Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-02 / 283. szám

0 KISÚJSZÁLLÁS ÉS KÖRNYÉKE 2016. DECEMBER 2., PENTEK Emlékhelyek a temetőben KISÚJSZÁLLÁS Régi lakossági igény volt már, hogy a Keleti és a Nyugati temetőben is legyen olyan állandó építmény, amely alatt rossz időben is védett he­lyen lehet a felravatalozott, el­hunyt hozzátartozó és a gyá­szoló gyülekezet. A Kisújszállá­si Református Egyházközség, mint a temetők tulajdonosa, hozzájárult, hogy a két kegye­leti hely a temetők területén legyen, a Nyugati temetőben utat létesített az építményhez. Az önkormányzat a megvalósí­táshoz a régi fürdő gyógyme­dencéjének fából készült fa kupoláját használta fel. A két kegyeleti hely kialakítása kö­zel 32,5 millió forintba került. A későbbiekben a fenntartás és a karbantartás is önkor­mányzati feladat lesz, melyet a kivitelezést végző Kisújszállá­si Városgazdálkodási Nonpro­fit Kft. lát el. D.E. Együtt várják a Mikulást KENDERE! A Baba-mama Klub következő foglalkozását decem­ber 5-én tíz órától tartják a vá­rosi könyvtárban. A Mikulás-vá­ró elnevezésű játékos foglalko­záson a könyvtárosok a kicsik­kel és anyukáikkal együtt vár­ják a Mikulást, s közben énekel­nek, verselnek, játszanak. D..E. Tudásszüret a könyvtárban KISÚJSZÁLLÁS Tudásszüret a könyvtárban programsorozat következő állomásaként Ba­rangolás a tudományok vilá­gában címmel írásbeli vetél­kedőt hirdetett az Arany János Könyvtár a 6-8. osztályos tanu­lók részére. A tudomány nap­jához is kapcsolódó feladatla­pok a gyermekkönyvtárban ve­hetők át és december 10-ig le­het ugyanott lehet leadni. A kö­zépiskolásoknak pedig az Is­merkedés a könyvtárral prog­ram keretében könyvtári órá­val egybekötött vetélkedőt tar­tanak a könyvtárások. D. E. KENDERES Az önkormányzat tulajdonában lévő volt növény­védő állomáson javában folyik most is a munka. Az állat­tartó telepen sertést, baromfit és juhokat nevelnek. Ehhez kapcsolódóan önkormányzati tulajdonú földön is gazdál­kodnak az itt foglalkoztatottak. A megtermelt zöldséget a központi konyha használja fel éppúgy, mint az állattenyész­tésben nevelt állatokat. Az üvegházban még van kápia pap­rika, ezt gondozza Süveges Zoltán és Horváth Erika. D. E, .... ж тНJÉ* 1 -jOrif 1 Különféle apró kincsek a nagyapákról felelősségük az emlékállítás- Hiába százéves távolságban van a nagy háború, az emlékek hatásai máig érezhetők Kis­újszálláson, hiszen több mint 2000 embert soroltak be. A mi családunkban sem felejtett senki, így szerzőtársammal, Kovács Józsi bácsival úgy érez­tük, nekünk, unokáknak köte­lességünk méltó emléket állí­tani nagyapáinknak, dédapá­inknak, a világháború kisúj­szállási hőseinek - idézi a kez­deteket Ari Géza, akit szemé­lyes indíttatás is vezetett. Daróczi Erzsébet erzsebet.daroczi@partner.mediaworks.hu KISÚJSZÁLLÁS - Apai nagyapám, Ari Boldizsár az első világhábo­rúban elhunyt, neve a városháza parkjában lévő első világháborús emlékművön olvasható. A Szere­tet újságban, amit akkor Török Imre esperes szerkesztett, 160 kisúji elesett katona életútját, fo­tóját találta meg Józsi bácsi. A tel­jes újság felderítésében segítsé­günkre volt Budapesten élő uno­kaöccse, Gellértfy Péter közép­iskolai tanár is. A kutatás során sok érdekes dologra bukkantam én is - folytatja Ari Géza.