Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Tanácsülés, 1960. november 17.
« 3 belül bori ' lehetővé hogy a 'ha 11-/atók - viszonylag kis óraszámon. gymásközötti:! tar:it look során az ismeretközlés vJ ö c. kj tass edzés bizto t~p3 tcchnik:j aban _ alapvető j ..rtassagok: t szoroz ■.lessenek, ositsék hogy a hallgatók a tanszékekhc.z tartozó gyakorló - viszonylag nagyobb ó r asz arson-hcTlfr elet reália ck megfelelő körülmények köz tt a "mód szer tani órákor" ym "aközött i" tar.it ás okon szerzett ismereteiket, s jár— t e'lmóly it hőssé k, o a t est' gyakorlati ág oktatásában es még a pedagógiai gyakorlatok ne; t egy ének őzért. izdéso előtt - kellő II. A pedagógiai gyakorlatok rendjo, Pedagógiai gyakorlat ok-1 jelcnlog a IV. évfolyam félévében 6+5 hetes olooztdsbana'strvozünk. Sím: I. és II. rendszernek több fogyatékossága van pl: 1/ ahhoz, hogy a pedagógiai gyakorlatoknak a “Szabályzat:!-ban meghatározott feladatait /vagyis a testnevelési órák tervezését és vezetésit, a tcstn.vclési és elméleti órák hospitálását, a sportkörök vezetésében és a szakosztályi foglalkozásokban való aktiv .részvét.leket, a versenyek szervezését és lebonyolítását, az Úttörő, a KISZ szervezeti' ,ck, a szülői munka közössé gn< az osztályfőnöki műn 1 - -s n ~ megismerését, a “tantestületi élet“ tanulmányozását, a pedagógiai megfigyeléseken alapuló naplók vezetését és tanulmányok, grafikonok elkészítését stbrl^stbrt/ -kiclógitő szinten clvégezhos- óiik az őszi és téli pedagógiai gyakorlatok 12 hot: túl kevés. 2/ a fokozatosság, a rendszer sség, a hozzáférhetőség elvét nem tartjuk be. A nehezebbről haladunk a könnyebb felé, az összc- tctcbbről az egyszerűbb felé. A hallgatók akkor /vagyis ősszol tanév kezdetén/ kezdik meg a pedagógiai gyakorlataikat, araikor az iskolai élet r l.gszorvczctlonobb, amikor a testnevelési órák zömmel a szabadban folynak, ahol a-tanulók "késben tartása" az órák. tervezése és von tésc a 1 gnohezebb. 3/ a hallgatók a főiskolai tanulmányaik folyamán tűi későn találkoznak az iskolákkal, túl későn döbbennek rá arra, hogy lényegileg mi a hivatásuk, és milyen követelményeket támaszt velük szemben az élet. A tapasztalatok - de a hallgatók " önvallomásai" is - azt igazolj de , hogy minden erőfesz it és iák és tudatosító munkánk ellenére az élettan, lélektan, pedagógia, t:st:iovclésclmélct, torna, atlétika és a többi ismeretkörök a hallgatók számára csak tantárgyakat jelentenek, amelyekből csak sikeresen kell vizsgázniuk, s többé non lesz rá szükségük. Csak kellő iskolai gyakorlat ^.közben ismerik föl a hallgatók a tanullak gyakorlati jelentőségét, csak a tanultad: alkalmazása, közben értik meg igazin a. tanultakat, és válik tudatosabennük, hogy a tanulás során mit, és mennyit mulasztottak. 4./ A .jelenlegi helyzetben a pedagógiái gyakori-toktól majdnem kevésbé szervezetten, s allétól elszakítva stb- szervezés sportköri foglalkozásokat» vm.-.1. ^ "K e "1 Vi-í -s 7 ry > V r> Ut m n + A c1 ^ Ú3 f O Ív. 0:Z , b O g y a hall —-ator .zenét nunur.isax az is ,o±ai eret teljes összefüggésében, i i zü.1 mo; cn 3- részbe n m és is kólákban , a > cstnevcl után' .r 3 s szírünké . az L c ebi* j :isz, j s « ere ékdélúté nur ebéi hi". ny zik «"i C.l folyamat z o ke t •• műnké kát a z is ol-i
