Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-23 / 301. szám
2016. DECEMBER 23., PÉNTEK HIRDETÉS MAS HAZAI ERŐMŰVEK ÄlOffiSMEffiS» IMPORT Paks II. MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság www.mvmpaks2.hu FONTOS EREDMÉNYEK PAKS II. ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN Az új paksi atomerőművi blokkok létesítésének előkészítésében jelentős-lépések történtek 2016-ban: a Projekttársaság megszerezte az elsőfokú környezet- védelmi engedélyt, befejeződött a Földtani Kutatási Program, a Társaság beadta a telephelyengedély-kérelmet, és sikeresen lezajlott a telephely engedélyezési eljárás közmeghallgatása. A 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia az atomenergia villamosener- gia-termelésben betöltött szerepének megtartását tűzte ki célul, a megújuló energiaforrások arányának növelése és a szénalapú áramtermelés mérséklődő arányú megtartása 1. J ШШЯш A villamosenergia-etlátás harmadát jelenleg is az atomenergia biztosítja. mellett. A magyar villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Zrt. előrejelzései szerint 2030-ig az öregedő hazai erőművek leállításai és a növekvő fogyasztás miatt mintegy 7000 MW új kapacitásra lesz szükség. Ennek megfelelően kiemelt fontosságú a Paksi Atomerőmű 2030-as években üzemidejük végét elérő, leállítandó blokkjainak pótlása, hiszen a jelenlegi áramszükségletek harmadát már ma is külföldi forrásból fedezzük. ß I Magyarország adottságai mellett kizárólag az atomenergia képes károsanyag-kibo- csátás nélkül, biztonságosan, időjárási körülményektől függetlenül, megfizethető áron, a hosszú távú ellátásbiztonságot garantálva villamos energiát termelni. Az új paksi blokkok a jelenleg elérhető legbiztonságosabb, ún. 3+ generációs technológiát képviselik, aktív és passzív biztonsági rendszereiknek köszönhetően a legszigorúbb előírásokat is teljesítik. Az atomerőmű működése során nem bocsát ki üvegházhatású gázokat, ezáltal az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik fontos eleme Magyarországon és Európában egyaránt. A két új blokk hosszú távon a magyar villamosenergia-fogyasztás körülbelül 40 százalékát adja majd, a maradék 60 százaléknyi áramellátási igény tág teret biztosít a megújuló energiaforrások, illetve más technológiák alkalmazására. Az OECD Nemzetközi Energia Ügynöksége (OECD IEA) nemrégiben közzétett, az egész világra kiterjedő energetikai elemzése megállapítja, hogy a klímavédelmi célok eléréséhez szükség van az atomerőművekre, melyek jelenleg az EU-ban a legnagyobb klímabarát termelőnek számítanak: az európai együttműködő hálózatban megtermelt villamos energia 25%-át adják. Az OECD IEA előrejelzése szerint az EU- ban 2040-ben az atomerőművek mostanival megegyező kapacitására is szükség van, ami, azt jelenti, hogy az élettartamuk végével kifutó atomerőműveket újakkal kell pótolni. Világszinten az atomerőművi áramtermelés 2040-re a mostani 2,5-szeresére nőhet az Ügynökség előrejelzése szerint. A hazai atomerőmű-kapacitás fenntartásának fontos mérföldköve volt, amikor a Magyar Ország-, gyűlés 2009. március 30-án 95%-os többséggel előzetes elvi jóváhagyást adott új atomerőművi blokk(ok) építésének előkészítésére Pakson. Az előkészítő munka eredményeként 2012-ben létrejött az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A projekttársaság feladatai közé tartozik többek között a létesítéshez szükséges kutatások és vizsgálatok elvégzése, illetve a több ezer engedély megszerzése. Az idei évben két kiemelt jelentőségű és nagy volumenű engedélyezési folyamatban is jelentős előrelépés történt. Az építésnek nincs környezet- védelmi akadálya A Paks II. projekt 2016. szeptember 29-én kapta meg az illetékes hatóságtól, a Baranya Megyei Kormányhivataltól az elsőfokú környezetvédelmi engedélyt. Az engedélyezési folyamat még 2014. december 19-én vette kezdetét, amikor a projekttársaság benyújtotta engedélykérelmét és Környezeti Hatástanulmányát az engedélyező hatóság számára. Ezt követően a Paks II. projekttársaság a