Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-09 / 289. szám
2016. DECEMBER 9., PENTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 Még sokan emlékeznek, mi mindent olvastak be Felélesztenék a régi „néprádiót”- Évtizedekkel ezelőtt szerelték fel a hangszórókat a településen, ősz- szesen három épület tetejére. Mára csak kettő maradt meg belőlük - mutatja Páncél Ferenc polgármester. Szelevény egy-két középületének tetején még mindig ^ ott árválkodik rozsdásan, kopottan a település hangszórója, mely egykor zajosan hirdette a falu legfontosabb történéseit. Az önkormányzat szeretné ezt újra feléleszteni, mert szerintük még mindig ez a leggyorsabb és leghatékonyabb módja a hírközlésnek, főleg az idősebb korosztály körében. Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu SZELEVÉNY - Valamikor a hetvenes években szerelték fel a hangszórókat, három épület tetejére. Mára csak kettő maradt, az iskolánál és a polgár- mesteri hivatalnál. A harmadik a régi tsz épületén volt - mondja Pánczél Ferenc polgár- mester. - Emlékszem, amikor a nyolcvanas években innen harsogta a friss híreket a „nép- rádió”, ilyen módon tudtuk meg, mikor lesz , kutyaoltás vagy mi lyen választási ered- mények születtek a faluban. Más fon- tos, sürgős információkat is ezen keresztül közöltek - magyarázza a településvezető. Pánczél Ferenc szerint ez a hírközlés gyors volt és hatékony, és ma is megállná a helyét.- Főleg nálunk, ahol sok idős ember él. Hiába van honlapunk, ahová mindenféle fontos információt felteszünk, az idősebb korosztály azt biztosan nem olvassa. Sokuknak még számítógépük sincsen. A szórólapok vagy a plakátok sem annyira hatékonyak. Nem zárjuk hát ki annak a lehetősé 2Ш gét, hogy a jövőben újra működésbe állítsuk a hangszóróinkat. Az elhatározás már megvan, most az újraindításukhoz keressük a forrást. Mert persze ezek a készülékek jelenleg nem működnek, újra kell őket vezetékelni.- De még milyen jó ötlet lenne ez! Nagyon támogatnám! - örvendezik Bori Bálintné Giziké néni, aki elmeséli, a hangszóró előtti időkben egy kisbíró járta körbe a falut úgy, mint most a postás. Minden utcasarkon megállt, dobolt, majd kiabálva közhírré tette a legfrissebb híreket. Egészen a hatvanas évekig így tájékozódhattak a falu történéseiről a helyiek.- Emlékszem, utána szerelték fel ezeket a hangszórókat, a hivatalban volt ennek központja, ott beszéltek bele a mikrofonba - idézi fel a régmúltat Giziké néni. A nyugdíjas asszony még arra is emlékszik, hogy Vincze Ilonka volt az, aki kedves hangján mindig tájékoztatta a lakosokat mindenféléről. Ha jól tudja, Ilonkát még ki is képezték, hogyan kell kezelni a hangosbemondó rendszert és arra is, hogyan kell szépen beszélni.- Mert nem lehet ám hadarva, érthetetlenül beszélni!1 - fűzi hozzá határozottan Giziké néni, aki bízik benne, minél hamarabb működésbe léphetnek a hangszórók, mert így biztos, hogy mindig, mindenki értesülhet az őt is érintő közügyekről. Tanczenevel kezdődött Lapunk megkereste Nagy Sán- dorné Vincze Ilonkát is. A ma jtgggp már nyugdíjas asszony 1968 |(jg§£ áprilisában került a faluba, 19 1 ■ évesen.- Bizony, akkor még a kisbíró- tól tudhatta meg a lakosság, mi minden történik nálunk. Aztán... valamikor 1973 körül az akkori GELKA kiépítette a • '•hangszórós rendszert a telepüv;. л \ . lésen - meséli. - Engem bíztak meg, hogy én legyek a bemon- - „ V dó. A tanácsházán volt a rádió ÄKi'iC-Sfcv'vIközpontja, egy kisbőrönd méretű szerkentyűt kellett bekapcsolni, hogy működésbe lépjen. Mindenekelőtt egy bakelit- lemezt kellett feltennem, legtöbbször tánczene szólt a hírek előtt, először halkan, majd egyre hangosabban. Utána következtem én. Mindenfélét be kellett olvasnom, mikor lesz vásár, mi eladó, szóval, mindenfélét. Aztán a papírokat, amikről felolvastam, lefűztem. Jó volt, szép volt az a korszak. Napi ima Mészáros Géza geza.meszaros@mediaworks.hu R omániában december 11-én parlamenti választást tartanak. Számomra általában érdektelen, hogy mi folyik a határos Ártándon túl, most azonban nem figyelhetem közömbösen az ottani történéseket. Évtizedek alatt számos, román okmányokkal rendelkező székely-magyar barátra leltem, kiknek a vasárnapi szavazással a jövőjük, s talán nem túlzás, a létük a tét. A román gépezet már javában készül a két év múlva sorra kerülő centenáriumra. Mint ismert - de ha nem, akkor emlékeztetőül -, 1918. december 1-jén Gyulafehérváron a Román Nemzeti Tanács kimondta a románoknak, s az általuk lakott magyar területeknek (Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros - e térségek révén összesen 26 történelmi vármegye) az egyesülését a Román Királysággal. Ez a nap Románia nemzeti ünnepe, az „erdőn túl” élő magyarok gyásznapja. A centenáriumi ünnepig számos ördögi tervet eszelt ki a magyarellenes