Új Néplap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-21 / 248. szám

16 SPORT Uj Néplap 2016. OKTOBER 21., PENTEK Balogh Attila megtapasztalhatta, milyen érzés negyvenezer szurkoló előtt játszani Kisújról egész a Wembley-ig jutott benne, a kemény munka egy­szer csak megtérül, s lám a 2000- es évek elején már rendszeresen együtt edzhettem a felnőtt keret­tel. Az egyik tréningen az iram­játékot gyakoroltuk, jó harminc méterre a kaputól az akkor már háromszoros magyar bajnok Illés Béla vezette rám a labdát, meg­próbáltam őt szerelni, de csúnyán ütemet tévesztettem. Döbbent csend, riadt arcok a kispadon, Bé­la pedig mindenféle zokszó nél­kül felkászálódott a földről, s csu­pán ennyit mondott: „semmi baj, menni fog ez még jobban is”.- Mikor kapott lehetőséget először a nagyok között?- Egy Videoton elleni edző­meccsen, 2002 környékén. Sok volt a sérültünk, így az akkori edző, Egervári Sándor beállított. A következő hasznos instrukció­val küldött pályára: „játssz úgy, mint Molnár Zoli.”- Ha már Egervári neve szóba került, az évek során kiknek a keze alatt fordult meg?- Bognár György, Disztl László, Csábi József, Szalai László és személyes ked­vencem, Turtóczki Sándor. - Miben volt ő különleges?- Már javában folyt a té­li alapozás, mikor egy dec­emberi napon leesett az el­ső hó. Sanyi bácsi annyit mondott, a mai edzés mind­össze három kör futásból fog állni. Pár perccel később kide­rült, elhamarkodottan örültünk, ugyanis az MTK-pálya szélére le­tolt hóban kellett teljesíteni a tá­vot. Legtöbbünk már az első kör után köpni nyelni nem tudott, de volt bennünk tartás és megcsi­náltuk. A mai fiatalokból legin­kább ez az, ami hiányzik.- Visszatérve az MTK-ra, mi ve­zetett a különváláshoz?- Nagyon egyszerű. Agárdon időközben megnyitotta kapu­it a Sándor Károly Akadémia, a vezetőség pedig saját nevelésű, 84/85-ös születésű fiatalokkal (Rodenbücher István, Kanta Jó­zsef, Balogh Béla) akarta feltölte­ni a keretet, ezért döntés elé állí­tottak: vagy maradok és padozok, vagy eligazolok egy olyan csapat­hoz, ahol számítanak a játékom­ra. Utóbbit választottam, így ke­rültem az akkor NB II-s Hévízhez, ahol kifejezetten jól ment a játék, de csapatként gyengék voltunk és csont nélkül kiestünk. Három év elteltével továbbálltam Balatonlel­LABDARÚGÁS Kevesen mond­hatják el magukról magyar futballistaként, hogy volt sze­rencséjük pályára lépni a régi Wembley Stadionban. A kisúj­szállási születésű, jelenleg a megye l-es Törökszentmiklós gárdáját erősítő Balogh Atti­la viszont ezen kevesek közé tartozik. A negyvenötszörös utánpótlás-válogatott hátvéd lapunknak mesélt először ka­landos pályafutásáról. Pabar Gyula gyula.pabar@mediaworks.hu- Kinek a hatására kezdett el focizni?- Emlékszem, kisgyerek vol­tam, édesapám pedig ez idő tájt még rendszeresen védett a Kisúj­szállás felnőtt csapatában. Olyan öt-hat éves lehettem, mikor elő­ször levitt edzésre. Elmondása szerint annyira megfogott az ottani légkör, hogy utána már haza se akartam menni.- Hamar barátságot kötött tehát a labdával. Ez alapeset­ben viszont még kevés ahhoz, hogy valaki felkeltse az MTK érdeklődését...- Még bőven általános isko­lába jártam, mikor egy nap játékosmegfigyelők érkez­tek hozzánk az MTK-tól. A tehetségesebbek - köztük én is - lehetőséget kaptak próbajátékra, ahol sike­rült lenyűgöznöm őket, így viszonylag fiata­lon megkaptam éle­tem első szerződését. Ezt az időszakot úgy kell elképzelni, hogy a hétköznapo­kon továbbra is Kisújon készül­tem, míg a szombati meccsekre apa felvitt autóval a fővárosba.- Rövidesen pedig meghívást kapott a serdülőválogatottba.