Új Néplap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-30 / 281. szám
2016. NOVEMBER 30., SZERDA BELFÖLD-KÜLFÖLD ^ Belügyminisztérium: a közmunkások a versenyszférába tartanak Egyre többen dolgoznak Az idén 5,2-5,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról, jövőre pedig 5 százalék alá mérséklődhet - vélik elemzők azt követően, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a legfrissebb munkaügyi felmérését. Idén egyébként minden ágazatban nőtt a foglalkoztatottság, 138 ezer új munkahely keletkezett. Ráadásul egy év alatt a közfoglalkoztatottak száma 11 ezerrel csökkent. Tarnóczy Orsolya orsolya.tarnoczy@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Egyre inkább felpörög a munkaerő- piac, nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben kevesebb a közmunkás. A Belügyminisztérium legújabb adatai szerint ugyanis a közfoglalkoztatásban részt vevők száma szeptemberben 216 ezer volt, ami 12,3 százalékkal kevesebb az augusztusi és 3,5 százalékkal a tavalyi számhoz képest. Júliusban összesen 7000 ember hagyhatta ott a közmunkát, augusztusban már 54 600, tehát egy hónap alatt nyolcszorosára nőtt a programból távozók száma. Szeptemberben pedig 30 ezren távoztak közös megegyezéssel a programból, az ok elsősorban az, hogy munkát találtak az elsődleges munkaerőpiacon. A közfoglalkoztatásból távozók között több a férfi, mint a nő. A fiatalok és a középkorúak is nagyobb eséllyel térnek vissza a munka világába, mint a nyugdíj előtt állók. Tény, a jövő évi 15 százalékos béremelés miatt nagy lehet a különbség a verseny- szférában elérhető fizetés és a közfoglalkoztatottak járandósága között. A bérek növekedéséből a közfoglalkoztatottak nem sokat érezhetnek majd, mivel a bruttó átlagkereset 6,1 százalékkal 256 ezer forintra emelkedett január és szeptember között, de a KSH adatai szerint a közfoglalkoztatottak átlagbére ugyanebben az időszakban 1,2 százalékkal 79 ezerre csökkent. A nagy különbség fő oka, hogy a kormány az idén nem emelte, csupán az inflációval korrigálta a közfoglalkoztatottak bérét. Arról egyelőre még nem született döntés, hogy jövőre emefik-e a fizetésüket. Ha nem, akkor a korábbiakhoz képest jelentősen lemarad a közmunkások keresete a minimálbértől. A kormányzat szerint a magasabb minimálbér viszont egyértelműen „átkényszeríti” a közmunkásokat a versenyszférába. HÍREK Gyorsítanánk az EU-bővítést VARSÓ Magyarország három konkrét javaslatot tett az európai uniós bővítési folyamat fel- gyorsítására - jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter a V4 csoport külügyminisztereinek közös sajtóértekezletén. Az első, hogy az EU még az idén nyisson meg három fejezetet Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokon, a második, hogy Albánia esetében „ne toljuk el a csatlakozási tárgyalások megkezdését 2018-ig", a harmadik, hogy „vegyük rá Görögországot arra, ne blokkolja a macedón csatlakozási folyamat megkezdését”. MW Seszták: elég lesz a gáz a télre BUDAPEST Magyarországnak elég gáztartaléka van, a tárolókban 3,7 milliárd köbméter földgáz van, ami 13 százalékkal haladja meg a tavalyit - mondta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az Országgyűlésben. Hozzátette, ez a mennyiség az egész éves lakossági gázellátás mértékét is meghaladja. MW Behajtja a tagdíjat az agrárkamara 8UDAPES' Megkezdi az elmaradt tagdíjak behajtását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az egyenlegértesítőket a tartozásról várhatóan december közepéig kapja meg a 10 ezer legnagyobb adós. MW Legalább 250 ezer forintos bér a cél Az építőiparban meglévő jelentős munkaerő-elvándorlást nettó 250-300 ezer forintos fizetésekkel lehetne megállítani a jelenlegi havi 150-200 ezerforintos bérek helyett - az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint. A 400 építőipari cég megkérdezésével készített felmérés szerint a válaszadók megtették a kezdő lépéseket, átlagosan 6 százalékkal növelték a bruttó béreket 2016 első felében. A cégek fele számolt be arról, hogy árbevételük emelkedett, és bizakodóan tekintenek a második fél évre, 40 százalékuk további növekedésre számít. A családi otthonteremtési kedvezmény (csők) bevezetése után nő a kereslet a lakásépítésre, év végére 16-17 ezer ingatlan megépítésére kötnek szerződést. Négy emberből három elégedetlen Jól jön a béremelés, mert a Jófogás és a GKI több