hatalom. A marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium felszámolásának szándéka folytatása annak a folyamatnak, amely más magyar intézmények mellett a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításával indult. Démoni elképzelés továbbá, hogy a három, nagytöbbséggel magyarlakta megyét, Hargitát, Kovász- nát és Marost beolvasztanák egy megarégióba, elrománosít- va a helyi közigazgatást, megakadályozva a székely-magyarok önrendelkezési jogukhoz való hozzáférését. Nos tehát, a romániai magyar kisebbség számára a megmaradás a tét a vasárnapi választáson. Az erős parlamenti képviselet a túlélést jelentheti. Honfitársaink odaát a szavazatukkal küzdhetnek ezért. Innen mi imával. Ez az írás az! A jövőjük, s talán nem túlzás, a létük a tét. Három nap, három betörés KISÚJSZÁLLÁS A rendőrök elfogták azt a fiatalt, aki három nap alatt három házba tört be Kisújszálláson, majd a Karcagi Rendőrkapitányság lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a kisújszállási fiatalkorú ellen, tájékoztatta lapunkat az eseményekről a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság. A tizenhét éves fiú idén de- A gyanúsított ceSlzkwn diában megtalál betört egy kis- ták és lefoglalták újszállási csa- az eltulajdonított ládi ház udva- . - _ . . rára, ahonnan tárgyakat, egy kályhacsövet lopott el, majd felmászott a padlásra, onnan pedig üvegpoharakat tulajdonított el. Ezzel azonban még nem értek véget az események. A fiatalkorú később ugyanis átmászott a szomszéd ház udvarára, ahol a padlásra feljutva, értékek után kutatott, de feltehetőleg nem talált drága holmikra, így onnan nem lopott el semmit. Ezután egy másik ingatlanban folytatódott a kutató munkája, merthogy egy harmadik kisújszállási ingatlan udvarára is bejutott, ahol a ház bejárati ajtaját befeszítette, majd az épületből egy sarokcsiszolót és több ruhaneműt lopott el. A rendőrök adatgyűjtést követően azonosították és otthonából a Kisújszállási Rendőrőrsre előállították a jogsértőt, majd a nyomozók gyanúsítottként kihallgatták a fiatalt, akinek a házában megtalálták és lefoglalták az eltulajdonított tárgyakat - közölte szerkesztőségünkkel Vadász Gabriella, a lász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Borda Zs. Sok településről érkeztek olvasóink, hogy elhozzák az óvodásoknak, iskolásoknak szánt ajándékot Már érkeznek a felajánlások a gyerekeknek SZOLNOK Két szatyomyl ajándékkal érkezett szerkesztőségünkbe tegnap délelőtt a szolnoki Valas- tyán Mihályné.- Ötkor kinéztem a postaládába, megérkezett-e a friss újság. Ahogy szoktam, most is kényelmesen leültem a reggeli kávé mellé, és elkezdtem olvasni az Új Néplapot - meséli Ági, miközben sorra szedi ki a ceruzákat, ecseteket a zacskóból. - A szelevényi ovisokról, meg a jászágói kisiskolásokról szóló cikket néztem először végig. Amikor a végére értem, megdöbbentem. Ez az írás ugyanis nekem szólt! - mondja még mindig meghatódva Ágnes.- Nehéz időszakon vagyok túl, Uyenkor valahogy kézenfekvő, hogy a már feleslegesnek tűnő dolgokat egyszerűen kihajítjuk az életünkből. így voltam én azokkal az írólapokkal, festékekkel, ecsetekkel, melyeket a meg nem született unokáimnak gyűjtögettem éveken keresztül. Többször elhatároztam, bedobom az egészet a kazánba, ugyan, kinek, minek tartogassam?! Pár napja is úgy fogtam vissza magam, mondván, hátha mégiscsak jó lesz valakinek. És akkor itt volt előttem ez a cikk és tudtam, hogy semmi nem történt véletlenül, igenis volt oka, hogy nem a lángok martaléka lett ez a sok minden. El se hiszik, milyen boldog lettem ettől! - árulja el az asz- szony. Elsőként a szolnoki Valastyán Mihályné (jobbra) hozott be ajándékokat Ágnes gyorsan összepakolta hát az évek alatt összegyűlt írószereket, papírokat, kézműveskedésre szánt képeslapokat, majd elindult a szerkesztőségünk felé.- Édesség nélkül nincsen karácsony, ugye? Bementem hát útközben a boltba, és vettem pár csomag szaloncukrot is a kicsiknek - mutatja a díszes csomagolású cukrokat a nyugdíjas, aki reméli, szerény ajándékának örülnek majd a gyerekek, legalább annyira, mint ő annak, hogy adhatott. Esti lapzártánkig még jó néhány olvasónk benyitott szerkesztőségünkbe, hogy további adományokkal tegye szebbé a gyerekek ünnepét. J. Zs. Kedves Olvasó! Karácsonykor a szelevényi óvodásokat és a jászágói iskolásokat szeretnénk megajándékozni. E két intézményébe számos nehéz sorsú gyermek jár, akiknek elképzelhető, az Ön ajándéka lesz a legszebb, vagy épp az egyetlen, amit kézbe vehet. Minden jó állapotú, használt játéknak, könyvnek, feleslegessé vált új zsírkrétának, ceruzának, filctollnak, írólapnak örülnének a gyerekek. Ha tudja ezeket nélkülözni, kérjük, hozza be a szerkesztőségbe Szolnokra, a Mészáros Lőrinc utca 2. szám alá. Mert jó kapni, de adni is.
