Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Tanácsülés, 1960. január 25.
ülőadóidr»Büchlein Sobert _.á : tud óm» nyos—rl óészak ér ekelésee Főiskolánk az elmúlt év decemberében harmad Ízben /1956» 1958, 1959 / szervezett nyilvános tudományos ülésszakot. Ez utolsó ülésszakunk úgy tárgykörének gazdagságában, mint az elhangzott előadások számában egyaránt felülmúlta az előzőket. Jelentőségét emeli továbbá az is, hogy előadói között a baráti népi demokráciák több kitűnő szakembere is szerepelt. Külön ki kell e- melni még, hogy ülésszakunk szervezésében, a napirend kialakításában ez alkalommal a Testnevelési Tudományos Tanács is résztvett; ami mint témakörét, mint szervezeti keretét nagyban bővitette, A tudományos ülésszak célkitűzése lényegében az volt} hogy a legújabb kutatások erednLhü!iel.pj;]<L_m.Ggismerte.t és.ével,áa..meg- vitatásávüh előmozdítása, továbblenditse a magyar, testneveléstudo-__ m ánv fejlődését; felfedje és .kiküszöböl je toyábM...a-_testae.veléa. .elméletében és gyakorlatában móg fellelhető káros, helytelen, reakciós ideológiai maradványokat és közvetítse mindenekelőtt a testnevelők, edzők, és sportyezetok számára a dialektikus materializmus, a marxi-lenini ideológia helyes,-munkásságuk számára elengedhetetlen- alap .jajt. Ülésszakunknak némileg pótolnia kellett a kifejezetten szaktudományi érdekű folyóiratok, közlönyök hiányát, a szakközlemények publikálásának eléggé korlátozott lehetőségeit ia„ Ülésszakunk értékelésében számot kell vetnünk a hazai testneveléstudomány jelenlegi helyzetével, feladataival, nehézségeivel, és perspektíváival.,; Mindenekelőtt egy néhány tényt kell leszögeznünk« Kétségtelen, vannak kiváló kutatóink, tudósaink, szépszámmal isj nincs azonban kellően széles tudományos közvéleményünk, amely eredményeiket méltóképpen értékelné, A tudományos kutatás éppúgy•igényli a viszhangot, mint a művészi alkotások, megköveteli a különböző álláspontok termékeny összeütközését, kritikai küzdelmét. Szembe kell néznünk azzal is, hogy a testneveléstudomány- ba tartozó szaktudományok színvonalában elég sok egyenlőtlenség és különbség van, Mig pl. az élettan kutatási elvei, módszertana mindjobban kikristályosodott már, addig más ág még az útkeresés, az adatgyűjtés, az elvi r'°^vetés időszakában vannak. Azonkívül maguk az egyes kutatók sem álhatnak ugyanazon tudományos nívón*, évtizedes múltra tekintő szakemberek melleit számos területen egészen fiatal erők is állnak*
