Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-05 / 285. szám
2016. DECEMBER 5., HÉTFŐ GAZDASÁG у Régiós csúcson a gépjárművek forgalomba helyezési költsége Olcsóbban is autózhatnánk Drasztikus építőipari béremelésre lenne szükség Ausztriában és Romániában is sokkal kisebb egy autó forgalomba helyezési költsége, mint Magyarországon, vagyis lenne mit lefaragni, igaz, azzal a büdzsé járna rosszul. Diószegi József kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Idehaza több százezer forinttal magasabb egy személyautó forgalomba helyezési költsége és az áfája, mint a környező' országokban. Volna mit lefaragni ebből, s mint azt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, a kormány is kész erről tárgyalni. A forgalomba helyezéskor a vásárlónak először is meg kell fizetnie a regisztrációs adót. Ezt egy soktényezős táblázat alapján számítják ki. A teher járművenként különböző, de nagyban függ attól, hogy dízel-, benzin- vagy hibrid hajtású a gépkocsi. A motor henger- űrtartalma, az autó környezet- védelmi besorolása is befolyásolja az adó mértékét. Emellett be kell fizetni a forgalomba helyezési illetéket, ki kell váltani az autó törzskönyvét, forgalmi engedélyét és el kell készíttetni a rendszámot. Csak ezek összességében 140 ezer forintba kerülnek egy átlagos alsó középkategóriás jármű esetén - mondta a Világ- gazdaságnak Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke. A rendszám kiváltása csak egy a számos húzós adminisztrációs kiadas kozott Rest ütne az államkasszába Mindezekért az MGE számításai szerint Ausztriában átszámítva csupán 59 ezer forintot kell fizetni. Németországban pedig mindössze 8400 forintot visz el a forgalomba helyezés költsége, de még Romániában is sokkal kevesebbet, mintegy 30 ezer forintot kell befizetni az eljárás során. Az említett 140 ezer forint azonban csak az egyik költségelem, amely az autó vásárlójától az állam zsebébe vándorol. Emellett az Európa-rekor- der 27 százalékos áfát is meg kell fizetni, ami egy nettó 15 ezer euró értékű, 4,5 millió forint körüli autó után Magyarországon meghaladja az 1,25 millió forintot, a többi említett országban viszont nem éri el az egymilliót sem. Az MGE számításai alapján Ausztriában 930 ezer, Németországban 880 ezer és Romániában is csak 930 ezer forintnyi ösz- szeg az áfatétel. Mindent egybevetve tehát nálunk egy átlagos alsó közép- kategóriás jármű alapára után körülbelül 1,4 milliós plusz- költséget számítanak fel, míg Ausztriában kevesebb mint egymillió forintot. Németországban ez a tétel nem éri el a 900 ezer forintot, a Romániában fizetendő 950 ezer forint is alatta marad a miénknek. Némileg ellensúlyozza az említett hazai költségeket, hogy nálunk a kötelező biztosítás díja viszont alacsonyabb a szomszédos országok tarifáihoz képest. Bár nem tekinthető a forgalomba helyezés költségének, de sok esetben „kötelező” költségelem az autópálya-használati díj is, ami viszont Magyar- országon drágább, mint a régióban, Németországban például nincs ilyen tétel, illetve most készülnek bevezetni. Összegezve tehát: bőven lenne még mit lefaragni az autók forgalomba helyezési költségeiből. A forgalomba helyezési költségek csökkentésénél tekintetbe kell venni azt is, hogy a régiós átlagköltségek eléréséhez méretes lyukat kellene ütni a központi büdzsén. Az évi csaknem 85 ezer uj autó eladása esetén ugyanis mintegy 119 milliárd forint folyik be az államkasszába. Egy esetleges díj- csökkentés tehát ezt a bevételt veszélyeztetné. Ellenérv, hogy a mérséklésnek köszönhetően olcsóbbak lehetnének az autók, ami ösztönözné a vásárlásokat, és a többit (bevétellel akar cl » lehetne tüntetni a bevételki esés okozta űrt. Megközelíthetik a százezret az idei eladások, de ez még mindig messze van a korábbi számoktól Novemberben is túlszárnyalták a várakozásokat az újau- tó-eladások. