Új Néplap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-26 / 278. szám

2016. NOVEMBER 26., SZOMBAT 0 CSALÁDI KINCSESTÁR Kamasz fiaik bizalmasaik is egyben Balajtiéknak Igyekeznek mindig jó példával előttük járni A Balajti csatádban isme­retlen fogalom a szomorú­ság, a feleség göndörkaca­ja mindenkit felvidít. A férj, Balajti János műszaki vizs­gáztató és felesége, Sütő Margit óvodapedagógus ti­zenöt éve nagy szeretetben nevelik fiaikat, akik tudják, szüleikre mindenkor szá­míthatnak. Daróczi Erzsébet erzsebet.daroczi@partner.mediaworks.hu KARCAG - Az első találkozá­sunk 1998-ban volt, majd há­rom év múlva összeházasod­tunk. Ma pedig két gyönyörű fiúgyermek szülei vagyunk. Megtaláltuk a másik felün­ket - jelenti ki Margó határo­zottan, Jánossal egyetértésben. Aztán kiderül, a műsza­ki vizsgáztatóként dolgozó férj többet mérlegel egy dön­tés előtt, míg Margó hivatásá­ból adódóan is - tíz éven át a SZIM tagóvoda vezetője volt, szeptembertől felkérték a több csoportos Kuthen úti tagóvo­da vezetőjévé - talán a krea­tívabb, aki ötleteivel itthon is szárnyal.- Jól lesz így? - teszi fel a kérdést férjének Margó, aki átgondolva helyesel, s már in­dulhat a terv megvalósítása.- Mindenben ilyen köny- nyen közös nevezőre jutunk - árulja el Margó, aki férjével a tanulásban is jó példával jár gyermekeik előtt, mind­ketten folyamatosan képzik magukat. Ottjártunkkor Já­nos épp egy vizsgára készül, így a nappaliban a számító­gép előtt a tesztfeladatokat old meg. A fiúk pedig édes­anyjukkal az ebédlőben már az adventi dekoráción ötle­teitek, így az édesapa is csat­lakozik hozzájuk. Közben el­árulja, fontosak számára is az ünnepek. Az ajándékról a fiúk előtt is beszélhetünk, hiszen az iskoláik által szer­vezett sítáborba és angliai útra mehetnek majd el - ez a karácsonyi ajándék. - Per­sze jelképes ajándék lesz a fa alatt is -nyugtatja meg ka­cagva édesanyjuk az aggó­dó fiúkat. Az asztalnál a családi mun­kamegosztás is szóba kerül.- A szobájukért a fiúk a felelősek, a többi házi mun­kát én végzem, a kerti fel­adatokért a férjem a felelős - mondja Margó, aki szeret főz­ni, sütni, sőt kísérletezni új ízekkel is. A gyereknevelés­ben talán ő a szigorúbb, hi­szen Janónak és Tominak el­ső a tanulás, csak azután jö­het a foci, s ebből nem enged. A férj itthon is nagyon jó lo- gisztikus, hiszen nyáron a barátokkal imádnak kemen­cében sütni. Ilyenkor ő a húst bepácolja, befűti a kemencét, majd átengedi a terepet, sü­tést a barátoknak. Egyébként a fiúk is szívesen forgolód­nak a konyhában. A karácso­nyi mézest közösen gyúrják, dekorálják majd. Tomi a Karcagi Nagykun Református Általános iskolá­ban hatodikos, s mellesleg ki­tűnő tanuló.- Kedvencem a matema­tika, a napokban részt vet­tem egy városi versenyen, de imádok olvasni és természet­filmeket is nézni. A focit még óvodásként kezdtem, jelen­leg az NB II-ben játszunk. Ha nagy leszek, orvos vagy ügy­véd szeretnék lenni - állítja határozottan. Bátyja, Janó, a Szentannai Sámuel Középis­kola kilencedikese.- Kilenc éve focizom, s most csapatunk a megyei első osz­tályban játszik. A felnőtt csa­pattal tartott heti négy edzés nem megterhelő a számomra, hiszen egyszer én is edzőként szeretném tanítani majd a gyerekeket. A foci egyébként jó hatással volt rám - árulja el a kamasz fiú. Sokkal maga­biztosabb, fegyelmezettebb, kitartóbb lettem, amióta foci­zok, minden meccsen igyek­szem a legjobbat nyújtani. A nyolcadikos ballagásomon az iskolától megkaptam a Re­formátus Iskola Kiváló Spor­tolója Díjat, ami büszkeséggel töltött el - jelenti ki Janó, aki­től megtudom, Tomival jó test­vérek, öccse mindenben szá­míthat rá. Bár a család nagyon szeret ki­rándulni, most nem akkor men­nek, amikor akarnak, mert al­kalmazkodnak a fiúk meccse­ihez. Az édesapa minden ha­zai mérkőzésen a pálya szélén szurkol nekik, s nagyon büszke a sikereikre, melyet kupák, ér­mek sokasága jelez. Parkapcsolati, munkahelyi, családi gondja van? írja meg problémáját, kérdéseit, hogy Kövesdy Zsolt atya Önnek is segíthessen megtalálni a kiutat! E-mail-címünk: atyavilag.ujneplap@gmail.com Levélcímünk: Új Néplap Szerkesztőség, 5000 Szolnok, Mészáros Lőrinc u. 2. Kedves Zsolt atya! Kisfiam ki- lencesztendős, elkezdődött az önállósodásra