Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-03 / 284. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK 2016. DECEMBER HÍREK A Szent Márton év zárása SZENT MÁRTON születésének 1700. évfordulója alkalmából Rózsaszentmártonban az egy­házközség, Varga József plé­bániai kormányzó vezetésével és az önkormányzat egyhetes programsorozatot szervezett, melynek záró, búcsúi szentmi­séjét, Ternyák Csaba egri érsek mutatta be.Galó József plébá­nos kezdeményezésére ugyan­csak érseki szentmisével zár­ták a Szent Márton évet ha­zánk egyik legrégebbi templo­mában, Feldebrőn. Pyrker-konferencia PYRKER JÁNOS egri érsek, koráb­bi szepesi püspök munkásságá­ból október 25-26. között ren­deztek konferenciát a szlovákiai Szepeskáptalanban. Az előadá­sokról készült videókat az Egri Főegyházmegyp honlapján te­kinthetik megáz érdeklődők. Főegyházmegyei hittanvetélkedő AFÖEGYHÁZMEGYEi Kateketikai Konzultációs Iroda, az Irgalmas­ság Rendkívüli Szentévének zá­rásához közeledve, november 5-én hittanvetélkedőt szerve­zett az állami iskolák hitoktatás­ban résztvevő, általános isko­láskorú gyermekek számára. A verseny két korcsoportra bont­va zajlott. Az 1-2. osztályos kor­osztály részére - „A tékozló fiú története címmel" - rajzpályá­zatot írtak ki, amelyre 210 rajz érkezett. A 3-8. osztályos kor­csoport tagjai játékos csapat- versenyben mérhették össze az irgalmasság témakörében szerzett tudásukat. A versenyre 24 csapatban, közel 150 gyer­mek érkezett a főegyházme­gye minden részéről. A díjakat Ficzek László általános helynök és Deli Lajos a főegyházmegyei kateketikai konzultációs iroda igazgatója adta át. Könyvbemutató A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT kiadá­sában, könyv formátumban is megjelentek Dolhai Lajosnak, az Egri Hittudományi Főiskola rektorának az Egyházmegyei Hírekben, egyházmegyénk havi­lapjában megjelent jegyzetei Az egyházi év címmel. A kötet bemutatóját november 26-án tartották az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban. A könyvet Csizmadia István te­ológiai tanár, kanonok, az egri bazilika plébánosa mutatta be. Adventi gyertyagyújtás GYERTYAGYÚJTÁSRA várják az Egri Érseki Palota díszudvarán az ér­deklődőket az adventi vasárna­pokat megelőző szombat dél­utánokon. A következő adventi gyertyagyújtásra december 10-én és december 17-én dél­után fél 4-kor kerül sor. Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Нота János Az oldalak az Egri Főegyház­megye és a kiadó együttműkö­désével készültek. A költséget megrendelő viseli. Cigánypasztorációs konferencia Egerben Jézus Krisztust hirdetni Tizennegyedik alkalom­mal rendezték meg novem­ber 10. és 12. között Eger­ben a Szent János Házban a cigánypasztorációs konferen­ciát. Az idei háromnapos ösz- szejövetel lehetőséget nyúj­tott arra, hogy az érdeklődők a sokszínűség jegyében meg­ismerhessék a lelkiségi moz­galmak, szerzetesközösségek cigánypasztorációs szolgála­tát. A konferencián a jelenlé­vők - közel száz érdeklődő, pasztorációs munkatárs - ké­pet kaphatott a kárpátaljai ci­gánymisszió munkájáról is. EGER Az első nap szentmisével kezdődött, amelynek főceleb- ránsa Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferen­cia