfolyam bajnokságot hogyan propagálták, mert se utolsó napon látta kifüggesztve. A közösséggel való együttműködés szempontjából több mozgásra lett volna lehetőség és szükség. Ez az agitációs munka nem szűkülhet le csak a szakosztályi életre.

A TPSE munkáját ismételten pozitívnek értékeli, szükségesnek tartja és helyesnek, hogy a TPSE programja Tanács elé került megvitatásra. Javasolja, hogy ez a KISZ előtt is kerüljön megtárgyalásra. Mi úgy tekintjük, hogy a TPSE a KISZ munkáját sogitse, annak tartozéka és az ottani munkával is jobban össze kell hangolni.

Tarján Sándor:

Mint a Tanúim nyi Osztály vezetője, s mint szakosztályi edző is úgy látja, hogy a TPSE életében felfelé menő tendenciát érzünk. Különösen a Harmati elvtárs munkáját érezni a TPSE-ben, rendkívül gondosan jár a dolgok után, a hallgatókkal, az edzőkkel foglalkozik és egészen harcosan ki áll bizonyos szakosztályok igaza mellett. E mellett érzi, hogy sokszor tehetetlen a vezetés - bár megtesz mindent - s nem a vezetőségen múlik az előbb idézett, nem eléggé szép jelző /szipkázás/ s konkrét esetet mond el, amely legutóbb történt. Bizony a hallgatók sokszor egészen lehetetlen helyzet előtt állanak. Kosárlabda mérkőzése volt a szakosztálynak, ugyanakkor az atléta csapat Komlóra utazott. A hallgató megy hozzá, hogy mit csináljon akkor, amikor atlétának jött ide, de kosárlabdába is jelentkezett és Komlóra szeretne menni, de a Farkas tanár ur azt mondta neki, ha nem megy a mérkőzésre, akkor fegyelmit kap. Ő mint a TO vezetője, kellemetlen helyzetbe került, mert a hozzáforduló hallgatónak nem tudott mit mondani. A végén azt felelte, hogy ha maga atléta, akkor menjen Komlóra, s ha valami baj lesz, akkor jelentkezzék nála. A későbbiekre nem tud mondani semmit, mert a hallgató nem jelentkezett. Ez azért is szomorú, mert II. és III. évben már a hallgatók tudják, hogy ez a tanár nem csinál ebből problémát, de a másik az igen. Az C hallgatói fel is vetették neki, hogy miért nem olyan, mint a másik tanár, miért engedi el őket máshova. Megmondta nekik, hogy végső soron a hallgatóknak kell eldöntenie, hogy hol akar sportolni. Röplabdában igen gyakran előfordult, hogy röpl bdásnak jött ide, s egy szép napon másik szakosztályban játszott. Ez többször megtörtént, mert nem csinált belőle problémát, viszont más szakosztályban erélyesebben fogták meg a dolgot.

Az osztályokban való szereplést illetően az NB II-ből kiestek és a Bp.I. osztályban játszanak most. Nem tartja tragédiának, m rt az NB II-ben igen sok vidéki ut volt, s a vizsgaidőszakban bizony majdnem minden vasárnap utón voltác, reggel korán indultak és este érkeztek haza a késői órákban. Bp. I.osztályban úgy érzi, hogy van olyan szinvonal mint a NB II-ben volt s itthon játszanak. Reméljük, hogy ebben az osztályban a közel jövőben jól is fognak szerepelni.

Az agitációs munkával kapcsolatban egyetért a Rostás elvtárssal.- 5 -