Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-07 / 287. szám
2016. DECEMBER 7., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP .11 Fénykorában előfutára volt a mai modern szépségkultusznak Sisi Milyen volt a királyné valódi arca? Erzsébet királyné (kis képünkön) a helyzet, emberek és a hatalom áldozata volt - mondja Kiszelyné Tóth Anett A szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárban, illetve fiókintézményeiben tartott előadássorozaton múltunk talányos alakjait mutatja be Kiszelyné Tóth Anett történész. Legutóbb A magyarok gyönyörű királynéja, Sisi: Erzsébet királyné valódi arca a mítoszok és legendák mögött címmel, Ferenc József tragikus sorsú hitvesének életének titkait osztotta meg az érdeklődőkkel. Szathmáry István uj neplap@ujneplap. hu SZOLNOK Erzsébetről, vagy ahogy szívesen nevezik, Sisi- ről megoszlanak a vélemények. A többség az örökzöld osztrák film Romy Schneider által megformált romantikus alakját látja benne, mások korántsem ilyen hízelgő képet őriznek róla.- Erzsébet esetében nagyon keskeny a valós történelmi alakot a legendától elválasztó határmezsgye. Egy jobb sorsra érdemes nő tette egy idő múlva pokollá mind a saját, mind a környezetében élők életét. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy öröklött terheltsége mellett a Habsburg udvar merev rendje is nagyon komoly lelki torzulást okozott nála. Erzsébet roppant fiatal volt, amikor Ausztria császára megkérte a kezét. Ferenc József anyja, Zsófia főhercegnő nem is őt, hanem nővérét szánta a fiának, így nem nevelték uralkodó feleségének. A császár ellenben ragaszkodott a tizennégy éves gyereklányhoz, s ez egyike volt a ritka alkalmaknak, amikor szembeszállt erős akaratú anyjával. Zsófia, aki Erzsébet anyósa és nagynénje is volt egy személyben, minden eszközzel igyekezett „betörni” a szigorú spanyol etikett szerint élő bécsi udvarba érkező vadóc kislányt. Sisi még nem volt tizennyolc éves, amikor megszületik első gyermeke, és anyósa úgy dönt, alkalmatlan a gyermeknevelésre, mivel még maga is gyermek. Kislányát távol tartja tőle, s csak felügyelet mellett találkozhat vele. Ezzel iszonyú törést okozott a fiatal édesanya lelkében, amit csak tetézett, hogy a kislány hamarosan megbetegedett és elhunyt. Halála akkora megrázkódtatást jelentett Sisinek, hogy végzetes döntésként anyósa javára lemondott további gyermekei neveléséről. Tudjuk, hogy ezt legjobban Rudolf fia szenvedte el, ő érezte meg leginkább az édesanyja hiányát. Erzsébet kezdetben egy derűs lelkületű, kedves, bájos leány volt, aki a sérelmek hatására változott befelé forduló, egocentrikus, torzult lelkivi- lágú emberré, akit egy idő múlva saját magán, a lovain, kutyáin, papagáján kívül semmi más nem érdekelt.- Férje sem állt mellé?- Ferenc József élete végéig rajongásig szerette feleségét, de figyelmét a birodalom irányítása annyira lekötötte, hogy nem tudott a családi perpatvarokkal foglalkozni. Amikor Sisi Bécs- ben tartózkodott, szinte állandósult a veszekedés anyósával, férje pedig igyekezett távol tartani magát ezektől a konfliktusoktól. A munkamániájába nem fért bele a családdal való törődés, Erzsébetet is elhanyagolta. Azt nem tudjuk, hogy Erzsébet táp- lált-e valami gyengéd érzelmet férje iránt. Érdekes az a megfogalmazás, amit egyik versében írt: „Mit nekem szerelem, mit nekem bor, mindkettőtől rám tör az undor”. Erzsébet igyekezett minden ürügyet megragadni, hogy minél kevesebb időt töltsön a Hofburgban, Bécsben, és érdekes, hogy betegségtünetei, a görcsös köhögések, a melankólia, a mániás-depressziós korszakai sorra eltűntek, amint messzebbre került a császári udvartól. Egy esetet, a kiegyezést kivéve a politikai élettől is távol tartotta magát.