Testnevelési Főiskola - tanári, kari értekezletek, tanács- és bizottsági ülések 1947-1963
Tanácsülés, 1960. január 25.
4 A jelentkezők előképzettsége egészében s-oha nem érte cl a kivánt szint t és minden évfolyamnál emiatt különböző tanulmányi és gyakorlati nehézségekkel kellett a tanári karnak /és a hallgatóknak is/ megküzdeni.- Az országb an jelentkező tanárhiány pótlására minden évben nagyobb számú vidéki fiatalt vetnünk fel, mégis a főiskola befejezésekor sok vidéki fiatal nem akar vidékre menni, mert a budapesti körülmények kedvezőbbek /az általános egyetemi jelenség/. Ezt próbáljuk az 1958 évben bevezetett kötelezettségi nyilatkozattal áthidalni /a kötelezettségi nyilatkozatot a felvételi vizsgák után a szülőkkel aláírattuk, amelyben vállalták, hogy ha gyermekük a főiskola befejezése után n m foglalja el a kijelölt munkahelyet, a szülő megtéríti az államnak a tanulási költség egy jel ntős részét/. Ezén a helyzeten csak rendelettel kiegészítve lehet teljes értékű megoldást találni,- Javasoljuk, hogy a felsőoktatási reformmal összhangban államvizsgát csak azok a fi'talok tegyenek, akik fél vagy egy évet tanítottak, igy rászorítjuk a fiatalokat, hogy elfogadják a felajánlott helyeket és iskolákba menjenek dolgozni- Sajnálatos helyzet a Főiskolán, hogy a vidéki fiatalok elhelyezésére szolgáló kollégiumi épületek kapacitása a jelenlegi létszámokra som elegendő. így a beiskolázásnál nem tudunk annyi vidékit felvonni, amennyit a terv és az igény alapján szeretnénk, mert a kollégiumi férőhely szabja meg a Budapest-vidék megoszlást. Fontiek alapján a nappali tagoz:t hallgatóinak felvételénél a létszám! tervben feltüntetett számok alapján az alábbi szempontokat érvényesítjük: 1/ A III. és IV, gimnazista hallgatók részére módszertani útmutatót készítettünk /és 1959-ben már ki is a.dtuk/ a jobb, szinvonala.so.bb felkészülés érdekében, amit egy éves előkészület formájában hasznosítanak. 2/ A III. gimnazista TF-re jelentkező fiatalok részére /elsősorban a munkás, paraszt fiatalok/ önköltséges előkészítő táborozást tartunk, hogy megalapozzák tudásukat /1959-ben tartottuk az első ilyen tábori komoly sikerrel/. 3/ Az üzemben és a hadseregben eltöltött időt jobban figyelembe vesszük és a felvételnél törekszünk a tapasztalatban, korban megfelelőbb 22-24 éves fiatalok felvételére, ami a saját és külföldi tapasztalat szerint jobb. Ezenkívül az előző időszaknál jobban figyelembe vesszük a gimnáziumi érettségi eredményeket 4/ Azokkal a gimnáziumokkal, ahol a jövőben testnevelési óraszámban többet adnak a tanulóknak, külön foglalkozunk és a jövő beiskolázásnál ezekre a hallgatókra nagyobb figyelmet fordítunk. vidéki légiumd ruházási arányt a kollégiumi férőhely alapján igyekszünk megtartani, sőt a ko" erőhelj növoléso alapján a vidék jav ra emelni /ennek föltétele a be- igények kielégítése/. 6/ Biztosítani kell a népidemokratikus országokkal rét és részben csere megállapodásokkal külföldi tanulását, a rendszeres hallgatóság cse- ösztöndíjasok magyarországi /
