Új Néplap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-28 / 254. szám

g BELFÖLD 2016. OKTÓBER 28., PÉNTEK HÍREK Pukli István mégis pályát vált BUDAPEST Elhagyja a közoktatá­si pályát Puk­li István - írja a Magyar Na­rancs. A Taní­tanék Mozga­lom vezéralak­ja jövő júliusban beadja a fel­mondását és távozik a Tele­ki Blanka Gimnázium igazga­tói posztjáról. Jövőbeni tervei­ről annyit mondott, olyan utat keres magának, ahol hatéko­nyabban tudja képviselni az oktatás ügyét, és szeretne egy konzervatív szemléletű pártot, amelyet nem a pénz és a ha­talom hajt. Egy ilyenben szíve­sen dolgozna is - tette hozzá a kockás inges tüntetésekkor ismertté vált Pukli István. MW „Apró segítség, hatalmas öröm” BUDAPEST A mélyszegénység­ben élő gyerekek és családjaik megsegítésére indított orszá­gos programot a Magyar Vö­röskereszt (MV) a Spar Ma­gyarország üzleteiben. A de­cember 7-ig megvásárolt Proc- ter&Gamble termékek teljes árának egy százalékából ösz- szegyűlő pénzt lepedők, pizsa­mák, ágyneműk beszerzésére fordítják - mondta el az Apró segítség, hatalmas öröm nevű projekt tájékoztatóján Kardos István főigazgató. A KSH sze­rint a társadalom csaknem 15 százaléka él szegénység­ben. A 7 év alatti gyerekek­nek 42,2 százaléka, 130 ezer gyerek naponta küzd a sze­génységgel, mintegy 50 ezren éheznek rendszeresen. MW Sokakat idegesít az óraátállítás BUDAPEST A magyarok 80 százaléka, ötből négy ember eltörölné az óraátállítást - de­rült ki a Szallas.hu felméré­séből. A kutatás szerint min­den 5. válaszadó rosszul tud­ja, hogy október 30-án merre kell tekerni a vekkert. Az ellen­zők kétharmada a fix nyári idő­számítás híve, 23 százalékuk a téli időszámításra állna át. A válaszadók fele a biológiai egyensúly felborulására, a ne­hézkes átállásra panaszkodik. Október 30-án, vasárnap éjjel 3 órakor kell visszaállítani az órákat 2 órára, indul a téli idő­számítás. MW Pukli István A vatikáni útmutatás szerint ■ a hamvasztás nem tilos, B_dea hamvakat hazavinni ■ nem engedélyezett Félmillió forintra becsüljük a temetkezéssel járó költ­ségeket. Legalábbis ez de­rül ki egy friss felmérésből, amely szerint anyagi okok miatt ma tízből hárman ha­zaviszik szeretteik hamvait. Ám a Vatikán útmutatása szerint ez ellentétes a ke­resztény vallás tanításával. Mediaworks-összeál lítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A mindenszen­tek ünnepére és a halottak nap­jára készülve sok családban esik szó a temetkezésről. Nem véletlen, hogy ezen a héten hoz­ta nyilvánosságra a 4Life Di­rect szeptember és október so­rán végzett felméréseinek ered­ményét. Ebben azt vizsgálták, hogy mennyibe kerül ma Ma­gyarországon a legolcsóbb te­metés, milyen temetkezési for­mát választunk, illetve az em­berek átlagosan mekkora ősz- szegre becsülik a temetésükkel és az elhalálozással járó egyéb költségeket. A cég a több mint tízezer vá­laszból azt szűrte le, hogy átla­gosan mintegy félmillió forintra becsüljük egy temetkezés költsé­gét. Adataik szerint az elmúlt há­rom évben megháromszorozó­dott azok száma, akik még éle­tükben gondoskodni kívánnak az elhalálozásukat követő kiadá­sokról. A cég szerint a kegyele­ti célra is felhasználható biztosí­tások azért is lettek népszerűek, mert a biztosítási összeg nem ré­sze a hagyatéki leltárnak, és a végrehajtó sem zárolhatja, így az az elhalálozást követően azonnal felhasználható. Tény, régebben elképzelhe­tetlen volt, hogy az elhunyt­tól ne hagyományos, kopor- sós temetéssel vegyenek vég­ső búcsút, de