- Számunkra ez fontos adalék, hiszen emiatt lett hallatlanul népszerű Magyarországon.- Erzsébet egyik lázadásaként nagy rokonszenvvel tekintett ránk, mivel Zsófia főhercegnő és Ferenc József is rebelliseknek tartotta a magyarokat. Sisinek a kiegyezésben vitathatatlanul nagy szerepe volt, akár női praktikákat is bevetett nagyhatalmú férje meggyőzésére. Emellett a magyar főurakat is igyekezett jobb belátásra téríteni, így elősegítette mindkét fél közeledését egymáshoz.- Voltak, akik az Andrássy gróf iránti vonzalmát is látták a háttérben.- Igen, erről számos pletyka keringett, de a két ember kapcsolatát tekintve ez nagy valószínűséggel csupán eléggé mély barátság, illetve egyetértés lehetett. Létrejöttében fontos szerepe volt egy magyar hölgynek, Fe- renczy Idának, aki harmincnégy éven át volt Sisi társalkodónője, egyben bizalmasa. Ferenczy Ida meglehetősen rajongott Andrássy grófért és hatására Sisi is rokonszenvvel viseltetett az Andrássy által képviselt elvek iránt. De azt a cukormázas elképzelést, hogy Andrássy Gyula, illetve Erzsébet között bármiféle gyengéd szál, vagy romantikus kapcsolat lett volna, ez idáig semmi kézzel fogható bizonyíték nem támasztja alá. Érdemes a makacs tényeket nézni. Tudnunk kell, hogy Sisi társalkodónő, vagy a személyzet jelenléte nélkül nem tartózkodhatott négyszemközt senkivel, And- rássyval sem. Andrássy Gyula rendkívül kedvelte, tisztelte a királynét, de legfeljebb ártalmatlan, plátói, lovagi érzést táplálhatott iránta. Tény, hogy Erzsébet nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sikeresen megtörténjen a kiegyezés, aminek révén Ferenc Józsefet magyar király- lyá, Erzsébetet királynévá koronázták. Innentől kezdve lett ő nekünk a'magyarok gyönyörű királynéja. Ezzel meg is szüntette minden beleszólását, vélemény nyilvánítását a politikába.- Hogyan alakult a további élete?- A kiegyezéstől kezdve csupán önmagával foglalkozott. Valóságos kultuszt csinált a szépségéből, ami szintén egy fajta lázadás volt részéről. A kor szépségideáljai a telt idomú hölgyek voltak, ezzel szemben Sisi karcsú, 172 cm magas, 50 kilós asz- szony volt, derékbősége gyermekei születése után sem volt több 50 centinél! Ehhez hozzá kell tenni, hogy emellett az anorexia nervosa nevű betegség képe rajzolódik ki nála, ami hozzájárult egészsége súlyos romlásához. Korán ébredt, télen reggel hatkor, nyáron ötkor kelt, majd testedzés következett, amihez a Hofburg lovagtermét szinte fitnesz- teremmé alakított át. Szegényes reggelije egy almából, vagy narancsból állt, utána jött a fodrász, ami bokáig érő haja miatt legalább kétórás elfoglaltságot jelentett. Mindeközben nyelvórákat vett, vagy felolvastatott magának. A délelőtt a lovaglás vagy vívólecke ideje volt, és már itt is volt az ebéd, amikor általában egy nagyon érdekes táplálékot fogyasztott. Gyengén megsütött hús levét préselték ki, és ezt itta meg leves gyanánt. Délután ötkor volt a közös vacsora, amin, ha nem tudta elkerülni, megjelent. Általában itt találkozott a családdal, férjével, anyósával és gyermekeivel, majd amint lehetett, visszavonult. Ha tehette, távol volt az udvartól, például szeretett Korfun tartózkodni, ahol Miramare néven kastélyt épített számára az őt élete végéig imádó Ferenc József. Erzsébet sem a házasélet, sem a férjével való együttlétek iránt különösebb vonzalmat nem táplált, bár eleget tett kötelességének, amit többek között a trónörökös, Rudolf