- Mintegy 300 olyan diák, ta­nár volt, akik a frontra mentek, de kisúji orvosok, ügyvédek, ál­latorvosok is megjárták azt. Ami­kor elkezdtük, 428 áldozatról tud­tunk, mára 625-ról. A Hadtörté­neti Intézet levéltárában fellelt anyakönyvi és tábori lelkészi ira­tok között 8 vöröskatonát, 28 is­meretlen katonát és 19 civil áldo­zatot is talált Józsi bácsi unokaöcs- cse. így tudtam meg én is hivata­losan, hogy nagyapám, Ari Bol­dizsár földműves, aki 1872-ben született Kisújszálláson, a Ma­gyar Királyi 29. gyalogezredben szolgált, 1916. december 2-án, a román harctéren halt hősi ha­lált, s a Kisújszállási Királyi Já­rásbíróság 1921-ben nyilvánítot­ta holttá. Azt is így derítettük ki, hogy anyai nagyapám, Mészá­ros Sándor tüzér túlélte a világ­háborút, de 7 év múlva a háború­ban szerzett betegségben hunyt el. A kétéves kutatásunk bizo­nyos megnyugvást jelent annak a 600 katona hozzátartozójának, aWk most a megtalált dokumen­tumokból megtudtak mindent a nagyapáikról. Ahol tudtuk, azt is kiderítettük, ma mely országban található a sírjuk. Ez rendkívül komoly dolog, hiszen lehetőséget ad arra, hogy a hozzátartozó, ha lehetősége van rá, a nagyváradi vagy temesvári temetőkben fel­keresse a sírt - mondja Ari Géza. A kutatómunkánkat segítette még Bojtos Gábor főlevéltáros és Pintér István tanár úr, aki a nek­rológok múlt századi helyesírását áttette a mai nyelvezetre.- l^étszáz fotó is előkerült a fiókok mélyéről, a családi ar­chívumokból, a helyi néprajzi kiállítóteremben is ritka kin­csekre bukkantunk. Példá­ul Papi Lajos fotóművész is tő­lünk tudta meg, hogy a tájház­ban lévő fotón nagyapja test­vére látható. Egy I. világhá­borús hímzett faliképpel pe­dig a Zsoldos családnak sze­reztem örömet, mert kiderítet­tem, hogy azon a nagyapjuk is ott van. Az utolsó pillanatban, amikor nyáron városvédőként a zsidó temetőt takarítottuk ki diákokkal, újabb kincsre buk­kantunk. Azt tudtuk, hogy egy világháborús katona, Vas Mik­lós főhadnagy sírja ott van a te­metőben. Ahogy bontottam le a sírról a borostyánt, egy tég­lalap alakú betonlap esett ki a sír talapzatából, mely a háború zsidó áldozatainak emléktáblá­ja. Ez is nagyon fontos kordo­kumentum, ami újabb adalék lett a helyi világháborús tör­ténelemhez - s ez talán soha nem kerül elő, ha nem kutat­juk múltunkat - állítja Géza. Ari Géza szerint sok világháborús dokumentum előkerült a kutatással A hiúzt látva jött a kézremegés KISÚJSZÁLLÁS Az Év Természet- fotósa 2016 pályázatán a kisúj­szállási Pabar Zoltán az Emlő­sök viselkedése kategóriában második helyezett lett A Kárpá­tok fantomja című képével. A túr- kevei születésű fiatalember már gyerekkorában elkötelezte ma­gát a természetvédelemmel. Ha­todikosként egy esszépályázaton az ecsegpusztai élményeit írta meg, s a dobogós helyezés jutal­ma ecsegfalvai tábor volt.- Itt Sallai Robi és Széli Tóni természetvédelmi őr hatására el­határoztam, én leszek Széli Tó­ni 2. - mondja Zoltán, aki 2005- ben Szarvason végzett agrármér­nökként természetvédelmi szak­irányon, majd kiment Hollandiá­ba rózsakertészetet tanulni, mert volt egy olyan gondolata, hogy üvegházakat csinál itthon.