Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-17 / 296. szám
2016. DECEMBER 17., SZOMBAT GAZDASÁG Y Versenyhátrány: veszélyben a munkahelyi konyhák Menzák áfacsapdában A munkahelyi étkezdék jövőre 9, egy évvel később pedig 22 százalékkal magasabb áfakulccsal dolgoznak majd, mint a klasszikus éttermek. A hátrányos megkülönböztetés miatt sok közülük rövid időn beiül lehúzhatja a rolót. Sándor Tünde kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Hol a határ? - ezt szeretné tisztázni a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), rámutatva arra a vékony mezsgyére, amely helyenként a klasszikus éttermet és a munkahelyi étkezdét elválasztja. Munkahelyi vendéglátóhelyként évek óta körülbelül 5,5 ezer étkezde szerepel a statisztikákban, közöttük számos olyan van, amelyik zárt irodaházban vagy ipartelepen, teljes mértékben az ott dolgozókból él. De olyan is, amelyik például ugyancsak irodaházban üzemel, de az utcáról is fogad vendégeket. Január elsejétől nemcsak ennyi lesz közöttük az eltérés, hanem jelentős különbségek lesznek majd az áraikban. Hiszen a munkahelyi étkezdékben továbbra is 27 százalékos, a hagyományos éttermekben viszont 2017-ben 18, 2018-ban pedig már csupán 5 százalékos áfát kell az üzemeltetőknek fizetniük. Óriási kínálati árelőnyhöz jutva a „helyzeti fogságába került” zárt étkezdékkel szemben, amelyektől relatív drágaságuk miatt elpártolhatnak a vendégek. (Igaz: a kedvezményes áfakörbe tartozók még egy 4 százalékos fejlesztési hozzájárulást is fizetni fognak, vagyis az árelőny kisebb lesz, jegyzi meg a Világgazdaság). A VIMOSZ főtitkára, Bö- röcz Lajos szerint a vendéglátás adókedvezménnyel megsegített egészéhez képest nem lenne óriási költségvonzata, ha a munkahelyi vendéglátásból élők áfakulcsát is csökkentenék. Azzal ugyanis éppen azokat a kisvállalkozókat juttathatnák végre némi lélegzetvételhez, akik évek óta kitartanak, és pár száz forintos, minimális profitot tartalmazó ebédmenükből tartják el, illetve fenn magukat. A szakmai szövetség így azokért az évek óta kitartó, nagyjából változatlan létszámú, zömmel családi vállalkozásként működő vendéglátósokért emel szót, akik most majd az Erzsébet-utalvány eltűnésével néznek szembe. Miközben a cafeteriaszabályok folyamatos szigorítása következtében a munkahelyi étkeztetés munkáltatók általi támogatásának visszaszorulása miatti űrt is kénytelenek betölteni. Most úgy tűnik, ahova a NAV-ellenőrök beléptetőkapu és mágneskártya használata nélkül be tudnak jutni, az a vendéglátóhely nem minősül zárt munkahelyi étkezdének. Vagyis alkalmazhatja a kedvezményes áfakulcsot januártól. Ahová viszont csak az ott dolgozók vagy vendégeik térhetnek be, nem csökkenthet árat - hacsak a saját profitjának rovására nem teszi meg. Emiatt kongatták meg többen a vészharangot azok fölött a vállalkozások fölött, amelyek versenyhátrányba kerülnek a közelben működő, de nem kapun belüli vendéglátósokkal szemben. Ez kieső munkaórákat is jelent majd, ha a dolgozók kijárnak étkezni a környékbeli helyekre. Ahol újabb képtelen helyzettel szembesülnek, miután az elviteles étkezés áfája nem csökken, vagyis az elfoglalt kollégának drágábban tudnak menüt csomagoltatni majd. Faramuci helyzetet szül a helyben készült italok kedvezményes áfája: eszerint nem lesz mindegy, hogy a NAV-el- lenőr fröccsöt kér majd az étteremben, vagy egy deci szódát egy deci borral: a kétféle rendelés ugyanis nemcsak szavakban, hanem áfatartalomban is különbözhet. Az éttermi áfa csökkentésével kapcsolatban felmerülő egyéb kérdésekre is megoldást kerestek az érdekvédő szervezet minapi adózási konferenciáján. Többek között például arra is, hogy egy „mezei” esküvőt éttermi vagy rendezvényi szolgáltatásként kell-e majd számlázniuk a vendéglátósoknak. Tudta-e? A közétkeztetésnek napi 1,5-2 millió fogyasztója van, a piaca 200 milliárd forintos, nagy tömegeket érint, jelentős foglalkoztatási hatással. Míg a kereskedelmi vendéglátás áfacsökkentése 125 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetésnek, a köz- étkeztetésé 21 milliárd forintot jelentene. Egységes csökkentést sürgetnek - költségvetési vonzatok Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke is a vendéglátás minden területén történő egységes áfacsökkentést sürgetett egy szakmai konferencián. 