főherceg születése igazol. A szépségéről még annyit, hogy fénykorában előfutára volt a mai modern szépségkultusznak, amikor sokan időt, fáradságot nem kímélve igyekeznek elérni a tökéletes alakot, a Barbie baba ef- f e к - tust. Er- zsébet is természetellenesen igyekezett vékony maradni és ezért feláldozta az egészségét. Élete alkonyán már a fogazata sem volt megfelelő, sem gyönyörű hajkoronája. Alexander von Warsberg báró, a korfui osztrák konzul 1885-ben így írt az akkor 48 éves császárnéról: „Néhány szót odasúgott nekem, kurtán, de nem neveletlenül. Máskülönben rútnak és öregnek találtam, ösztövérnek, mint egy piszkafa és rosszul öltözöttnek. Az volt az érzésem: nem bolonddal, hanem őrülttel van dolgom...” így alakult át a szépséges Sisi királyné élete alkonyán már meglehetősen beteges, és nagyon súlyos lelki defektusokkal küzdő nővé.- Sokan fia öngyilkossága egyik okozójának tekintik.- Bár vita folyik arról, hogy Rudolf halála öngyilkosság volt-e valóban, a modern pszichológia elég fejlett ahhoz, hogy kimondja: Rudolf sorsának alakulásában nagy szerepe volt a gyermekkorában elszenvedett sérelmeknek. Az anyai szeretet hiányának, amit Sisi adhatott volna meg neki, s amiben meggátolta az anyósa, Zsófia, aki több szempontból is pokollá tette az életét és nem csak Sisiét, hanem a fiáét és az unokáiét is. Ez szerepet játszott abban, hogy Rudolf ilyen tragikusan fejezte be az életét. Az anyjával nem is lehetett bensőséges a kapcsolata, hiszen nem találkozhattak felügyelet nélkül. Mi lett volna, ha Zsófia nem szól bele ennyire a fia életébe, s Rudolf több szeretet kap? Akkor talán nem végződött volna ilyen tragikusan az élete. De a Wittelsbachok és Habsburgok öröklött családi terheltsége is sötét jövőt jósolt ennek az ifjúnak. Ugyanis nagyon súlyos a Habsburg ház defektusa. A közel hétszáz éven át működő sikeres családi vállalkozás, amit nem egyszer közeli rokonok közötti házasságkötésekkel működtettek átokként nehezedett rájuk. „Bella gerant alii, et tu Austria nube! azaz Mások csak háborúzzanak, Te boldog Ausztria ,házasodj!” hangzott a Habsburg család credója, amit egyébként nem is ők találtak ki, hanem Mátyás király! Ő mondta ezt III. Frigyesnek, annak sikeres házasságpolitikája okán.- Ezek szerint a végzet áldozata volt Erzsébet?- A helyzet, emberek és a hatalom áldozata volt. Amikor egy anarchista, Lúcheni teljesen véletlenül őt szemelte ki áldozatául, egyben híressé is tette. Számára megváltás volt a halál, amivel valójában halhatatlanná vált. Népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy koplalt, mint Lady Diana, lovagolt és vívott, mint D’ Artagnan, tornázott, mint Jane Fonda, meggyilkolták, mint Kennedyt, és természetesen úgy festett, mint a filmen Romy Schneider. Azt is mondhatjuk, hogy a szórakoztatóipar cinizmusa ilyen szempontból felülmúlhatatlan. Ez az Erzsébet üzletág, a szép császárné, a szép magyar királyné, akinek még a halál is jól állt. Amit szinte megjósolt egy mondásával: „Azt szeretném, ha lelkem szívem kis nyílásán röppenne az ég felé.” Amint tudjuk, a tőrré alakított reszelő a szívburkot sértette meg, így lassan elvérzett. Lénygében nem érzett fájdalmat, ezt a korabeli visszaemlékezésekből és az orvosi véleményből tudjuk. Ilyen formán, ha már nyughely szempontjából nem is, mert Korfun szeretett volna nyugodni, amit a Habsburg hagyományok nem tettek lehetővé, ezért a bécsi Kapucinus rendház kriptájában temették el, utolsó kívánsága teljesült. Andrássy rendkívül kedvelte a királynét, de legfeljebb plátói érzést táplálhatott iránta...
