Új Néplap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-21 / 248. szám
2016. OKTÓBER 21., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 0 Szekeres Karnis Imre Londonban kultúrsokkot kapott Mesés aluljáró készül Törpilla még készül, SpongyaBob és Jerry viszont már vidáman „szaladgál” a szajoli aluljáró falán A lehangoló aluljárók „ellensége” Szekeres Karrus Imre, aki nyár óta dolgozik a szajoli aluljáró szépítésén, festésén. Munkája gyümölcse hamarosan beérik, elkészül a gigantikus alkotással. Tóth András andras.toth@inediaworks.hu SZAJOL - A nagyapám itt volt hentes. Az apai gyökereim Sza- jol alapítói voltak, de amikor az apám azt mondta tizenöt éves koromban, hogy itt kell laknom, akkor harmincöt esztendőre leléptem mindenfelé, csak itt ne kelljen lenni... - mondja Szekeres Karrus Imre. Tualj- donképpen a Karrus is Szekerest jelent, ez amolyan művésznév féle. Huszonkét évig Budapesten lakott, alkotott. Festett, szobrászkodott. Fél évig Spanyolországban is élt. Kíváncsi volt rá, hogy nulla spanyol szókinccsel mire jut, képes-e megélni a művészetéből, keze munkájából. Barcelonában szállt le, majd végigstoppolta a tengerpartot egész Malagáig. Mint mondja, át akart menni Afrikába is, de mondták neki, hogy oda egyedül már csak nem kéne mennie, mert lehet, hogy kicsit „erős a helyzet ott”. Londonban is élt egy évet, de ott „kultúrsokkat kapott”, és végleg hazaköltözött. Itthon most közmunkás, ennek keretében festi ki ezt az aluljárót.- Nem vagyok hajlandó mást csinálni, csak festeni - mondja erről. - Leszázalékolt vagyok, az orvosi papíromon az áll, hogy csak bizonyos fajta munkára vagyok alkalmas, na, a festészet épp az. Hát most ezt csinálom. Nem nagy kihívás, de legalább hasznos. Nem jár nagy pénzzel, de nekem, a művésznek már az is jól, ha mentálisan támogatnak, ezt pedig megkapom a helyiektől. Megdicsérik a munkámat, tetszik nekik - teszi hozzá.- Budapesten meg tudtam élni valamennyire, voltak kiállításaim, vettek képeket tőlem, de aztán jött a recesszió, ami alaposan betette a kaput, így mentem külföldre. Spanyolországban egész jól elvoltam: lehúztam hat hónapot, hogy csak rajzoltam! Egy hálózsákkal vágtam a kalandba, kipróbáltam, megy-e nekem ez az élet, bírom-e a gyűrődéseket. Érdekes módon, Spanyolországban, Londonban megéltem a művészetemből, itthon viszont nem. Londonban háromdimenziós aszfaltrajzokat festettem, a Trafalgar Square-n, a National Gallery előtt. Abból volt a pénz, tulajdonképpen „entellektuális koldulásból” éltem. Bementem a múzeumba, lezajzoltam egy festményt, és azt kifestettem a térre, amiért meg voltak őrülve a népek. Százhetven font volt a legnagyobb pénz, amit így összeszedtem egy nap. Csakhogy egy „kolléga” olajfestékkel festette le a műemléket, így mindenkit elzavartak onnan. Megszűnt a jó világ... Utána öt hónapig voltam utcán, a „London megöl” engem projektben vettem részt - jegyzi meg tréfásan. - Londonban úgy utcán lenni, hogy a nyelvet sem beszéltem jól, a yes és a no kivételével nem sokat tudtam, nem túl „heppi”. Tulajdonképpen sokkot kaptam a sok embertől, annyian voltak mindenhol, mint idehaza aranyvasárnap egy bevásárlóközpontban. Hazaköltöztem, előbb Albertirsára, utána Szajolba. Itthon aztán leszázalékoltak, de bementem a polgármesterhez, hogy csinálnék valamit, és kitaláltuk ezt a munkát, hogy közmunkában szépíthetem