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) adatai szerint a tavaly novemberihez képest 43 százalékkal több, 9412 új autót helyeztek forgalomba. Ez június után a legerősebb hónap volt 2016- ban. Az alacsony banki kamatok miatt nincs megtakarítási ösztönzés, ezért ha a vásárolni szándékozók kedvező árakkal találkoznak, megveszik az autót - részben ezzel magyarázta lapunknak Erdélyi Péter, az MGE elnöke a kedvező számokat. A tervükben szereplő 92 ezres idei értékesítési szám akár túl is teljesíthető, a 95 ezret is elérheti - tette hozzá. Ehhez még egy jó decemberre lesz szükség, hisz az első 11 hónapban csaknem 87 ezer új autót helyeztek forgalomba. A piac azonban még így is nagyon alacsony szinten tart, ha a 2008-as évi 160 ezer darabos csúcsot vesszük alapul. Már látszik az elektromos autókra nyújtott kormányzati támogatás hatása. November 30- ig 115 elektromos autóra pályáztak. Az importőrök jelzései alapján két számjegyű növekedés volt novemberben az elektromos autókra leadott megrendelésekben - közölte az MGE. A Magyarországon gyártott luxuskategóriájú Audikat és Mercedeseket nem érintik a kínai kormány által elrendelt import- korlátozások. A hivatalosan a szuperluxus-kategóriába sorolt autókat viszont igen: a 190 ezer dollárnál, azaz 56 millió forintnál drágább kocsikra 10 százalékos, büntető jellegű importvámot vetettek ki múlt csütörtöktől. A pénzügyminisztérium indoklása szerint az intézkedés az észszerű üzemanyag-felhasználást, az energiatakarékosságot és a légkör védelmét szolgálja. A Bentley-k, Lamborghinik és Ferrarik eladásai Kínában az utóbbi években átlagosan 50-100 százalékkal nőttek. Szakértők szerint korrupcióból származó milliárdok materializálódtak ily módon. A világ legnagyobb autópiacán ez az importvám mély nyomot nem hagy ugyan, és akinek van pénze, azt egy ilyen tétel nem tántorítja el vásárlási szándékától. A luxusautókat már így is keményen megsarcolják Kínában, a motor nagyságától függően az eredeti ár 40 százalékát is eléri az autóra kivetett extra adó. D.J.-K.B. Újszemélyautó-eladások (darab, 2016) Január 5 568 Február 6 627 Március 7 502 Április 8 063 Május 8 517 Június 9 695 Július 8 064 Augusztus 7177 Szeptember 8 228 Október 7 953 November 9 412 Összesen 86 806 FORRÁS- DATA HOUSE MAGYARORSZÁG Enyhén emelkedett annak a négyszáz cégnek az árbevétele, amelyet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) bevont felmérésébe, és mint válaszaikból kitűnt, negyven százalékuk további növekedésre számít. Az idei évre a szakmai szervezet 1850 milliárd forint körül várja az építési-szerelési tevékenység összértékét. A cégek várakozásai szerint az év hátralévő részében a megkötött új szerződések száma tovább növekedik. A családi otthonteremtési program (csők) bevezetésének hatására nő a fizetőképes kereslet a lakásépítésre, elsősorban Budapesten és a vidéki nagyvárosokban. Az év végén várhatóan mintegy 16-17 ezer új lakóingatlan megépítésére kötnek szerződést a vállalkozások. A lakások építéséhez rendelkezésre álló szakember- gárdát akkor tudják megtartani a cégek, ha nettó 250-300 