Új Néplap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-02 / 257. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 2., SZERDA HÍREK Szatócsbolt is. látható TISZAFÜRED A füredi Kiss Pál Múzeum hazánk egyik legré­gebbi alapítású vidéki gyűj­teménye. Az állandó kiállítá­sai között immár egy korabeli módon berendezett, a város­ban egykor működött szatócs­bolt is megtalálható. A látoga­tók így megismerkedhetnek a régi idők termékeivel is. (mj) Utak, járdák épültek a városban KUNHEGYI Több millió forintot költött ebben az esztendőben útépítésre a város önkormány­zata. Felújítottak közel hét kilo­méternyi járdát és négy utcá­ban aszfaltozták az utakat, (szs) Az előző rendszerben Termelési Nagydíjjal is kitüntetett ц Mezőhéki Táncsics Mezőgazdasági Termelőszövetkezet volt dolgozói P és vezetői, valamint családtagjaik találkoztak a hétvégén. A 2002- É ben megszűnt szövetkezet emlékére felavatták Gyurcsek Ferenc Jj szobrászművész alkotását a település szélén. Képünkön Pálffy De- if zső (jobbról) egykori vezető látható avatóbeszéde közben. M. J. »tasamt . A netes zaklatás és sértegetés egyre sűrűbben fordul elő megyénkben is Facebook: barat vagy sem? Három kakas volt a zsákmánya KUNMAIM Lopás vétség el­követésének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljá­rást egy tizenkilenc éves férfi ellen - tudtuk meg Szabó Zita megyei rendőrségi sajtószóvi­vőtől. A helyi lakos szombatra virradóra átmászott egy ingat­lan kerítésén, majd a ház mel­léképületéből egy fejszét, a ba­romfi ólból pedig három kakast vitt magával. A rendőrök hét­főn előállították a férfit, aki elis­merte tettét. Az egyenruhások a gyanúsított lakásán megta­lálták a lopott fejszét, amelyet visszaadtak a tulajdonosának - a tarajosak sorsáról azonban nem érkezett hír. (czn) Nagyszüleik hagyatékát ápolják MEZŐTÚR A Bodoki Fodor Helytörténeti Egyesület és az Újvárosi Hagyományőrző Klub közösen mutatja be a csiga­tészta készítésének hagyo­mányait felelevenítő folyama­tot, amely Mezőtúr város ér­téktár eleme. Céljuk nem­csak a tészta készítés bemu­tatása, de a régi eszközök használata mellett citeraszó- val, vidám nótázással elevení­tik fel a hagyományokat. (szs) Folytatás az 1. oldalról JÁSZKUNSÁG Mindezeket a Fa- cebookpn is leírták, általában csak privát üzenetben, hogy más ne lássa. Nagyon rosszul esett a dolog, anyáékat arra kértem, hogy had’ menjek át másik iskolába - meséli a ti­zenhárom esztendős Heni, hoz­zátéve, végül a szülei beszéltek az' osztályfőnökkel, ő pedig a diákokkal.- Ezek után javult valamit a helyzet, majdcsak kibírom az utolsó évet... - ingatja fejét köny- nyes szemmel a kislány. Heni példája nem egyedi, tavaly az egyik szolnoki középiskolából éppen egy internetes zaklatás miatt tanácsoltak el egy tanu­lót. A sértett (ugyancsak kis­lány) lelkét azóta is ápolni kell...