Új Néplap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-19 / 272. szám
2016. NOVEMBER 19., SZOMBAT INTERJÚ 11- Hogy élte túl a válását?- Az volt az életem legnehezebb időszaka, főleg azért, mert akkoriban halt meg az édesanyám is. A lányom, Timi még csak 9-10 éves volt, és minden erőmmel Szűcs Judith hatvan fölött is| bomba formában van. Figyel a táplálkozásra és tornázik i| NÉVJEGY Szűcs Judith énekesnő 1953-ban született Budapesten. Pályája elején fodrászként dolgozott, közben egy fodrászkórusban énekelt. 1972-ben megnyerte a Ki mit tud?-ot. j-,__ Az énekesnőnek nagyo közeli kapcsolata va a lányával, Timiv« Igazán ismert 1977-ben lett, amikor elénekelte a Táncolj még! című dalt a Metronóm fesztiválon. A „h” betű 1979-ben került a keresztneve végére, egy svájci kiadó kérésére. Húsz nagylemeze jelent meg. gyasztását, ellenben sok zöldséget és gyümölcsöt eszem. Rendszeresen tornázom, gerinckímélő pilatesre járok, súlyzókat emelgetek. Próbálom fitten tartani magam, de ugrálós foglalkozásokra már nem szeretek járni. Emellett azt gondolom, hogy a legtöbbet a boldogság számít. Ha az embernek csillog a szeme és sugárzik a boldogságtól, akkor szépnek tűnik. Egész életemben álomvilágban éltem, és abban is akarok maradni. Nagyon romantikus vagyok, közben szeretek néha- néha gyerek lenni, és értékelem az élet apró örömeit. Például amikor jönnek az ünnepek, akkor előjön belőlem a gyerek, feltörnek a régi emlékek, amikor még együtt volt a családom. Fontos az is, hogy időnként újra átéljem ezeket a pillanatokat, hogy feltöltődjön a lelkem szeretettel. Ezzel együtt tudom, hogy nem szabad a múltban ragadni, én a jelenben és a jövőnek élek. Tele vagyok célokkal és tervekkel. Nincs menedzserem, én intézem a saját dolgaimat. Élvezem a sok kihívást, és minden alkalommal, amikor elintézek valamit, akkor tanulok valami újat, hiszen közben a világ változik, és ma már minden máshogy működik. Talán ez az, ami nem engedi, hogy eljárjon felettem az Idő.- Hét éve van együtt a párjával, egy külföldi üzletemberrel. Milyen ez a kapcsolat?- Negyvenéves koromtól fogva 17 éven át vártam az igazira, de megjött. Közben sem voltam egyedül, csak nem találtam a nagy Ő-t. Úgy gondolom, még így is szerencsés vagyok, hogy ilyen hamar megtaláltam. A kapcsolatunk most is ugyanolyan, mint az elején volt, de ehhez két ember kell. Kell hozzá ez a férfi, akinek jó a humora, aki szeret, aki kinyitja nekem az autó ajtaját, aki lemegy előre a lépcsőn, szóval aki a tenyerén hordoz minden áldott nap. Mindig tele voltam szeretettel, és alig vártam, hogy rázúdítsam valakire, úgyhogy most végre valóra vált az álmom. Túl a hatodik X-en, Szűcs Judith ugyanolyan temperamentummal áll a színpadra, mint pályája kezdetén. Az énekesnővel a kapcsolatairól és élete legfontosabb pillanatairól beszélgettünk. Szabó Csilla kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- A napokban jelenik meg legújabb albuma, 45 év száguldás címmel. Milyen dalok kerültek a korongra?- A legnagyobb slágereimet tettük rá egy kicsit újrahangszerelve, és mellettük született egy vadonatúj dal is Táncold át az éjszakát! címmel. Ez azért érdekes, mert a Táncolj még! című nóta óta nem volt ilyen ritmusos, táncolható dalom. 45 éve kerültem a színpadra, és egy bőrönddel végigutaztam a pályámat - ezért lett ez a lemez és a jubileumi koncert címe is, amit április 10- én az Erkel Színházban hallhatnak majd a rajongók. 12 éve nem volt ilyen nagyszabású fellépésem, úgyhogy megadjuk a módját, a vendégek között ott lesz az ország két legjobb gitárosa, Tátrai Tibor és a bátyám, Szűcs Antal Gábor is, valamint Balázs Feróval fogok egy duettet énekelni.- Melyik a kedvenc dala a lemezről?- Imádom a Táncolj még!-et, hiszen nekem íródott, és ezzel „robbantam be” igazán. Óriási sikerem volt vele a Metronóm fesztiválon, ott szeretett meg a közönség, és a szeretetet azóta is érzem.- Mikor érezte először azt, hogy ismert lett?- Amikor 1972-ben megnyertem a Ki mit tud?-ot. Akkoriban metróval és busszal jártam a városban, és egy idő után mindenhol sziszegtek körülöttem: „Ssssssssszűcs Judith!” Néha elpirultam, de alapvetően örültem, mert mindenki kedves volt és szeretettel fordult felém.- Milyen volt egy diszkókirálynő élete a 70-es, 80-as években?- Egy száguldás! Rengeteg helyre hívtak, a Szovjetunióba, Kubába, Írországba, Amerikába... Elmondhatatlan az az öröm és boldogság, amit a színpadon éreztem, hiszen nekem az éneklés mindig a hobbim volt, sosem éltem meg munkának. Rengeteg fesztiválon felléptem, és mindenhol a többieket figyeltem, hogy mit leshetek el tőlük és mi állhat jól nekem, mert mindig fontosnak tartottam a fejlődést.