cigánypasztorációért fele­lős püspöke volt. Ezt követő­en előadások és a csoportbe­szélgetések sora vette kezde­tét, melyek alapgondolatát Dúl Géza, a püspöki konferencia cigánypasztorációs referense fo­galmazta meg: szeretnénk növe­kedni az „evangéliumi szaksze­rűségben”, hogy egyre jobban tudjuk végezni az evangelizá- ció munkáját, amely sokszínű, hiszen Istenhez sokféle út vezet. Székely János püspök beve­zetőjében elmondta: Spanyolor­szágban a cigányság történel­me sokban hasonlít a hazánk­ban élőkéhez, s az egyház is sok évszázados, jó kapcsolatot ala­kított ki velük, szociális hálót épített ki, sok segítséget nyújt számukra. Mindezek ellenére a cigány emberek jelentős része mára a szektákhoz kapcsoló­dott. Hazánkban elébe kell men­nünk ezeknek a folyamatoknak - mondta a püspök -, ugyanis a cigánypasztorációban az egy­ház nálunk is a szociális terület­re koncentrál, s elfeledkezünk a lényegről: bátran, erővel, élő hittel Jézust hirdetni, képvisel­ni, szavaink és cselekedeteink által. Több helyen kellene kiépí­teni a cigányság liturgikus ze­nei szolgálatát, erős közössége­ket kellene létrehozni, életerős igehirdetéseket kellene tartani, s a közösségeinkben helyet kel­lene adnunk a cigány vezetők­nek is. Az egri konferencia első napján a résztvevők többek közt megismerkedhettek a piarista rend és a Szent Ferenc Kisnővé- rei közösség cigánypasztorációs munkájával, majd Kunszabó Zoltán állandó diakónus, az Új Jeruzsálem katolikus közösség alapító-vezetője a karizmatikus közösségekben megvalósuló, a megtérésre alapozott szolgálat­ról beszélt. Másnap, november 11-én Koós Ede, az Egri Főegyházmegye cigánypasztorációs referense be­szélt a lelkiségi mozgalmak sze­repéről a cigánypasztorációban. Ezen a napon Ternyák Csaba érsek celebrált szentmisét. A délutáni program keretében hallható volt többek közt a kár­pátaljai cigánypasztorációról szóló beszámoló. A találkozó harmadik nap­ján Ménesi Balázs ismertette a Mécs házas közösségeinek szol­gálatát, valamint a történelmi egyházak képviselői kerekasz- tal-beszélgetés keretében tartot­tak beszámolókat cigánymisz- sziós munkájukról. A konferen­cia záródokumentum-tervezeté­nek előterjesztése után Balázs József,, az Egri Főegyházmegye cigány-kisebbségi lelkésze ce­lebrált szentmisét. A HÓNAP VERSE Pilinszky János Afényességes angyal is Emlékezés egy világháborús karácsonyra Az égbolt elsötétedett. S akár a végítélet zord fellege tört volna ránk, a föld is oly sötét lett. Gyermekszívünk is oly nehéz! A házak és a kertek, az egész törékeny világ, éreztük, velünk reszket. Aztán a roppant csöndön át puhán és észrevétlen, a hangtalan meginduló és puha hóesésben, akár a fényes pelyhek is vigyázva földet értek, a fényességes angyal is, ő is a földre lépett. Pilinszky János (1921 - 1981) a huszadik század egyik legje­lentősebb magyar költője, Baum- garten-díja s, József Attila-dijas és Kossuth-díjas. A Nyugat iro­dalmi folyóirat negyedik nemze­dékének tagja,1946-48 között az Újhold társszerkesztője. Mind­emellett munkatársa volt a Vigí­lia, az Élet, az Ezüstkor és az Új Ember lapoknak is. Szent x Islvarv Rádió És Televízió : FM 95,1 - E0r. FM 91ß - Hefter: fimO - Ojórgjós: FM 