ma egyre ritkább a koporsós temetés, a főváros­ban mindössze 10-15 százalék ilyen. A változások mögött leg­inkább anyagi megfontolások húzódnak, ami a megtakarí­tási szokások átalakulásával is összefügg: míg korábban a halálra való készülésnek fon­tos eleme volt a temetés költsé­geiről való gon­doskodás - a családok éve­kig gyűjtöttek az idős hozzá­tartozók teme­tésére -, addig az elmúlt éve­kig kevesen tettek félre tu­datosan az el­halálozásukat követő kiadá­sokra. A temetkezé­si vállalkozók körében vég­zett felmérés szerint egyre többen vannak azok is, akik a legolcsóbb te­metkezési for­mát választják: anyagi okok miatt ma tízből hár­man hazaviszik szeretteik ham­vait. Ám így is igaz: az elhalá­lozással járó költségek a legrit­kább esetben jönnek ki 90 ezer forint alatt, de van olyan vidéki temetkezési vállalkozás, amely­Tudta-e? Iránymutatás a Vatikánból Európában a halottak mint­egy 40 százalékát hamvaszt­ják. A katolikus Olaszországban 1987-től terjedt el a koporsós temetésnél jóval olcsóbb ham­vasztás, amely jelenleg a teme­tések több mint 16 százalékát teszi ki. Az Egyesült Államok­ban tavaly következett be elő­ször. hogy a hamvasztásos te­metések száma meghaladta a koporsóban való temetésekét. Szintén a héten közölte temet­kezési útmutatását a vatiká­ni Hittani Kongregáció. A doku­mentum emlékeztetett: 1963- ig a katolikus egyház tiltotta a hamvasztást, amely ma már nem ellentétes a keresztény val­lás tanításával. Ám az egyház továbbra is a holttestek elfölde- lését részesíti előnyben, mert az egyház megítélése szerint ez a temetési hagyomány nagyobb tiszteletet fejez ki a halottak iránt. A hamvasztás kapcsán az útmutatás megjegyzi, hogy nem tiltott, ráadásul az utóbbi évti­zedekben jelentős mértékben el is terjedt anyagi és kulturális okokból. Ugyanakkor a Hittani Kongregáció nem engedélyezi a hamvak otthoni őrzését, amely­hez rendkívüli vagy súlyos ese­tekben püspöki engedély szük­séges. A díszesebb urnák több tízezer forintba kerülnek nél a legolcsóbb temetés is brut­tó 200 ezer forintba kerül. A fővárosban lényegesen ma­gasabb azok aránya, akik a te­metkezésnek ezt a formáját vá­lasztják, egyes temetkezési vál­lalkozóknál az ügyfelek 60 szá­zaléka magával viszi a hamva­kat, míg vidéken csak 15-20 százalékuk. Akiknek nincs megtakarí­tásuk a temetési költségek fe­dezésére, azoknak a követke­ző években sem lesz könnyebb dolguk. Az állam által támoga­tott, ingyenes szociális temetés intézményének bevezetését - amely évek óta napirenden van - legutóbb 2019-re halasztották el, a települési önkormányza­toktól igényelhető temetési se­gélyre pedig csak a legrászo­rultabbak jogosultak. Százmilíiárd forintért vett lakásokat az Eszközkezelő - Nem mindenkin tudnak segíteni Van, aki megmenekül a kilakoltatástól MAGYARORSZÁG Szeptember végéig 102 milliárd forintot köl­tött csaknem 27 ezer ingatlan megvásárlására a főként a baj­ba jutott devizahitelesek meg­segítésére létrehozott Nemze­ti Eszközkezelő Zrt. - értesült a Magyar Nemzet. Azok min­denképpen megnyugodhatnak, akik kérelmét befogadta az Esz­közkezelő, ez esetben ugyanis nem vár rájuk kilakoltatás. La­punk is közölte, idén már két­ezren kerültek eddig az utcára. Bár az állami társaságnak 35 ezer lakás megvásárlására van kerete, mindeddig 38 ezer adós ajánlotta fel ingatlanát, vagyis háromezerrel többen, mint az eszközkezelő kapacitása. Ugyan­akkor a beérkezett kérvények közül több mint 3500-at vissza kellett utasítaniuk, mert - az in­gatlanok műszaki