Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Tanácsülés, 1960. március 25.
18 ben öntevékenység van, e mellett a tudományok leglényegesebb tanításait ismerik és ezeket alkalmazni is tudják. Szó volt arról is, hogy egyetemeken ferde elképzelés van a tudós képzésről. Tudós képzés áll előtérben, nem pedig a tanárképzés, tehát a mindennapi életre nem készitik fel a hallgatókat, hanem i- lyen könyvtári molyokat akarnak mindenáron képezni. A reform elveiről a következők t mondta Molnár elvtárs: a legfontosabb az, hogy a fizikai termelő munkában való részvétel a felvételnek az egyik előfeltétele legyen. Nem lehet felvenni olyan hallgatókat, akik előzőleg a termelőmunkában nem vettek részt. Lehet ez a munka szakirányú is, összefüggésben a választott hivatással. Ezek politikai-pedagógiai de szakmai indokoait is figyelembe kell venni és ezt meg kell érteni azokon az egyetemeken is, ahol bizonyos meg nem értés volt tapasztalható. Felvetette, hogy a termelőmunkán túl szó van és i- gény látszik a felé, hogy előkészítő tanfolyamokat szervezzenek. Ez hozzásegítené az egyetemistát ahhoz, hogy az egy év termelőmunka után a középiskolai anyagot mintegy átismételné. Azonkívül ez a megoldás megadja az alap tárgyak elsajátításához azt a felkészültséget, amelyet a különböző tipusu középiskolák esetleg nem tudtak biztosítani. A köv tkező elv, hogy a szakmai gyakorlatok arányát mindenféleképpen növelni kell. Itt sok esetben félreértés van, mert ez nem tiszta gyakorlatot jelent, ne fogjuk fel csak prakticista szempontból. Úgy tervezik, hogy lo hónap esnék az egyetemi oktatás alatt erre a gyakorlati munkára, ez azonban úgy fest, hogy legyen egy sereg pszichológiai gyakorlat, legyen pedagógiai megfigyelés stb. Az előadó nagyon aláhúzta, hogy a társadalmi nevelőmunkában tehát népművelésben való részvételre is fel kell késziteni az egyetemről kikerült ifjúságot. Ezután került sor a tananyag korszerüs tésére is, tehát nem mindenáron arról van szó, hogy csökkenteni a tananyagot, ne igy nézzék, mert akkor sok az ellenállás, hanem a korszerüsités szemüvegén nézzük ezt a kérdést. Mi az az a- nyag, amely kidobható s mi az, amit be kell venni mint uj, ami nincs benne az anyagban. A következő, hogy az oktatók világnézeti és tudományos, pedagógiai munkáját a gyakorlati élet szemüvegén keresztül kell nézni és ezeken a terül teken is a gyakorlatibbá tétel felé kell törekedni. Április végéig a felsőoktatási reform elvek kijönnek, s aztán ezek kidolgozásához az egyetemek fogjanak hozzá. Ezt máról holnapra eredményesen m goldani nem lehet, s nem is szabad vele sietni. Már most fogjanak a karok a reform kidolgozásához, nézzék meg, hogy őszszel nem kell e néhány olyan kísérletet bevezetni, amelynek eredménye alapján tehát pl. egy évi tapasztalat után lehet bizonyos kérdésekben nyilatkozni. A fizetés rendezés sokat emlegetett kérdését is érintette. Elmondta, hogy ebben az évben megvalósul, ezt határozottan kijelentette, de időpontot nem tudott mondani, az nemcsak tőle függ, hanem a PM-el folyó tárgyalásoktól is. Szeretné azonban megmondani, hogy egyes egyetemeken túlságosan nagy és túlzott várakozással tekintenek a kérdés elé. Nyilvánvalóan ne legyenek túlzottan vérmes remények, mert az ország gazdasági helyzetét feltétlenül figyelembe kell venni s elsősorban az alsóbb kategóriákban történő fizetésemelésről lehet szó» A hozzászólások során egész sereg probléma hangzott el. Az egyik hozzászóló Várnai e.t. a KISZ KB részéről elmondta, hogy a KB az elmúlt napokban foglalkozott az egyetemek politikai fejlődésével. Ez a határozat megszületett a közeljövőben nyomtatásban is napvilágot lát. Annyit mondott róla, hogy az egyetemek fejlődését a 2 év előtti értékeléshez képest pozitivan értékelik. Hangsúlyozta, szeretnék a fejlődés érdekében javasolni, hogy a KISZ szervezetek létesitsenek minél több kapcsolatot üzemi KISZ szervezetekkel és ezt használják fel, hogy a hallgatóságot tovább neveljék. A KISZ KB védnökséget kiván e- melni a tanárképzés fölé, mert úgy érzi, hogy ez a patronálás nagymértékben segiti az egyetemek munkáját, tekintve, hogy a pedagógus képzésre feltétlenül igen nagy gondot kell forditani. Nem közömbös, hogy a népi demokrácia pedagógusai milyen meggyőződésüek, a munkásosztállyal való kapcsolatukban milyen elképzeléssel vannak. A KISZ a jövőben sokkal inkább fog a tanulmányi munkával törődni mint a múltban, szeretnék, ha a tudományos munka vonalán is előbbre mennének, s szeretnék, ha a diákköri munka javulását is elérnék ez a KISZ-é legyen érdemben is vagyis a KISZ legyen a gazdája is ennek a munkának.