- A netes zaklatás mennyisé­ge és a veszély nagysága egye­nes arányosságban áll egy­mással - állítja Antal Irén, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmeg­előzési osztályának alezredese, kiemelt főelőadója. - Persze, lé­tezik látencia e téren, a gyere­kek sokszor nem akarnak, nem tudnak vagy nem mernek lép­ni a zaklatás ellen, mi szülők pedig azt hisszük, nem is léte­zik a probléma. Pedig rágalma­zás, becsületsértés és zaklatás a nap minden percében (!) meg­történik az interneten. Zsaro­lás, kényszerítés is előfordul­hat: „ha ezt vagy azt nem teszed meg, megverlek”. Az internetes bűncselekmények és az iskolai zaklatás egyébként szorosan összekapcsolódnak. Ami az is­kolaépületen belül elhangzik, például szóbeli agresszió vagy „csicskáztatás”, ez folytatódik tovább a közösségi oldalakon is. Általában a perifériára szo­rult, illetve az egymással riva­lizáló gyermekek a célpontok. Az alezredes elmeséli, az or­szágban (megyénk részvéte­lével) a rendőrség végzett egy kísérletet. Tizennégy és tizen­hat év közötti (főleg) kislányo­kat kerestek meg a Facebookon beépített rendőrségi szakembe­rek, akik létrehoztak maguk­nak egy kitalált profilt. Meg­döbbentő eredmény született: a fiatalok igen rövid idő után már elárulták a megnyerő modorú ismeretleneknek, hogy hol van a lakáskulcs, mikor jönnek ha­za a szülők és szexuális együtt- létre is vállalkoztak.- Ezek a gyerekek az igazi potenciális áldozatai a pedofi- loknak, emberkereskedőknek - ingatja fejét Antal Irén, aki elárulja, jelenleg az emberke- reskedelemről-prostitúcióról készít tanulmányt. Azt tapasz­talta, hogy a közösségi oldala­kon nyilvánosan toborozzák a lányokat. A befolyásolás, a zak­latás és fenyegetés sokszor ott történik a szülők szeme előtt.- A sértegetés, fenyegetés, megfélemlítés, gyűlöletbeszéd és bizonyos fotók megjeleníté­se miatt kérhetnek a sértettek védelmet, kezdeményezhetnek büntetőeljárást. Legtöbbször mégsem élnek jogorvoslattal, inkább egyszerűbb megoldáso­kat keresnek. Ennek oka, hogy a bíróságokon (a bíróság hatás­körébe tartozik a rágalmazás és becsületsértés, ha ismert az el­követő) néha nehéz a bizonyí­tási eljárás, ezért inkább nem tesznek feljelentést - ezt már Gyetvai Béla alezredes mond­ja, aki azt tanácsolja, ha sérte­getnek, zaklatnak bennünket a neten, azonnal mentsünk le mindent, hogy a későbbiekben esetleg a bíróságon ezt bizonyí­tékként tudjuk használni. Majd töröljük magunkat a Facebook- ról, ezt nekünk kell megtenni, a másik fél ezt úgysem teszi meg. A szakemberek szerint nem az iskolának és a rendőrségnek a feladata megtanítani a fiatalo­kat arra, hogyan kell tudatosan kezelni a netet. A családnak kell felhívni a figyelmet arra, mi­lyen veszélyt rejthet a közösségi oldal. De nem csak a szülőknek, a nagymamának is el kell ma­gyarázni ezt, aki hajlamos azt mondani: had’ gépezzen az uno­ka, olyan ügyes a gyerek!- Azt tanácsoljuk a szülők­nek, ne engedjék játszani kis­gyermeküket a számítógépen, ami a netes függőség meleg­ágya. Ha a nagyobb gyerek ne- tezik, állítsanak be a gépen szű­rőket, a még nagyobbakat pedig ne tiltsák el a Facebookról, mert elképzelhető, hogy titokban fog majd regisztrálni rá. Legfonto­sabb azonban a sok-sok beszél­getés és a minőségi, együtt töl­tött idő. Joó Zsuzsa Saját példáikon keresztül tanulnak Az internet, veszélyeire hív­ja fel a figyelmet a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Rend­őr-főkapitányság bűnmeg­előzési osztályának az az elő­adás-sorozata, melynek cél­közönsége az általános iskola felső tagozata és a középisko­lás korosztály.