Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Tanácsülés, 1960. november 17.
22 paták vannak mint középiskolában, ne lehetne megoldani. Meg lehet már az I. évben is oldani. Ahogyan a rendgyakorlatoknál fennáll a probléma, úgy fenn» áll a többi mozgásokban is. Nem egységes az eljárás a tanszékek között, ez nemcsak a rendgyakorlatokra vonatkozik, hanem az előkészítő gyakorlatokra is. Bizonyítékul meg kell nézni egymás óráit. Különböznek a felfogáeok, a technika stb. Vannak különbségek a mozgás természetéből adódóan is, de az alapvető elvek és szempontok azonosak, csak ezeket nem tartják be. Az egységesítés nemcsak a rendgyakorlatok vonatkozásában, hmem más mozgásoknál is ajánlatos lenne. Le kell ülni ás megbeszélni ezt a problémát a tanszékeknek egymás között. Ez a probléma fennáll a foglalkoztatás problémáival is, az ismeretközlés menetével kapcsolatban is. Nem tudják hallgatóink azt, hogy bizonyos esetekben nr'lyen sorrendben, milyen bövitÓ33e.l, milyen logikai menetben kell tanitani az egyes testigyakorlati ágakat, vogy azok egyes részleteit. Hallottak erről, de nem eleget, lehet hogy tanították nekik, de nem tudják. Ez tükröződik a ped.gyakorlatból. Pl. vázlatkészités közben ha kapnék egy feladatot, bármilyen testgyakorlati ágról legyen szó, a hallgató előveszi a szakkönyvet és kiírja a rávezető gyakorlatokat. Tekintet nélkül, hogy általános iskolában, vagy középiskolában tanít. Ugyanolyan sorrendben Írja ki, mint ahogy azt a szakkönyv tartalmazza, Nem gondol arra, aogy itt adott helyzetben, különböző fejlettségű gyermekekre kell gondolnia. Ebből születik az, hogy van egy bukfenc és lo hozzá rávezető gyakolat akár kell, akár nem. Elbíbelődnek a kötélmászással, a rudmászással, hogy hogyan kell rávezetni a gyerekeket, pedig mártudnak m.azni. Ebből születnek a móászereskedések és a pepecselések. Nem jegyzik meg a rávezető gyakorlatok alkalmazásának a lénye ét, de arra sem képesek, hogy ők moguk készítsenek rávezető gyakorlatot, mert ennek a lényegét sem ismerik kellőképpen. A példák sora azt igazolja, hogy a lényeges ismeretek nem elég mélyek a hallgatókban és jártasáágokkal, készségekkel nem rendelkeznek akkor sem, amikor már kikerülnek tanitani. Jóllehet ez a mi feladatunk, alapvető vezetési készségek kialakítása, tanítási technika kialakítása. Az életre való nevelést hengoztatjnk ma. Az élettel való kapcsolat nem azt jelenti, hogy II. évben küldjük ki a hallgatókat és üljenek a vezető tanárok mellett, mert formális megoldás és ezzel nem érünk semmit. Javasolta, hogy minden gyakorlati tanszék mellé állítsunk be gyakorló iskolákat. Lehetőség meg van rá. 22 gyakorló iskola van Budapesten, s egy- egy tanszék több gyakorló iskolát maga mellé tud állítani, ahol a testnevelési órákat akkor fogják beállítani, amikor a tanszék kéri. Ha a módszertani óráknak egy részét kiviszik a gyakorló iskolákba, a valóságnak megfelelő viszonyok között mutatják meg, hogy hogyan kell tanitani bizonyos mozgásanyagot, akkor közelebb visszük munkánkat az élethez, kivi kérdésekre ia reflektál. A vezető tanárok kérdése. Nem vit '.a, hogy némelyikével apróbb nagyobb problémák vannak. Problémánk egy jó vezető tanári kollektíva létrehozása, s szórt küzdünk évek óta. A személyek kiválasztásában a személyzeti osztály, a Tanulmányi Osztály 3 az Igazgatóságon kívül résztvssz a Fővárosi Tanács is. Mindig meghallgatjuk a javaslatokat éa Írásban kérjük - az utóbbi időben - az Igazgatók véleményét is. Ennek ellenére nem lehetünk megelégedve, főleg nem olyan szempontból, hogy vezető tanáraink e'-y része nam tükrözi e 3zocialÍ3ta nevelő képét. Szakmailag jók, kiválóak, de politikai, ideológiai, világnézeti nevelés területén alacsony fokon állanak. így áll az egész tanári társadalmunk is. Na’y százalékban régi nevelőkkel dolgozunk. Állandóan javulnak é3 politikai szemléletük is változik. De ilyen vonatkozásban mégis nagy hiányosságaik vannak. Korosve is alig tudunk tál nini olyanokat, akik kielégítik a il igényeinket minden szempontból. Nem tudjuk mit holyezzünk előtérbe, a szakmai szempontot, vagy a másik szempontot, s igy néha hibázunk is őzen a téren. A módszertani kérdéseket illetően: más szemléletben tanítanak a vezető tanárok mint itt a Főiskolán. Ezt nem lehet általánositaii, de van ilyen is, eli3':eri. Előfordul egy-egy olyan is, mint a Weite Győző, aki nagyon jó tanai jó nevelő, akijf szinéezkedik is, de nem lehet azt mondani, hogy csak ezt csittálja. A gyerekek tudatára, lelkére hat és az eredmények őt igazolják, mert a gyerekek szeretik a testnevelési órát, rajongnak érte, s az órákon még a