- Horvátország ellen léptem pályára először címeres mez­ben, majd Anglia ellen az Old Traffordon huszonötezer né­ző előtt. Remek társaság ve­rődött össze akkoriban, ami ráadásul nagyszerű eredmé­nyekkel párosult.- Ha jól tudom, nem ez volt az utolsó „kiruccanása” Angliába.- Már az ifik között szerepel­tem, amikor a válogatott meghí­vást kapott egy barátságos tor­nára a Wembley Stadionba, ahol olyan sztárcsapatok mellett ját­szottuk mi a főmérkőzést, mint a Boca Juniors, a Liverpool, vagy a Manchester United. De nem is ez a legérdekesebb az egészben, ha­nem az, hogy ugyanabban az öl­tözőben készülhettünk a sziget- országiak elleni derbire, ahol an­no az aranycsapat. Az embert tel­jesen áthatotta a hely szelleme, azóta se volt alkalmam negyven­ezer ember előtt játszani.- Találkozott a királynővel?- Sokan ezt kérdezik. Valami miatt a királynő nem tudott meg­jelenni az eseményen, ezért Lon­don polgármestere volt az első számú díszvendég. Náluk hagyo­mány, hogy a meccs előtt a csa­patkapitánynak egyesével be kell mutatnia játékostársait, s mivel én voltam az, ezért engem ért a megtiszteltetés. Gondolhatják, az embernek izgalmában majd kiug­rik a szíve a helyéről, de azért be­csülettel soroltam a neveket, vezetékneve, ezért borzasztó an­golsággal csak annyit tudtam ki­nyögni: ő, Pál.- Hogyan emlékszik vissza ma­gára a találkozóra?- Érdekes, ahogy pályára lép­tem, feloldódtam és teljes mér­tékben a játékra tudtam koncent­rálni. Amire szükségem is volt, hiszen a jelenleg a Sunderlandnél futballo­zó Jermain Defoe-t kel­lett őriznem. A meccset egyébként Szabó Zsolt fantasztikus felső sa­rokba lőtt bombájával 1-0-ra megnyertük. Vi­szont azt sose fogom elfe­lejteni, amint az a „hülye” Horváth Levente - aki a mai napig egyik legjobb cimborám- a gólörömünk alatt a félpályá­nál teátrális kézmozdulatokkal hergelte az angol közönséget, mi­közben torka szakadtából kiabál­ta: „na, mi van? na, mi van?”- Azt gondolhatnánk, ilyen si­kerek után egyenes út vezet az MTK felnőtt csapatához... - Dehogy! Akkori­ban olyan játékosok alkották a kék-fehé­rek védősorát, mint Molnár Zoltán, Kuttor Attila, vagy Szamosi Ta­más. Lehetetlen­ség volt a helyükre bekerülni. Azonban én mindig is szor­galmas voltam és hittem * Disztl Mi­lán, Szántai Leven­te, majd következett Szalma Pa­li, akinek abban a pillanatban se­hogy sem akart eszembe jutni a Balogh Attila negyvenöt alkalommal ölthette magára a címeres mezt az utánpótlás-válogatott ta lére, ahol viszont csak a futballból már nem tudtam megélni, ugyan­is sokszor késtek a fizetések. Dol­goznom kellett, ám a profi futball és a munka sehogy sem akart megférni egymás mellett, emi­att egy időre szögre akasztottam a csukát.- Meddig tartott ez az időszak?- Körülbelül egy évig. Felköl­töztem a fővárosba, de nem ta­láltam a helyem, a futball mon­danom sem kell borzasztóan hi­ányzott, így végül hazaköltöztem Kisújra. Odahaza nagyon meg­örültek nekem, Újfalvi Erik rög­tön megfűzött, hogy játsszak a csapatában. Innentől a történet is­merős lehet, hétköznapokon dol­gozom, hétvégénte pedig eljárok a megye I-be rúgni a bőrt. Any- nyi változott, hogy időközben Tö- rökszentmiklósra nősültem, így 2014-ben átigazoltam a TFC-hez.- Gondolom azért maradt ön­ben hiányérzet?- Hogyne. Elvégre egy sportoló­nak a sikeresség a mérce. Előttem is ott volt az esély, de vagy nem él­tem a lehetőséggel, vagy a szeren­cse pártolt el tőlem, így a „nagy át­törés” végül elmaradt. Ha például beszélek Horváth Levivel mindig eszembe jut, mit lett volna ha... Neki szerencséje volt, jókor volt jó helyen, ezáltal 2003-ban bajnoki címet ünnepelhetett az MTK-val.