102,2 í-а. 4(954-ЧЬИ} FN1013 - Sere^e^r FN90,« - TéeksientmiWós FN 96.4 3300£g«.Széchenyi u. 6 • Telefon 36/510-610«Fat 36/510-614 E-г»: rtoaszertosherrado hu • Hortap wwwszentistvanfado hu Kérjük, segítse adományávall Számlaszám 11102003-18578726-1000OOOt Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Karácsonyra készülő diákok Idén is megkérdeztük a diákokat, mit jelent számukra a Kará­csony, illetve azt, hogy miként készülnek erre az ünnepre, Jézus Krisztus születésére. Az egri Érseki Szent József Kollégium diák­jainak gondolatait tesszük közzé. Egy kitüntetett tanár Nagykörűből Kialakítottak egy termet, amely a zenét tanulók igazi műhelyévé vált „A Karácsony, nálunk Kisfüze­sen, Heves megye legkisebb fa­lujában úgy telik, hogy decem­ber 24-én a karácsonyfát fel­állítjuk, feldíszítjük. Az előt­te lévő napokban süteményeket és ünnepi ételeket készítünk. Szenteste, vacso­ra után, amely­nek része az el­maradhatatlan töltött káposz­ta is, mindenki átadja szerette­inek az ajándé­kot. Majd elme­gyünk az éjfé­li misére. Ahogy növekszem, egy­re inkább érzem, hogy ez az este nem az ajándékozásról szól, ha­nem sokkal inkább arról, hogy együtt lehet a család, békében, szeretetben.” (KOVÁCS GYULA, 9. OSZTÁLY, ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI SZAKGIMNÁZIUM ÉS GIMNÁZIUM) * * * „A mi családunkban az a szo­kás, hogy 23-án az egész család elmegy karácsonyfát venni, amit közösen választunk ki. Ezután mindent előkészítünk az ünnep­re. Aztán 24-én a család hölgy­tagjai korán kelnek. Reggel hat­tól elkezdenek főzni. Mi fiatalok körüljárjuk a várost, Törökszent­miklósi, összehívjuk a testvére­ket, rokonokat. Amikor összejö­vünk, leülünk az asztalhoz a leg- fiatalabbaktól a legidősebbekig. Megfogjuk egymás kezét és a leg­idősebb elkezd imádkozni. Mikor megvolt az ima, hozzáfogunk az étkezéshez. Amikor azt befejez­zük, a rokonság hazamegy. In­nentől szűk családi körben foly­tatódik a karácsonyozás. Min­denhol feldíszítik a fát. Aztán új­ból találkozunk az éjféli misén a rokonsággal. A szentmise után hazamegyünk. Éjszaka jön a Jé­zuska... Másnap reggel ajándék­bontás, közös étkezés. A napot közös zenéléssel zárjuk. Édes­apám gitározik, húgom hegedül és énekel, jómagam szaxofono- zok. Ilyen a mi családunk Kará­csonya." (SUKI ERNŐ DÁNIEL 10. GÁRDONYI GÉZA CISZTERCI GIMNÁZIUM) *** „A Karácsonyt előkészíti a négy adventi vasárnap. A jász- kiséri városközpontban egy két méter átmérőjű adventi ko­szorút és egy magas fenyőt ál­lítanak fel. S minden vasárnap meggyújtanak egy gyertyát, mi­közben műsort adnak énekka­rok, népdalkörök, hittanosok. A Karácsony előtti napokban az­tán megállás nélkül megy a sü­tés. A három nővéremmel szok­tunk sütni süteményeket. Ilyen­kor kerülnek elő a mézeskalács, bejgli és kókuszkocka receptek. December 24-én reggel, Eriká­val, a legfiatalabb nővéremmel mindig meglátogatjuk a nagy- szüleinket, feldíszítjük a fáju­kat. Aznap délután elmegyünk - reformátusok lévén - a karácso­nyi istentiszteletre. Este kilenc­kor kezdődik otthon a családi vacsora, amely halászlével kez­dődik, aztán jön az ízlés szerint választható második fogás: hal vagy szárnyas, majd a desszert, amely jellegzetes