- Legutóbb Karcagon beszél­gettünk a gyerekekkel e té­máról, legalább száznyolcvan diák vett részt az előadáson ­mondja Antal Irén rendőr alez­redes. - A foglalkozás interak­tív volt, a tanulók maguk hoz­ták saját példáikat, olyan ese­teket, melyek velük is meg történtek. Sérelmekről és örö­mökről egyaránt beszámoltak. Célunk, hogy elmagyarázzuk a gyerekeknek, amennyi jó dol­got adhat az internet, annyit el is vehet tőlünk. Az előadás-so­rozatot legközelebb Kunmada­rason folytatjuk. A halgazdálkodásról egyeztettek a tónál TISZAFÜRED Halgazdálkodási tanácskozást rendeztek a vá­rosban a minap, melyre a Föld­művelésügyi Minisztérium il­letékes főosztálya és a Tisza-ta- vi Sporthorgász Kft. hívta ösz- sze azokat a halgazdálkodó­kat, akik a Tisza középső sza­kaszán tevékenykednek. A ta­lálkozóra a társaság horgászati központjában került sor. Csörgits Gábor főosztályve­zető-helyettes előadásában fel­hívta a jelenlévők figyelmét a halgazdálkodásról szóló tör­vény nemrégen módosult vég­rehajtási rendeletére, amely azt fogalmazza meg, hogy ha a halak átjárhatnak két vízterü­let között, akkor a két halgaz­dálkodónak egyeztetnie kell a halgazdálkodási tervét. A ta­nácskozás második részében hat, közép-tiszai horgászati célú halgazdálkodó szervezet, egyesület képviselőinek elő­adására került sor, akik bemu­tatták az általuk vezetett, kép­viselt szervezetet. Végezetül Hegedűs Gábor, a házigazda a Tisza-tavi Sport­horgász Kft. ügyvezetője ja­vaslatot tett a jelenlévő szö­vetségek, egyesületek számá­ra az együttműködésre. Első­sorban a pecasuli, a halőrzés, a haljelölés, a kárókatona-gyé­rítés és a haltelepítések terüle­tén lát lehetőséget együttmű­ködésre. SZ. ZS. ■ • Megkérdeztük: ön mit oszt meg magáról az interneten? Nyári Péter, Szolnok:- A Facebookot haszná­lom elsősorban, ott szok­tam „csetelni” is. Közös is­merősökkel készült fotókat csak megbeszélés alapján, nagyon privát képeket pedig nem osztok meg a közösségi oldalon. Informatikusként odafigyelek a biztonságra, főként, hogy látom mostaná­ban, milyen felvételeket tesz­nek fel a netre. Arnóczki Rita, Jászberény:- Próbáljuk óvatosan kezel­ni a közösségi oldalakat, hogy személyes dolgainkról ne kerülhessen a világháló­ra minden. Néhány fénykép, családi esemény, amit leg­többször felrakunk az oldal­ra, de ezt sem minden alka­lommal - pláne nem tesszük közzé, hogy éppen hol tar­tózkodunk, mikor vagyunk otthon és mikor nem. Kerekes Zsanett, Szolnok:- A közösségi oldalakon csak a közeli ismerősökkel osztok meg adatokat ma­gamról, persze ezeket meg ők úgyis tudják. „Csetelni” nem nagyon szoktam, né­ha poénkodunk a barátnők­kel, de ott még a nevemet sem adom meg. Óvatos va­gyok, az előző iskolámban volt olyan eset, ami intő pél­da volt a többieknek. Kiss Judit, Karcag:- Kétszer meggondolom, hogy a közösségi oldalon mit osztok meg, a nyári ké­peket is jóval hazaérkezé­sem után „posztolom”. A la­kásomról sem kívülről, sem belülről nem rakok fel képe­ket félve a betörőktől. A lak­címem, telefonszámom sem nyilvános, hogy idegenek ne zaklassanak, „csetelni” pe­dig nem szoktam.

Next

/
Thumbnails
Contents