a falut. Ha pedig itt befejezerti, megyek a szolnoki vasúti állomásra, ott is kifestem az aluljárókat. Nem nagy meló, ez egy festőtől elvárható, de legalább tetszik az ittenieknek. Van, aki még sört is hoz dicsérete jeléül - neveti el magát. A nyári táborok adták az alapötletet- Még 2015-ben kezdtük el az aluljárót kifesteni a nyári táborainkban - tudtuk meg Czékmási Csillától, a Közösségi Ház és Könyvtár vezetőjétől. - Felkerestük a polgár- mestert az ötletünkkel, aki támogatta a megvalósítást. 2016-ban az volt az alapötlet, hogy az összes olyan nyári tábor megjelenjen az aluljáró falán, amelyben szajoli gyermekek vettek részt. Szekeres Imrétől nagy segítséget kaptunk, hiszen ő az ötleteinket lerajzolta, a gyermekek pedig a színezésben munkálkodtak. Összesen száz-százhúsz gyermek vett részt a festésben. A táboros rajzokon kívül Imre a saját ötleteit is lerajzolta, illetve festette, lassan elkészül az egész aluljáró. Sok segítséget kaptunk az önkormányzattól, hiszen Imre a nyári közmunkaprogram keretében segítette a megvalósítást, illetve a fehér és színes festékek egy részének a beszerzését is támogatták. E mellett partnerünk volt a Harmónia Szabadidő és Kulturális Közhasznú Egyesület is - mondta. Jó helyen van? Szilvási Zsuzsa zsuzsanna.szilvasi@mediaworks.hu M agányos kisfiú ücsörög a kórházi folyosón. Ahogy a gyermekosztály ajtaját nyitom, reménykedve fordítja felém okos csillagszemeit, aztán csüggedten fordul vissza a televízióhoz, hogy tovább nézze a sokadjá- ra látott mesét. Amikor kiderül, mitől ilyen szomorú, mélyen megdöbbenek. Lassan egy hete került be a kórházba, ám mostanáig még senki sem látogatta meg a családból. Félreértés ne essék, nem azért, mert túl messze laknak a szülei és nincs pénzük az utazásra. Egyszerűen csak nem Ne legyünk álszentek, esete nyilván nem egyedi. keresik. Ez a kisfiú napok óta nem bújhatott hozzá édesanyjához, ennyi ideje kell idegen felnőttek között, kiszolgáltatottan, betegen léteznie. Alig ötesztendősen. Nem értem, pontosabban nem akarom érteni. Hiszen legyenek bármilyen aranyosak, gondoskodóak a nővérkék, kedves a doktor bácsi, eny- nyi idősen még a legtalpraesettebb gyereknek is szüksége lenne rá, hogy a biztonságot nyújtó anyai kézbe kapaszkodhasson. Főként ilyen körülmények között! Ne legyünk álszentek, esete nyilván nem egyedi. Szinte minden kórházban, minden héten találhatunk olyan gyerekeket, akik egyre fogyó reménnyel figyelik az érkezőket. A legszomorúbb az, hogy szüleik talán nem is értenék, ha megkérdeznék tőlük, miért nem ülnek aggódva beteg gyermekük mellett. Elvégre jó helyen van, talán még jobb körülmények között, mint otthon! Fűtenek rá, enni kap, tiszta ruhában van, gyógyítják, mi más kellhet még? Pedig van valami, ami jobban gyógyít talán még az orvosoknál is: a szülői szeretet és gondoskodás... Újabb tűz a füredi hajókikötőben TISZAFÜRED-ÖRVÉNY Kétszintes úszóház gyulladt ki szerda este Tiszafüreden, a Szabics kikötőben - tudtuk meg S. Tóth Anikó megyei katasztrófavédelmi szóvivőtől. A helyszínre a tiszafüredi és mezőkövesdi hivatásos, valamint a füzesabonyi önkormányzati tűzoltókat riasztották. A tűz az alsó szinten lobbant fel, onnan terjedt át az emeletre és a tetőre. A fa borítású, betonzsindely fedésű, száz négyzetméteres úszóházban nem tartózkodott senki, sérülés nem történt. A tűzoltók egy gázpalackot