karácsonyi ap­rósüteményekből áll. A vacsora után következik az est fénypont­ja, az ajándékok nyitogatása...A családi hagyományok alapján, mindig a legkisebb kapja a leg­nagyobb ajándékot, aki nem más, mint én...” (GÁL ISTVÁN 7. OSZTÁLY, DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM) ★ ★ * „Karácsony nálunk az év leg­nagyobb ünnepe. Elszakadunk a gondokkal teli hétköznapok­tól és ünnepelünk. Ilyenkor min­den családtag hazajön városom­ba, Ózdra, aki máshol dolgozik vagy máshol tanul. Már az előt­te lévő napokban közös családi programokat szervezünk, együtt megyünk sportolni, korcsolyáz­ni, fallabdázni. Természetesen nem feledkezhetünk el az aján­dékok beszerzéséről sem, hogy Szenteste a közös vacsora után meglephessük egymást. Ilyenkor mindenki átérzi a Karácsony kü­lönleges hangulatát, amihez hoz­zátartozik a mama bejglije. A na­pot természetesen az éjféli mi­sével zárjuk, ahová együtt me­gyünk, hogy megünnepeljük Jé­zus Krisztus születését.” (FÁKLYA ÁKOS 10. OSZTÁLY, GÁRDONYI GÉZA CISZTERCI GIMNÁZIUM) Összeállította: Нота János Az egri bazilikában tartott tan­évnyitón Szent Gellért-díjat ve­hetett át Surányi István, a nagy­körűi Petrovay György Katoli­kus Általános Iskola magyar- ének-zene szakos pedagógusa Ternyák Csaba érsektől. Surányi István 43 éve dolgozik az iskolá­ban. Magas színvonalú zenei tu­dása, pedagógiai munkája meg­határozó az intézmény életében. Az énekkarral az Éneklő Ifjúsá­gon arany minősítést szerzett. 1950-ben született Nagykörű­ben. Három testvérével együtt szerető családban nevelkedett. Kecskeméten a Kodály Zoltán Ze­negimnáziumban érettségizett. Diplomáját az egri tanárkép­ző főiskola magyar-ének szakán szerezte meg. 1979-ben megnő­sült, felesége szintén pedagó­gusként dolgozott. Három gyer­mekük született: Péter, Szabolcs és Szilvia. 1984-től nyugdíjba vonulásáig igazgató helyettesi feladatokat látott el. Az általános iskolai munkája mellett a zeneiskolában is tanít. Fő hangszere a zongora, emellett furulyán, gitáron, kay board-on is játszik, amelyeket tanít is. Az intézmény kialakított részére egy termet, amely a zenét tanulók iga­zi műhelyévé vált. Nagy figyelem­mel fordul a tehetséges, de hátrá­nyos helyzetű gyermekek felé és segíti őket fejlődésükben. 2010-ben nyugdíjba vonult, de azóta is tanít részmunkaidőben. Szívesen vállal plusz feladato­kat az intézményben és a pályá­zatok megvalósításában például nyári táborok szervezésével. Im­már négy éves hagyománya van a nyári kórus tábor megszerve­zésének, ahol az iskolai énekkar tagjai felkészülnek a Mária Mag­dolna napi templomi koncertre. A településen a vasárnapi és ün­nepi szentmisék kántori feladata­it is ellátja díjmentesen, amelyek­re nagy körültekintéssel, lelkiis­meretesen felkészül. Surányi Istvánról mindenki elismerően szólt, mint a hajda­ni kántortanítókról, a falu lám­pásairól. De nem is csoda, hi­szen tevékenységével hagyomá­nyokat teremtett. A népdalének­lő versenyekkel, a karácsonyi és nyári templomi koncertekkel, a magas színvonalú zenei bemu­tatókkal nagyon sok embernek biztosított feledhetetlen élmé­nyeket. H. J. „Több helyen kellene kiépíteni a cigányság liturgikus zenei szolgálatát"

Next

/
Thumbnails
Contents