állapota vagy egyéb okok miatt - nem feleltek meg az előírásoknak. Ám az ada­Keletről nyugatra Az Eszközkezelő birtokába ke­rült ingatlanok száma az ország keleti feléről nyugatra halad­va fokozatosan csökken. A leg­több ingatlant Borsodban adták el, összesen 2741-et, ezt köve­ti Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye, ahol 2573-at értékesítet­tek. A legkevesebb ingatlant - 366-ot - pedig Vas megyében. tok alapján látható, már alig ma­radt hely a hiteleseknek, mind­össze körülbelül 500 kérelmet fogadhat be a szervezet. Az Eszközkezelő átlagosan csaknem négymillió forintot fi­zet egy-egy ingatlanért, ugyan­akkor az eddigi 102 milliárd fo­rintos kiadás mellett további öt- milliárdot fordítottak az ingat­lanok üzemeltetésére is. A ko­rábbi tulajdonosok mindegyi­kével határozatlan időre szóló bérleti szerződést kötnek, így a családok hosszú távon is a sa­ját ingatlanukban maradhat­nak. Az átlagos havi bérleti díj 10 500 forint; összesen pedig 210 millió forint folyik be a vál­lalathoz havonta. MW Háromezerrel többen ajánlották fel a lakásukat, de talán még 500-at befogadhatnak Nem tervez újabb boltzárat a Fidesz BUDAPEST Ötpontos javas­latcsomagot dolgoz ki a Fi- desz-frakció a kiskereskedel­mi dolgozók helyzetének ja­vítására, ám ebben szó sincs a vasárnapi boltzár ismételt bevezetéséről - jelentette ki Szatmáry Kristóf országgyű­lési képviselő a Magyar Idők­nek. A politikus - aki a Vál­lalkozásfejlesztési Kabinet ve­zetője - elmondta: még az ősz­szel az Országgyűlés elé kerül a Fidesz-frakció törvénymódo­sító javaslata, amely a kötele­ző vasárnapi boltzár eltörlé­se után az ágazatban foglal­koztatott munkavállalók ren­dezetlen helyzetén könnyíte­ne. A frakció öt fontos kérdés­ben vizsgálja a jogi szabályo­zás lehetőségeit, ám ezek kö­zül egy sem szól arról, hogy is­mét törvény korlátozza az üz­letek nyitvatartási idejét. Szó sincs újabb vasárnapi boltzár­ról - mondta Szatmáry Kristóf képviselő. MW KDNP: szabad szombatot is! A kisebbik kormánypárt - mint közöltük - még az idén benyújtja előterjesztését, ami garantálná a havi két sza­bad vasárnapot. Ezt a mosta­ni javaslat kiegészítené azzal, hogy amikor a munkavállaló vasárnap szabad, a szomba­tot is szabadnapnak kell meg­kapnia. Harrach Péter frak­cióvezető már szeptember­ben arról beszélt: a törvény­ben biztosított havi egy sza­bad vasárnap helyett kettőt javasolnak. MNB-levél: zálogjogból jelzálog BUDAPEST Több tízezer jelzálog­hiteles kaphat tájékoztatót és nyilatkozatot bankjától a hite­léhez kötődő zálogjog önálló jel­zálogjoggá alakításáról a közel­jövőben. Az ügyfeleknek nincs teendőjük, nem változik a hi­telük összege, törlesztője, fu­tamideje sem, és tartozásukat is az eddigi hitelintézetüknek kell törleszteniük - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Erről tájékoztatót is közzétettek a fogyasztóvéde­lem honlapján. A hiteladósok ne aggódjanak, techni­kai ügyletről van szó Októbertől ismét lehetővé vált, hogy egy jelzáloghiteinél a zálogjog önállóan - azaz a jel­zálog-követelés nélkül - is for­galomképes legyen, vagyis azt a hitelintézet átruházhatja egy jelzálogbankra. így jobban re­finanszírozható a bankok kö­zött a jelzáloghitel. Minderről a földhivatal küld értesítőt. Noha a devizaalapú hiteleknél e föld- hivatali értesítésben a hiteltar­tozás technikailag még mindig az adott devizanemben szere­pel majd, a forintosítás nyomán természetesen már forint jelzá­loghitelekről van szó. MW

Next

/
Thumbnails
Contents