is kihoztak a házból, ezt nem érte hőhatás. Érdekesség, hogy néhány hete, augusztus 16-án is kigyulladt egy hajó ugyanebben a kikötőben. ÚN Késeléshez vezetett a fényszarui utcai vita JÁSZFÉNYSZARÜ Életveszélyt okozó testi sértés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a rendőrség egy jászfénysza- rui lakos ellen. A negyvenhárom éves férfi szerda délután Jászfényszaru egyik utcáján szóváltásba keveredett egyik ismerősével, akit a nála lévő késsel többször megszúrt- tudtuk meg Szabó Zitától, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjétől. A sértettet a mentőszolgálat munkatársai kórházba vitték. A rendőrök még a helyszínen elfogták a támadót, akit a nyomozók gyanúsítottként kihallgattak, majd őrizetbe vettek. Cz.N. Gágyor Imre vehette át a Szent Kristóf Emlékérem arany fokozatát Ünnepeltek a „buszos” dolgozók SZOLNOK Köztársaság-napi ünnepségét tartotta tegnap a Kö- zépkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. A rendezvényen ünnepi beszédet mondott Szabó István alpolgármester, majd a Corvinka Néptáncegyüttes bemutatója után díjak, elismerések átadása következett. Kimagasló teljesítményért Kerekes Ferenc nívódíjat vehetett át Czicza Sándor József, Gö- böly Csaba, Szabó László, Miku- la József, Lopatovszki Attila József, Ferencz József, Bozsik Ferenc és Papp László. Kerekes Ferenc életműdíjjal jutalmazták Ferencz Istvánt, Bálint Ferencet, Bánkiné Dér Zsuzsannát, Deák Jánosnét, Soós Lajost, Dobrai Az ünnepséget a Corvinka Néptáncegyüttes műsora színesítette Lászlót, Fekete Sándornét, Jako- bicz Józsefet és Varga Józsefnél A Volán Egyesülés által alapított Volán Szent Kristóf Emlékérem bronz fokozatú kitüntetést Tari András, az ezüst fokozatot Farkas Mihályné, Bakos Dezső, Molnár Annamária és Cserháti Zsolt kapta, míg a Volán Szent Kristóf Emlékérem arany fokozatát Gágyor Imre vehette át. Úti Csaba, a KMKK Középkelet-ma- gyarországi Közlekedési Központ Zrt. vezetője az ünnepségen további elismeréseket adott át az évtizedek óta kiemelkedő munkát végző dolgozóknak, véradóknak, illetve a sokezer kilométeren keresztül balesetmentesen közlekedő sofőröknek. SZ. ZS. Megyénkben járt az ír nagykövet Folytatás az 1. oldalról SZOLNOK A Kiss Tamás ügyvezető igazgató által irányított McHale Hungária Kft. minden évben növeli az árbevételét, a megrendelések volumene okán pedig a foglalkoztatottak számát is emeli.- Magánemberként, de ír nagykövetként is először járok a McHale magyarországi gyárában - szólaltattuk meg Pat Kellyt szolnoki vizitálásakor. - Természetes, hogy érdeklődünk a nemzetközi színtérre is kitelepült ír vállalkozásokról. Az ilyen látogatások alkalmával informálódunk arról, hogy hol tartanak ezen cégek, és a saját lehetőségeinkkel élve miben tudnánk elősegíteni őket, adott esetben Magyar- országon. A földrajzi távolság is indokolja a támogatást. A McHale Hungária erős alapokon áll Magyarországon. Köszönhető ez annak is, hogy a saját forrásaik mozgósítása mellett a magyar kormány az elmúlt időszakban egymilliárd forintot meghaladó támogatást nyújtott a szolnoki székhelyű vállalkozásnak. Azt is tudom, hogy a családnak és a vállalkozásnak kiváló a kapcsolata a jelenlegi városvezetéssel, amely rendre támogatásáról biztosítja a társaságot - jelezte az ír nagykövet, aki a beszélgetést követően az üzemben zajló munkát is megtekintette. M. G.