- Utána dolgoztam 9 hóna­pot a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatalnál, de az iro­dai munka nem az én világom. Angliába mentem tanulni, hogy fotós túrákat vezethessek - so­rolja Zoltán, aki a természetfotó­zás alapjait Robitól és Tónitől ta­nulta. - A most nyertes hiúzos fotóhoz jókor voltam jó helyen. Erdélyben egy medvelesben ül­tem, a farönk mögötti sózóban egy őz nyalogatta a sót, amikor azt hittem róka jön, csak amikor felemelte a fejét, derült ki, hogy hiúz. Onnantól kezdve volt az, hogy kézremegés, hiszen a hi­úz megfigyelése eseményszám­ba megy a kinti vadászoknál is, nemhogy a fotósoknál. Maga a sztori, ahogy rálopózott az őzre, megfogja, elviszi alig 10-12 perc volt - mondja Zoltán, aki felesé­gét, Szatmári Krisztinát is beol­totta a fotózás szeretetével, de fi­ai is imádnak apjukkal a határ­ba az őzlesre kimenni és nézni a természetet. D. E. Pabar Zoltán a második helye­zést érő hiúzos képével A városlakók egynapi keresetükkel segítettek Negyvenéves a Pitypang óvoda KISÚJSZÁLLÁS A Baptista Szere­tetszolgálat Kisújszállási Óvodá­jában öt telephelyen látják el a vá­ros óvodás gyermekeit. Az egyik legfiatalabb ovi a Pitypang Óvo­da, az intézmény székhelye, negyven éve nyitotta ki kapuit. Ponyokainé Rab Judit intézmény- vezetőtől megtudtuk, 1976. szep­tember 4-én adták át az óvodát, melyre Kisújszállás Városi Taná­csa különleges módon talált for­rást: a város dolgozói egy napi ke­resetükkel járultak hozzá ehhez, valamint a város üzemeinek, szo­cialista brigádjainak támogatásá­val épült az új, akkori nevén Ba­csó Béla lakótelepi óvoda, mely a 25. éves évfordulón vette fel a Pitypang nevet. Kezdetben 38­:«|& Щ W У Жжтш* И-‘■■■■■■'г щ xf 9 Щ iw < Ili lo#i * шШШШ JS* V. UA... .л. i “mäßSmm 1-..V" щт . щ УР» w' ■ Ék ш * ш А 1 т Wrt Y -ГЗ '• г*?..1 £ Felvételünkön a legnagyobb óvodások műsora 40 fős csoportlétszámokkal dol­goztak, ma átlagosan 25-28 fő­vel, mára közel 3500-4000 gyer­mek járt ide. A születésnapon a legnagyobb óvodások „Ősz szele zümmög” című műsorral léptek fel, majd Szász Veronika területi igazgató és Tatár Zoltán alpolgár­mester köszöntötte az óvodát. Ez­után „Miből lesz a cserebogár?” címmel az egykori pitypangos óvodások adtak műsort. Kiállítás is segített a visszaemlékezésben régi fényképek, egykori óvodá­sok rajzai is láthatók voltak. A születésnapot hatalmas tor­tával zárták, majd a Pitypang Óvodában megkoszorúzták az emléktáblát és lufipostát en­gedtek fel. D. E. Hazavihetik a betlehemi lángot KENDERES Adventtól karácso­nyig címmel a művelődési ház­ban december 7-én délután két órától az óvodásokat és iskolá­sokat a Holdvirág Duó interaktí­van vezeti végig advent első va­sárnapjától karácsonyig, s köz­ben majd megérkezik a gyere­kekhez a Mikulás is. A kézmű­ves foglalkozáson adventi koszo­rút, Mikulásváró dekorációt, ka­rácsonyfadíszt is készíthetnek a gyerekek, de lesznek népi játé­kok is. December 16-án öt órától Karácsony hangjai címmel a ró­mai katolikus templomba várják a kenderesi és a bánhalmai lako­sokat. Műsort adnak a Szent Im­re Katolikus Általános Iskola és Liliom Óvoda pedagógusai, diák­jai, valamint helyi és kisújszál­lási fellépők. A karácsony előt­ti városi rendezvénysorozat de­cember 18-án, a Horthy-ligetben zárul. Ide várják a kenderesi és bánhalmai lakosokat. Gödöllő­ről Pádár Lászlóné polgármester a jövő héten már elhozza betlehe­mi lángot, melyet oda a betlehe­mi Születés templomából, a cser­készek hoznak el. Ezt a városi ünnepségig a hiva­talban őrzik, s majd a Horthy-li­getben tartott Gyertyaláng ren­dezvényen a városi adventi ko­szorú 4. gyertyáját a betlehemi lánggal gyújtják meg. Az ünnep­ség végén saját gyertyájának meggyújtásával bárki hazavi­heti a betlehemi lángot. D. E.

Next

/
Thumbnails
Contents