- Beszélgetésünk során már többször is említette Horváth Le­ventét. Ő az egyetlen akivel tart­ja a kapcsolatot a régiek közül?- Igen. Kár érte, mert nagyon jó kis társaságot alkottunk. Sokáig egy hotelszobában laktam Disztl Marcival és Czvitkovics Petivel. Fiatalok voltunk, élveztük az éle­tet, sokat eljártunk szórakozni. Az egyik péntek este bulizni in­dultunk. Épp társaságot próbál­tunk gyűjteni magunk köré, így bekopogtattunk a szomszéd szo­bába is, ahol Hajnal Tomi lakott. Próbáltuk elcsalni, de ő már fia­tal fejjel is borzasztó céltudatosan élt, míg mi kimaradtunk az éjsza­kába a többiekkel, addig ő szor­galmasan nyomta a fekvőtáma­szokat a szobájába. Pár hónappal később leszerződtette a Schalke...- Harmincnégy évesen tud­ja már, hogy meddig szeretné még csinálni?- Fogalmam sincs. Háromszor már visszavonultam, de rövid időn belül újra kellett kezdenem. Az az igazság, hogy egyszerűen nem bírom abbahagyni! HIRDETÉS CtfWtE. Szolnok, Batthyány utca 8. Tel.: 56/413-011. Nyitva: minden nap 8-21-ig. Szolnok, Szapáry utca 23. Tel.: 56/510-271. Nyitva: hétköznap 9-17-lg. f Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfeleinket, hogy a közölt árfolyamok tájékoztató jellegűek és a nap folyamán többször változhatnak! Pénznem (1 egységre) Vétel Eladás EUR 302,00 311,00 USD 275,00 CHF 278,50 Érvényben: 2016. október 20. Befektetési aranyértékesités. /Js Közli leteket is kiszolgálunk! www.comergroup.hu 283,50 287,00 MoneyGram nemzetkialpinztnmszfer Hadd szóljon! fi www.szoljon.hu KÖZÖSSÉGI ÉS HÍRPORTÁL Újabb sikerével már csoportelső az Arsenal csapata Tovább menetel a Barca LABDARÚGÁS A Bajnokok Ligá- ja-csoportkör harmadik fordu­lójának szerdai játéknapján az Arsenal és a Barcelona egyaránt közönségszórakoztató játékkal győzött. A Mesut Özil vezette ágyúsok hat góllal terhelték meg a Ludogorec hálóját, míg a kata­lánok Lionel Messi bravúros tel­jesítményének köszönhetően a Manchester Cityn gázoltak át. Eredmények. A csoport Paris SG-FC Basel 3-0, Arsenal-Lu- dogorec 6-0. В csop: Napoli-Be- siktas 2-3, Dinamo Kijev-Benfi- ca 0-2. C csop: Barcelona-Man­chester City 4-0, Celtic-Mön- chengladbach 0-2. D csop: Ba­yern München-PSV 4-1, Rosz- tov-Atlético Madrid 0-1. P. Gy. Lionel Messi (labdával) mesterhármasig jutott a Manchester City ellen Szolnoki éremeső Nyíradonyban KYOKUSHIN Harmadik alkalom­mal rendezték meg a Nyíradony Kupa elnevezésű Utánpótlás kezdő és Felnőtt В, C kategóriás kumite és kata versenyt a Haj- dú-Bihar megyei Nyíradony vá­rosában. A rangos seregszem­lére huszonkét sportegyesület mintegy kétszáz versenyzője ad­ta le nevezését. A Full-Contact Team Szolnok Sportegyesület színeit ezúttal huszonkét fő kép­viselte. Ami nagy szó, hogy kö­zülük tizenkilenc versenyzőnek ez volt élete első karateversenye. Ez azonban mind csak dobáló­zás lenne a számokkal, ha az eredmények elmaradtak volna. De Fórián Enikő és Magna Ger­gő tanítványai ezúttal sem okoz­tak csalódást, es egy rakat erem­mel tértek haza, számszerint hu­szoneggyel, amiből hat arany, négy ezüst és tizenegy bronz. Eredmények. Formagyakor­lat: Ádám Richárd (arany), Mag Magor Manó (ezüst). Küzdelem: Béres Ádám, Fehér Lőrinc, Ab- karovics Eduárd, Takács Csen­ge és Mag Béla (arany), Bukta Bíborka, Erdélyi Szabolcs, il­letve Pintér Viktor (ezüst), Pin­tér Zalán, Kun Dániel, Rigling Tim, Horgász Róbert, Horváth László, Pintér Csongor, Petre­zselyem Balázs, BuktiTErik, Le- icher Roland, Peinhardt Péter, valamint Erdélyi János (bronz). Edzők: Fórián Enikő, Magna Gergő. P. Gy. 4

Next

/
Thumbnails
Contents