mint 10 ezer internetező bevonásával készített egy felmérést a pénzügyeiről, amelyből kiderült, hogy a válaszadók mindössze 35 százaléka elégedett az anyagi helyzetével. Az átlagos havi jövedelem nettó 145 ezer forint, amelynek a legtöbb részét a kiadások teszik ki. A válaszadók mindössze 14 százaléka nyilatkozta azt, hogy az alapvető és kötelező kiadások után a jövedelméből még egyéb vásárlásokra is futja, sőt spórolni is képes. A kitöltők több mint 70 százaléka úgy gondolja, hogy egy felhőtlenebb élethez csak az lenne elég, ha a fizetését 50 százalékkal megemelnék. A válaszadók szerint spórolni és extrákra költeni leginkább azok tudnak, akik nettó 250 ezer forint felett keresnek. Erzsébet-utalvány és nyugdíjemelés BUDAPEST Jövőre 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, emellett még az idén minden nyugdíjas kap 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Idősek Tanácsa keddi ülése után. A kormányfő az Országházban tett nyilatkozatában elmondta: az idén keletkező költségvetési többletből kap minden nyugdíjas 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt a tervek szerint még karácsony előtt, de legkésőbb a két ünnep között. Ez egy gesztus, a nyugdíjasok iránti tisztelet kifejezése - fogalmazott, hozzáfűzve: egy karácsonyi gesztusnál nem akartak vitát nyitni arról, ki kap több, ki kap kevesebb pénzt, ezért méltányosnak tartja az Idősek Tanácsának azt a javaslatát, hogy minden nyugdíjasnak járjon a 10 ezer forintos utalvány. Az intézkedés szerdai ülésén kerül a kormány elé. Orbán Viktor azt is megerősítette, hogy a 2017-re tervezett nyugdíjemelés mértékét 0,9 százalékról 1,6 százalékra emelik. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: mint minden év végén, így 2017 novemberében is szükség esetén korrigálják majd a nyugdíjakat, ami az infláció függvénye. MW Oktatási vitanap a parlamentben BUDAPEST Az oktatási kormányzat intézkedéseiről tartottak vitanapot a Országgyűlésben. Kucsák László, a Fidesz vezérszónoka az oktatási rendszer átalakításának céljaként hivatkozott arra, hogy a diákok versenyképes tudást szerezzenek, a pedagógusok pedig megbecsülést kapjanak a mindennapi munkájukhoz. Ennek eszközei között említette a pe- dagógus-életpályamodellt, számos lezárult, továbbá 210 milliárd forint értékű folyamatban lévő fejlesztést. Kiemelte azt is, hogy a szülők terhei is csökkentek az ingyenes tankönyv és a gyermekétkeztetés miatt. Hiller István, az MSZP vezérszónoka szóvá tette, hogy a kormány korábban tagadta a teljes államosítást, 2017. január 1-jén viszont annak „utolsó lépcsőjén is fellépnek”. Értékelése szerint ezzel elszakítják az oktatási intézményeket a helyi közösségektől, s minden részletig egy hatalmi érdek megnyilvánulását hajtják végre. Dúró Dóra (Jobbik) bírálta, hogy 29 OECD-or- szág közül 2013-ban Magyarország „tartotta a legkevésbé fontosnak az oktatást”. Lényeges körülménynek nevezte, hogy az új köznevelési törvény elfogadása előtt nem folytatták le a szükséges egyeztetéseket. MW HIRDETÉS óban, mobilon és interneten! L. Ж. J '•♦’T 4 ■ 1 4 J Szerződés a bangladesi kamarával BUDAPEST Banglades gazdasági eredményei Európában is kiérdemlik a figyelmet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, miután a magyarországi hivatalos látogatáson tartózkodó bangladesi kormányfővel tárgyalt az Országházban. Sejk Haszina Vazed arról beszélt, hogy a nagy földrajzi távolság ellenére is jó az együttműködés Magyarország és Banglades között. Orbán Viktor szerint az ázsiai országban bekövetkezett változás bizonyíték arra, hogy „akkor is lehet növelni egy nép jólétét, ha látszólag minden természeti erő és a megörökölt szegénység is ott áll a siker útjában”. A bangladesi gazdasági növekedés folyamatosan 6 százalék fölötti, a szegénységet az elmúlt 15- 20 évben sikerült körülbelül a felére csökkenteni, a várható élettartam pedig 10 évvel nőtt - mondta Orbán Viktor a Budapesten zajló víz-világtalálkozóra érkezett bangladesi miniszterelnök társaságában. A miniszterelnök szerint főleg a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, a gyógyszeripar és az oktatási technológia területén nyílhat új lehetőség a magyar cégeknek Banglades- ben. Délután a két kormányfő jelenlétében a két ország gazdasági kamarájának vezetői együttműködési aláírást kötöttek a Nemzeti Kereskedőház által szervezett üzleti fórumon. MW