tervezett telephely környezetében lévő 41 település mindegyikén lakossági fórumot rendezett, majd 2015. május 7-én Pakson került sor a jogszabályban előírt hazai közmeghallgatásra. A környezetvédelmi engedélyezés nemzetközi szakaszába a 30 meghívott európai országból 11 jelentkezett be: Németország, Ausztria, Románia, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Szlovákia, Görögország, Csehország és Málta. A tavalyi ősz során az utóbbi négy ország kivételével mindegyik állam jelezte igényét legalább egy nyilvános fórumra, illetve szakértői konzultációra. Ennek eredményeként összesen kilenc európai városban került sor a külföldi közvélemény személyes tájékoztatására: Eszéken, Bécsben, Nagyváradon, Temesváron, Kijevben, Ljubljanában, Bukarestben, Münchenben és Belgrádban. Az illetékes hatóság a nemzetközi szakasz tapasztalatait is figyelembe véve, 2016 őszén adta ki az elsőfokú környezetvédelmi engedélyt. Az alapos és szerteágazó vizsgálatok eredményeként készült Környezeti Hatástanulmány bemutatja, hogy az új atomerőművi blokkok létesítése és üzemeltetése kizárólag korlátozott, lokális hatásokkal jár, amelyek mindegyike jól ismert és megfelelően kezelhető. Ezt igazolja az illetékes hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély is, amely kimondja: a projekt teljesíti az Európai Unió és Magyarország környezetvédelmi és természetvédelmi előírásait. A telephely alkalmas az új blokkok létesítésére A több ezer engedély közül szintén kiemelt jelentőséggel bír a telephelyengedély megszerzése. Az erre irányuló kérelmet a Paks II. projekttársaság 2016. október 27-én nyújtotta be az illetékes hatósághoz, az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Az engedélykérelmet megalapozó terjedelmes dokumentáció a rendkívül összetett, hazánkban páratlan részletességű telephelyvizsgálati és -értékelési program végrehajtásának eredményeként készült el. Az OAH által 2014 novemberében jóváhagyott program célja az volt, hogy azonosítsa a természeti és emberi tevékenységből eredő, az atomerőmű új blokkjainak építése és üzemeltetése szempontjából mértékadó valamennyi körülményt és veszélyforrást a telephelyen, jellemezze azok hatását az atomerőmű tervezéséhez és biztonságának igazolásához. Ennek érdekében felmérték és azonosították a telephely földrajzi, földtani, hidrológiai és meteorológiai jellemzőit, a természeti folyamatokból, illetve az emberi tevékenységből származó veszélyeztető tényezőket, figyelembe véve a klímaváltozás várható hatásait is. A legkorszerűbb eszközökkel és módszerekkel végeztek vizsgálatokat, melyek igazolták, hogy a telephely alkalmas az új blokkok létesítésére, továbbá a szakemberek megállapították az erőmű tervezéséhez szükséges adatokat is. Az illetékes hatóság a telephely-engedélyezés keretében is közmeghallgatást tartott. Az Országos Atomenergia Hivatal által szervezett eseményre 2016. december 13-án került sor Pakson, melyet megelőzően a Paks II. projekttársaság Pakson, Szekszárdon és Kalocsán is lakossági fórumot szervezett a témában. A közmeghallgatáson a tájékoztató előadások után az érdeklődők több tucat kérdést fogalmaztak meg, amelyek mindegyikét szakértők válaszolták meg. Az eseményen Dr. Aszódi Attila kormánybiztos kiemelte: az elmúlt évtizedek legösszetettebb vizsgálata bizonyította, hogy a paksi telephely alkalmas az új atomerőművi blokkok létesítésére. A telephelyvizsgálat és -értékelés fő megállapítása, hogy a telephelyre jellemző körülmények a hatályos nukleáris biztonsági követelményeknek megfelelően kezelhetőek. A blokkok tervei és a blokkok maguk ezeknek megfelelően készülnek el. Azaz a Paksra tervezett létesítmény mindenben illeszkedni fog az előírásokhoz és a terület adottságaihoz. A közeljövő feladatai Az új blokkok építése előtt még további engedélyek, többek között a létesítési engedély megszerzése szükséges. A 21. század legjelentősebb magyarországi beruházása közel tízezer új munkahelyet teremt majd, serkenti a gazdaságot és a GDP növekedését eredményezi, (x)