ezer forintos fizetéseket tudnának biztosítani a jelenlegi havi 150-200 ezer forint helyett, ami évek óta a versenyszféra országos átlaga alatt van. A mai bérszínvonal évek óta a verseny- szféra országos átlaga alatt van Az ÉVOSZ meglátása szerint csak így lehet az építőiparban meglévő jelentős munkaerő-kivándorlást megállítani, és a szakmunkásokat visz- szaterelni a hazai munkaerőpiacra. A válaszadók e területen részben megtették a kezdő lépéseket, átlagosan 6 százalékkal növelték a bruttó béreket idén az év első felében. Egyébként a kis- és közép- vállalati (kkv) kategóriában általában is érzékelhető a bérnyomás. A K&H kkv bizalmi indexe szerint nyolcéves csúcsra emelkedett a fizetésemelést tervező cégek aránya. A kormányzat minimálbéremelési szándékbejelentése előtt elkészült kutatás szerint a cégek 41 százaléka átlagosan 4,2 százalékkal magasabb bért készült fizetni munkavállalóiknak .a következő egy év során. D. Z. Az agrárium nagyobb különbséget szeretne a fizetésekben - Több hadra fogható emberre van szükségük A közmunkások lehetnek a bérpolitika vesztesei MAGYARORSZÁG A bérek idei tempós növekedéséből a közmunkások semmit sem érezhették. Sőt fizetésük még csökkent is. Miközben a bruttó átlagkereset 6,1 százalékkal, 256 ezer forintra nőtt január és szeptember között, a KSH adatai szerint a közmunkás átlagbér 1,2 százalékkal, 79 ezerre csökkent tavalyhoz képest. (Miközben a nettó keresetek a bruttó átlagot meghaladó mértékben, 7,7 százalékkal nőttek, a közmunkások csupán 0,3 százalékkal többet, átlagosan 52 ezer forintot kaptak kézhez.) A nagy különbség fő oka, hogy a kormány az idén nem emelte, csupán az inflációval korrigálta a közfoglalkoztatottak bérét. Arról egyelőre még nincs döntés, hogy jövőre emelik-e a fizetésüket - tudtuk meg a Belügyminisztériumtól. Ha nem, akkor a korábbiakhoz képest jelentősen lemarad a közmunkások keresete a minimálbértől. Az Idén a minimálbér 72 százalékára rúgott a közmunkások fizetése, 2017- ben már csak 62 százalékát fogja elérni, ha a kormány nem az emelés mellett dönt. A Policy Agenda szerint növelni kellene a bért, különben növekednek a társadalmi és területi egyenlőtlenségek. A kormányzat szerint a magasabb minimálbér „átkényszeríti” a közmunkásokat a versenyszférába. Ez igaz lehet a nyugati országrészre vagy például Pest megyére és a fővárosra, ahol minimális (0,6 és 3,1 százalék közötti) a közmunkások aránya a foglalkoztatottakon belül - hangsúlyozza elemzésében a Policy Agenda. A kutatóintézet szerint ugyanez nem várható a keleti országrészben, ahol 9-17 százalék között van a közmunkások aránya a foglalkoztatásban. Ott nem az mozdítja meg az embereket, ha minimálbéresként többet kereshetnek. Ezekben a megyékben, kistérségekben először a gazdasági problémákat kellene megoldani. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke úgy nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy növelni kellene a különbséget a közfoglalkoztatás és a versenyszféra bérei között. A közfoglalkoztatás kiszorító hatást gyakorol, mivel a bérei elmaradnak ugyan a minimálbértől, de nem eléggé ahhoz, hogy ne legyen vonzóbb annál az összegnél, amelyhez a nagyobb erőfeszítést igénylő mezőgazdasági munkával juthatnának hozzá az érintettek. Győrffy nem cáfolta a VG azon értesülését, mely szerint a kormány a közfoglalkoztatási rendszer csiszolgatását tervezi, s mint mondta: a készülő előterjesztéshez a kamara is benyújtotta saját javaslatait. Márk E.
