Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Tanácsülés, 1960. december 16.
\ \ l/12VigAl96o J egyzőkönyv készült: i960.december l6.-án a Magyar Testnevelési Főiskola Tanácsának ülésén. Jelen vannak: Antal József igazgató, Rostás György és Szarnák István igazgatóhelyettesek, dr.Bácsalmási Péter, C irjálc József, Kerezsi Endre, dr.Kereszty Alfonz, dr. Niklay Ferenc tanszékvezető főiskolai tanárok, dr.Gyenge Zoltán és Páder János tanszékvez tő docensek, Tóth Tiborné vezető nyelvtanár, mb. tanszékvezető, Tarnawa Ferdinand párttitkár, Ambrus László v zető könyvtáros. Mint meghívottak: Tarján Sándor TO vezető, Harmati Sándor, Galla Ferenc adjunktusok, Arold Imre, Kővári Károlyné és Novak Ilona tanársegédek. Antal József bejelenti a Tanács tagjainak, hogy december 15.-én éjjel a Főiskola gazdasági igazgatója: Békési Fér ne elvtárs váratlanul elhun t. Mivel felesége beteg, s két kiskorú iskolás gyermeke maradt hátra, javasolja, hogy a temetéssel és egyéb kérdéssel kapcsolatban egy bizottságot hozzunk létre, amely a hivatalos eljárásokat intézi, s ezzel is igyekezzünk az özvegyen könnyíteni. Egyben javasolja, hogy a Főiskola Békési Ferencet tekintse saját halottjának. A Tanács tagjai a javaslatot elfogadják s a következő elvtársakat bizza meg az intézkedések megtételével: Szarnák István, Bogdán János, dr. Gombás Bc'láné és Németh Gyula. Igazgató ismerteti a napirendi pontok sorrendjét. 1/ TFSE 1961 évi programja. 2/ Beszámoló az Időszaki Tanszék munkájáról. 3/ Szakképzés értékelése. 4/ A TF tudományos munkaterve az I960/61 évre. A Tanács a napirendi pontok sorrendjét egyhangúlag elfogadja. Szarnák István mielőtt a temetési intézkedések megtétele céljából az ülésről eltá vozna a 3/ napirendi ponttal kapcsolatban elmondja véleményét: nem tartja ésszerűnek azt a javaslatot, amely egyes gyakorlati tanszékek részéről felmerül, hogy az osztályzatokhoz kössük a szakképzési fokozatokat. Ez lesüly- lyesztené a szakképzés nívóját egészen a tanfolyami színvonalra, miután az Intézetben folyó oktatói tanfolyamokon nincs megkötve, hogy valaki milyen jegy után kap ilyen vagy olyan minősítést. A tanfolyamokon általános elméleti tárgyakból összesen 80 órát kapnak a hallgatók, gyakorlati tárgyakb 1 maximálisan 7o órát. Mindkét esetben meghaladja a szakképzésben résztvevő hallgatók foglalkozása ezt az óraszámot, ugyanakkor a taifolyamon elsajátított elméleti szakanyag nívója között van, olyan jellegű differencia, amelyet azzal lehetne legjobban összehasonlítani, hogy ami ott sok estben főiskolán kívüli pedagógusok, szakemberek oktatják a hallgatókat, addig itt a főiskolai hallgatók a főiskola tanári karától kapják meg mindazokat az ismereteket, amelyek szükségesek. Felvetődhet az, hogy előző gyakorlat nélkül kapnak oktatói minősítést, azonban ha néhány heti gyakorlati tanítás után alkalmasnak tartjuk a hallgatókat arra, hogy önálló testnevelő tanári, azaz sokkal sokrétűbb pedagógiai munkát végezzenek az iskolában, akkor alkalmasnak tartja őket arra is, hogy oktatói, azaz középfokú edzői minősítést nyer jenek akkor, amikor 4- év után szakképzésben résztvesznek, s felkészültségüket megfelelő vizsgával is bizonyították. /