való törekvése. Ciki, ha az iskola előtt puszit adunk neki és az is, ha az anyja viszi suliba. Pedig az édesanyja imádja őt, talán túlságosan is, ha egyáltalán lehet ilyet mon­dani. Ő az, aki nehezen éli meg, hogy a gyereke szeretne levál­ni róla. Talán éppen emiatt a tú­lontúl óvó-védő magatartásból lett elege a fiunknak. Én, mint édesapa, hogyan tudom a konf­liktusukat tompítani? Kedves Apu! Az anya sajátja a hazavárás, a sebek ápolása és a tűz őrzése. Az apa sajátja a kegyetlen és élet- veszélyes világba vinni a fiút, és megtanítani a viharban életben maradni. A szeretet különbözik, az anyai szeretet befogadó, átöle­lő, az apai szeretet ösztönző, in­dító. Talán ezért szeret Önnel is­kolába menni. Az érzelmi elenge­dés a „fiús anyukáknak" talán ne­hezebb. A srác nagyfiús helyze­teiben mellőzniük kell a szülői je­leket. A konfliktusukat ne tom­pítsa, hanem másként legyen je­len. A felesége fájdalmát vegye tudomásul, fogadja el, és beszél­jenek róla. Segítsen neki kimon­dani, hogy nagyon fáj, és nagyon rossz. A gyerek fel fog nőni, és le­zárult a kisgyerekkor. Segítsen neki megtanulni ezzel a fájda­lommal együtt élni. A gyermek a legkedvesebb vendége a szerel­müknek, aki egyszer megköszö­ni a vendéglátást, és hazamegy, de nem önökhöz, hanem a saját otthonába, és erre a vendégség­re érdemes odaadni az életünk nagy részét. Mások előtt ebben a korszakban nem fogja magát en­gedni megölelni, de amikor sen­ki sem látja, még az ágyba is oda­bújik, talán még tizenöt évesen is. Találják meg a búcsúzás neki megfelelő formáit, például a pa­csit, a buksisimit, az ökölérintést, lehet a családnak saját, „titkos”, „csakamiénk” szava, gesztusa, és ez még tetszeni is fog neki, mert az olyan „fiús". Ha a körülmények engedik, menjen önállóan, saját útját járva az iskolába. A szeretet nyelve talán nem az érintés, ha­nem az elismerés... Jó tanító szeretne lenni Csillag Anna Szolnokon, a Széchenyi István Gimnázi­umban végezte a középiskolai tanulmányait dráma tagozaton. Ma az Eszterházy Károly Egyetem másod­éves hallgatója tanító szakon. Valamikor majd sze­retne boldog családot, férjet, illetve jó tanítóvá sze­retne válni. Kedveli az állatokat és a sportot. / ★ ★ * N A HÉT LÁNYA Te is szeretnél A hét lánya lenni? Ha már elmúltál 16 éves, akkor jelentkezz néhány soros, fényképes bemutatkozással a szoljon@szoljon.hu e-mail-címen! А НЕТ KÉRDÉSÉ Ön készül már az adventra?- Lassan már egy éve! Nálunk, virágkötőknél jóval koráb­ban kezdődik az adventi idő­szak, mint az átlagemberek­nél, hiszen komoly előkészü­leteket igényel az igen kedvek­nek számító koszorúk megkö­tése. Mivel az alapanyagokat idejében meg kell rendelnünk, már ez év elején megtervez­tük, milyenek lesznek az idei díszek. Ebben az esztendőben igazi mesevilágot álmodtunk a kolléganőmmel angyalkák­kal, kedves kis állatokkal, hor­golt formákkal, emellett vi­szont természetesen a hagyo­mányosabb, elegáns koszorú­kat kedvelőkre is gondolunk. Maguk a tervek csak fejben léteztek, mostranra azonban szinte mindegyik formát öl­tött, hiszen ezekben a napok­ban nagyon sok koszorú ké­szül. Számítanunk kell azok­ra a vásárlókra, aki már jó­val advent első vasárnap­ja előtt megveszik az adven­ti díszeket, s persze azokra is, akik csak az utolsó pilla­natban kapnak észbe. Ezért aztán igazi főszezonnak szá­mít ez az időszak náluk, ami­kor bizony éjszaka is dolgoz­nunk kell ahhoz, hogy minden igényt ki tudjunk elégíteni. Érdekes ugyanakkor, hogy jómagam csak akkor ismer­kedtem meg ezzel az ünneppel, Békésiné Irina szolnoki virágkötő a várakozás időszakával, ami­kor Magyarországra kerültem. Mivel Moszkvában születtem, s a pravoszláv szokások egészen mások, a karácsonyt is más­ként köszöntöttük. Itt viszont gyönyörű hagyományai van­nak az adventi gyertyagyújtás­nak, a koszorúkötés pedig ha­tártalan szabadságot ad a vi­rágkötőknek. Bevallom azon­ban, hogy otthon még nincs ad­venti koszorúm. Ennek két oka is van. Egyfelől számomra is igaz a mondás, miszerint „ci­pésznek jó cipője soha nincs”, másrészt pedig ebben az idő­szakban nagyon keveset tudok otthon lenni, így szinte felesle­ges. Legfeljebb akkor készítek otthonra is, ha a fiam ragasz­kodik hozzá. SZ. ZS.

Next

/
Thumbnails
Contents