- Milyen élmény volt akkoriban ezekbe az országokba utazni?- A szocialista országokban kötelező volt városnézésre, kirándulásokra menni. Emlékszem, egy télen még a Bajkál-tó- hoz is elvittek egy huzatos busz- szal. Sokfelé jártam, sok mindent láttam, de teljesen más az, amikor nyaralni megy az ember. Ezek az utak mindig a rohanásról szóltak, és a rengeteg utazásról. Életemben nem vonatoztam annyit, mint a szovjet turnén. Folyton összegyűltünk a csapatunkkal, együtt ettünk utazás közben, és együtt főztünk a szállodákban. Vettünk egy rezsót, pár élelmiszert, amit épp kapni lehetett, és mindig vittünk magunkkal pirospaprikát, szalámit. Felbecsülhetetlen érzés volt, amikor paprikás krumplit ehettünk a több hónapos turné közben. A szovjet szállodákban minden emeleten volt egy duci nő, akitől teát lehetett kérni - őt is meg kellett etetni, hogy ne jelentse, amikor krumplis tészta vagy krumplifőzelék illata szivárgott ki a szobánkból, ahol tilos volt főzni.- Ön volt az első magyar énekesnő, aki lengébb ruhákban lépett színpadra. A férfiak a lábai előtt hevertek?- Nem hevertek előttem, mert nem tudták, hogy hogyan kellene... A férfiak nagyon szégyenlősek. Amikor meglátnak valakit élőben, akit már ismernek a tévéből, egyszerűen nem tudják, hogy mit kezdjenek a helyzettel. Sosem mertek közel jönni vagy megszólítani, az első lépést mindig nekem kellett megtenni. Azt mondják, hogy a férfi a vadász, de én ezt nem így tapasztaltam. Mára pedig már általánossá vált, hogy a nők kezdeményezzenek, a férfiak el lettek kényeztetve, ezért nehéz igazi, erős férfit találni. azon voltam, hogy feledtessem vele a gondokat. Nem mutattam, hogy mennyire össze vagyok törve. Sokszor mondja, hogy nagyon büszke rám, amiért ilyen erős vagyok, ennyire pozitívan állok az élethez, és amiért egyedül is felneveltem. Azt szokta mondani, hogy igazi hős vagyok.- Mi a közeli kapcsolatuk titka?- Nekem ugyanilyen volt a kapcsolatom az anyukámmal. Ő mindenre kíváncsi volt, bármit meg lehetett vele beszélni. Minden fiúügyemet és az énekléssel kapcsolatos dolgokat is elmeséltem neki. Természetes volt, hogy mindenbe beavatom, és elvártam, hogy mindenről elmondja a véleményét. Az más kérdés, hogy megfogadtam-e a tanácsait... Sokat nevettünk együtt, csodás légkört teremtett otthon, pedig nem volt könnyű életünk. Egyértelmű volt, hogy én ugyanígy fogom nevelni a lányomat. Mindent megbeszélünk egymással és mindig őszinte volt a kapcsolatunk. Vele is nagyokat nevetünk, elképesztően jó a humora. Azt gondolom, fontos, hogy meglegyen az őszinteség és a harmónia a szülő és gyerek között.- Mire a legbüszkébb az elmúlt 45 évből?- Arra, hogy belefért a naptáramba, hogy legyen egy gyermekem. Szó szerint így történt, előre beírtam a noteszomba, hogy mikor kell megfogannia és megszületnie, ugyanis tele volt a határidőnaplóm fellépéssel. Szerencsére minden a tervek szerint történt. A hetedik hónapban jártam, amikor abbahagytam a fellépéseket, de három hónappal a szülés után már az NDK-ban turnéztam, a lányomra pedig az anyukám vigyázott. Mivel nagy családban nőttem fel, öten voltunk testvérek, az lett volna természetes, ha öt gyereket szülök, de ez ebbe a szakmába nem fér bele. Akkor még nem volt divat, hogy sztárolják a kismamákat, egy kicsit olyan volt, mintha szégyen lett volna a terhesség, és ilyenkor az ember nem tehette magát'a kirakatba. Szerencsére én nem teherként éltem meg a várandósságot, hiszen az egy természetes és csodás állapot. Nagyon büszke vagyok arra, hogy van gyermekem, aki ráadásul egy igazi angyalka. Mi a titka annak, hogy túl a hatodik X-en is ennyire fitt és bírja a száguldást? Igyekszem visszafogni a sertéshús fo- Egyszer azt mesélte, hogy az édesanyja azt tanácsolta: nagy kanállal falja az életet...- Nem úgy nevelt, hogy férfifaló legyek, csak szerette volna, ha én több mindent kipróbálok az életben, mert ő nem tette. De én hosszú kapcsolatra vágytam, azt hittem, hogy egyetlen férfi mellett fogom leélni az életem. Sajnos nem így sikerült, de ettől még nem lettem boldogtalan. „A közönség elvárja, hogy jól nézzek ki a színpadon és a tévében, azt azonban csak én tudom eldönteni, hogy ehhez szükség van-e valamilyen beavatkozásra vagy sem. Sosem titkoltam, hogy 50 éves koromban volt plasztikai műtétem - ebben a korban miért ne lehetett volna?! Azt vallom azonban, hogy a szépészeti kezeléseket nem szabad túlzásba vinni, és nem értek egyet azzal sem, hogy 18 éves lányok megműttetik magukat” - mondta Judith. Nem titkolja a plasztikai műtétet Szűcs Judith arra vágyott, hogy egyetlen férfi mellett élje le az életét Nem sikerült, de ettől még nem lett boldogtalan „17 ÉVET VÁRTAM AZ IGAZIRA”