2018-tól jövedelmezőségi problémákhoz vezet, hogy csak az éttermi szolgáltatások kulcsa csökken - jelentette ki. Azzal, hogy az éttermi ételés a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra az áfakulcs két lépcsőben csökken (jövőre 18, majd 5 százalékra), jelentős különbségek alakulhatnak ki, ami komoly versenyhátrányt jelent például a munkahelyi étkeztetésben, és bekövetkezhet annak teljes leépülése. György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza mindezt azzal egészítette ki, hogy a kereskedelmi vendéglátás áfacsökkentése jóval nagyobb bevételkiesést jelent a költségvetésnek, mint a közétkeztetésé. Utóbbinál az áfacsökkentés jóval kisebb költségvetési hatással járna, miközben az ágazat hozzájárul a helyi élelmiszeripar és agrárium fejlődéséhez, és több munkalehetőséget kínálna az alacsonyabb iskolai végzettségűeknek. Magony Krisztina, az NGM adóügyi államtitkárságának munkatársa annyit fűzött hozzá mindehhez, hogy a kormány meghatározott keret terhére dönthetett a kedvezményes áfakulcs bevezetéséről. Jövőre a baromfihús, a tojás, a friss tej forgalmi adóját 5 százalékra, míg az internetszolgáltatás, és mint elhangzott, az éttermi étkezés áfáját 18 százalékra mérsékli a kormány. Munkaerőpiac: targoncást, operátort, raktárost és sofőröket keresnek a legtöbben Gőzerővel toboroznak alkalmazottakat MAGYARORSZÁG Nem találnak megfelelő munkaerőt - hallja hónapok óta a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) a partnereitől, ezért megszondázta a piacot. Kérdőívükben arra voltak kíváncsiak, hogyan látják a vállalatok a következő 6—12 hónapban a létszám alakulását a cégüknél. Kiderült, 65 százalékuk munkaerő-felvételt tervez, 34 százalékuknál pedig változatlan helyzettel számolnak, és csupán 1 százalékuk tervez elbocsátást. A megrendelések növekedésére, a munkatársak elvándorlására jellemzően a munkaerő-felvétel a válasz. Emellett azonban a tervek szerint a belső hatékonyság javítása, vagy a belső átképzés is az eszköztár részét képezi. A válaszadók többsége meghirdeti megüresedett pozícióit, a hirdetési csatornák között a saját honlap a legnépszerűbb, ezt követi a „fejvadászmegoldás”, illetve a közösségi oldalak használata. Van néhány kiemelkedően keresett munkakör. A rangsor élén a targoncavezetők állnak, majd operátor, komissiózó a sorrend. Az MLBKT eredményei több helyen összecsengenek a ManpowerGroup legfrissebb eredményeivel, ahol a fő hiányszakmák között a gépkocsivezető és a betanított munkaerő is az élbolyban található. A kormányzati kommunikációban is gyakran megjelenő munkaerőpiaci gondok enyhítésére alkalmas megoldások működőképességét is véleményezték a kérdőív kitöltői. Vezető helyen (87 százalék) a béremelés szerepel, majd a járulékcsökkentés (61 százalék), a képzési rendszer átalakítása (42 százalék) és a külföldi munkaerő (12) alkalmazása következik. Az iparági besorolás szerint a vállalatoktól kapott válaszok több mint fele a következő szektorokból érkezett: szolgáltatás, járműipar és közlekedés, valamint az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területéről. MW Év végéig rendezhetik tartozásukat a katások BUDAPEST A kisadózó vállalkozóknak érdemes figyelniük arra, hogy még az idén rendezzék adótartozásukat. Nem lehet tovább katás ugyanis az, aki az évet 100 ezer forintot meghaladó adóhátralékkal zárja. Ez csaknem tízezer kisadózót érint - tudatta az Objektív Hír- ügynökséggel a NAV. A rendezetlen adótartozás miatt nemcsak megszűnik a kata alanyisága, hanem az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban nem is választható újból ez a kedvező adózási mód. Ezért célszerű, ha a katások legkésőbb az év vége előtt akár az Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, akár telefonon, a 06-40-20-21-22-es számon tájékozódnak a folyószámlájukról. Akinek még nincs Ügyfélkapuja, a NAV ügyfélszolgálatain regisztrálhat. Telefonos ügyintézés a www.nav.gov.hu oldalról letölthető TEL adatlap beküldése után, ügyfélazonosító számmal lehetséges. MW Utalványok: nem adózik a nyugdíjas BUDAPEST Hivatalos állásfoglalásban tisztázta az adóhivatal (NAV) a sokakban felvetődő kérdést, hegy a nyugdíjasoknak kell-e adózniuk a karácsonyi Erzsébet-utalványok után. A NAV hangsúlyozta: a 10 ezer forint értékű utalvány a törvény alapján csekély értékű ajándéknak minősül. Ilyenkor a közterheket a kifizetőnek, tehát az államnak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Azaz a nyugdíjasoknak nem kell adót fizetniük az utalvány után. A kormány döntése értelmében nemcsak az öregségi nyugdíjban lévőknek jár a tízezer forintos Erzsébet-utalvány. A félmillió rokkantsági, rehabilitációs ellátást, járadékot, fogyatékossági és a vakok személyi járadékát kapó magyar állampolgár is kap ilyen utalványt. Aki több jogcímen is jogosult lenne a juttatásra, az is csak egy jogcímen juthat ilyenhez. A posta mindenkinek december 31-ig kézbesíti az utalványokat. MW Lépcsősen emelik a minimálbért BUDAPEST Megjelent a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló kormány- rendelet a Magyar Közlönyben. Teljes munkaidőben a legkisebb alapbér havi 127 500 forint, hetibérnél 29 310, napibérnél 5870, órabér alkalmazásakor pedig 733 forint januártól. A minimálbér 2018-tól havi 138 000, hetibérnél 31 730, napibérnél 6350, órabérnél pedig 794 forint. A legalább középfokú iskolai, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben a bérminimum havonta 161 000 forint 2017-től. A garantált bérminimum 2018- tól 180 500 forint havonta, heti bérnél 41 500 forint. MW
