Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963

Tanácsülés, 1960. november 17.

* Harmati Sándor: A brigád faladata az volt, hogy vizsgálja meg a hallgatók elfoglaltságát, abból a szempontból, hogy boszélh-? tünk-e túlterhelésről, A 3zámszerü adatokból nem tűnik ki egész világosan, A lemorzsolódásból azt

állapíthatjuk mag, hoay aki már az I, évet elvégezte, az nagyjából már a i'ó'iskol t elvégezte, Sincs olyan nagy leraorz3olódá3, hogy azt mondhatnánk, hogy tultarhelés van. Ok - a kérdőív ss-rint - azt mondják, hogy többet fordítanak a gyakorlati tárgyak elsajátítására. A kérdőív akkor lett kiadva, amikor a vizsgákra készültek, de ess elméleti vizsga még nem köeolgott. Ha akkor adtuk volna ki, akkor az jött volna ki, hogy az elmélettel foglalkoznak túlsúlyban. Azt veszik alapul amit a bőrükön tapasztalnak. Elvégezte a főiskolát sok olyan levelező hallgató is, aki a napi munkája mellett a Főiskolára járt, társadalmi munkát Í3 végzett, s ezt megcsinálják különböző munkásériberek a különböző egyetemeken és főiskolákon, s nem panaszkodnak és a munkahelyükön is megállják a helyüket. A középiskolákban is végeznek napi 3 órát, ott is vizsgázni kell. Az a baj, hogy a hallgatóknak nincs meg a beosztott életrendje, Vannsk olyan hallgatók, akik í-ésatveaznok rendszeresen a KISZ, a TFSF munkájában, jól vizsgáznak, jók gyakorlatban és elméletben is még sém panaszkodnak, némelyik hallgatónknak a kondíciójával is baj van, & ezért fáradt stb. Megkapja otthonról, a pénzt r. menzára, de azt nem fizeti be, csak mondjuk az ebédet, meg a reggelit vagy csak az ebédet, a többi pénzt elkölti. Meg kell oldani azt is, hogy reg-eli, ebéd és vacsora minden hallgató részére kötelező le-yen.

Er.áiklai Ferenci Relativ fogalom kimutatni papíron, számokkal a túlterhelést.

Úgy érzi, hogy az itt szereplő számokkal nem lehet kimutatni az elfoglaltságot. Minimum 5-6 órát eltölt itt délelőtt a hallgató, amelyik sportoló az még ltölt 7-S-9 órát hetenként, mert pl. IPSB versenyre is utazni kell. A- mit gyakorlatban el kell végezni azt különbözőképpen lehet mérni is. Lehet, hogy van bizonyos fokú túlterhelés, de n.m ez a fontos, hanem az, hogy'a tanárképző jelleg - amelyről olyan sokat beszélünk - hogyan mutatkozhatna nrg még jobban az elméleti tárgyakban. Ha ucy állítanánk fel e problémát,

' hogy von-e túlterhelés, vagy nincs, mert amit végeznek az nem túlterhelés, de amit megkívánhatnánk tőlük abban már lehet túlterhelés jó néhány hallgatóra nézve. Nem lát az értékelésben arról semmit, hogy testnevelő tanárt úgy képzelünk el, a teasnev ő tanár általános műveltségben, inteligenciában egyenrangú to»ja legyen a tanári k »de. Régen volt oz, mert megvolt, hogy a testnevelő még az oez.álykönyvben sem tehatott bejegyzés, lenézték stb.

Nem lehet tőlünk kiengedni olyan tanárt, aki még az államvizsgán is a fogalmazás és helyesírás nehézségével küzködik.

Nem ad igazat ar. Bmberné kartársnőnek abban, hogy a művelődéstörténetben a 3 félév alatt azt tanulják a hallgatók, amit ~ középiskolákban. Nem azt tanulják. A? «-yetemeken, is kell magyar nyelvű vizsgát tenni c hallgatóknak. Nálunk egy szakos tanárképzér van. Ha mi egyenrangú műveltséggel rendelkező tanárokat akarunk nevelni, akkor gondolkodzni k?11 orról, miképpen lehet még jobban azt a szellemet és nézőpontot kialakítani, hogy hallgatóink jobbon elmerüljenek az elméleti stúdiumokban. Iíem esik szó arról sem, hogy mit és hogyan olvasnak a hallgatók. Tanúin'nyózzék-e e szakmához tartozó irodalmot? Szépirodalmi szempontból von már néni hnlrdás, de nagyon kevés. Az, hogy pl, toráéból, atlétikából elmélyültet, ssakkönyv szakcikküket tanulmány óznáaak nem igen esik szó, nem is tud ilyenről. Vrnnak olyan szintek, amit egyeeek nehezen tudnak teljesíteni, de ettől lehet egéra jó tanár az illető, mert megtanulja a technikáját, a végrehajtását.

Ezek a dolgok abból a szempontból érnek v«lamit, ha azt nézzük, hogy hogyan leh tne racionalizálni, hogyan lehetne nekünk müveit, sokolcau, szocialista testnevelő tanárokat nevelnünk, képeznünk.

Zoránéi László; A jelentés alapján: a brigád feladata az volt, hogy megállapítsa, hogy milyen trhelés van a Főiskolán. Aszal kezdi, hogy még két dolgot kivón felvetni a jelentésben foglaltak mellé: az eryik a kiegészítő képzés problémája. Ha a kiegészítő képzést nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy az első évben főleg a női halig átoknál több olyan hallgató vkn, aki 3, sőt több tárgyból is kiegészítő képzésre van utjlv , s tz aonyii jelent, hogy ezeknél a hallgatóknál már fokozott terhelésről beszélünk, űz további szempontra világit rá, hogy a felvételi problémáknál kell változtatni. Mert úgy néz ki.