Új Néplap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-10 / 238. szám

g ZÖLD OLDAL 2016. OKTÓBER 10., HÉTFŐ HÍREK Az egészségről vetélkednek TÚRKEVE Többfordulós inter­netes vetélkedőt hirdetett fel­ső tagozatos és középiskolás diákok számára a Fekete Ist­ván Oktatóközpont. A felada­tok elsősorban az egészség- megőrzés, egészséges táplál­kozás témáját járják körbe, s a harmadik kérdéssort decem­berig kell kitölteniük a résztve­vőknek. Sz. Zs. Védjegy a legjobb termékeknek HORTOBÁGY Védjegyet adomá­nyozott a Hortobágyi Nemze­ti Park Igazgatósága azoknak a jellegzetes helyi előállítású ter­mékeknek, amelyeket az igaz­gatóság működési területén - jelentős részben Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében -, ter­mészetvédelmi oltalom alatt álló területen termeltek. A pá­lyázatra 12 termelő 27 termék­kel pályázott. A Nemzeti Par­ki Termék Tanúsítvány Bizott­ság bírálta el a beérkezett ter­mékeket melyek alapján 6 ter­melő összesen 8 terméke - köztük különleges mézek, ször­pök, sajt, kolbász, sonka - ka­pott Hortobágyi Nemzeti Parki Termék Védjegyet. Sz.Zs. Megoldódhat végre a probléma TISZAFÜRED-KÓCSÚJFALU Jövő re megoldódik Tiszafüred-Kő- csújfalu vízellátási problémá­ja. A megoldást egy pályá­zati támogatás jelenti, a ter­vek szerint a tavasszal induló munkák 2017 végére be is fe­jeződnek. A település vízellá­tása évtizedek óta problémát okoz, most viszont döntés szü­letett arról, hogy a kócsújfalui ivóvízminőség-javító program­ban az egészséges ivóvizet egy önálló, helyben megépült, telepített tisztítási technológi­ával kell megoldani. A munká­latok előre láthatólag tavasz- szal megkezdődhetnek, a tá­mogatási szerződést aláírták, a közbeszerzés jelenleg is fo­lyamatban van. Sz. Zs. Egyre idősödik a megyebeli személygépjármű-park ■lUj ~ iffi I %Jf w kai járunk Trabantok még ma is közlekednek megyénk útjain, ahogyan számos más, réges-régi típus is. Akad olyan jármű, amely több mint harminc éve készült és ma is használják. Egyelőre nem mondhatjuk, hogy a közútjainkon közle­kedő gépjárművek nincse­nek hatással a környeze­tünkre. A Központi Statisz­tikai Hivatal adatai szerint ugyanis akad olyan személy­autó a megyében, amely már több mint harminc éve elhagyta a gyárat. A gépjár­műpark évről évre öregszik, a környezetkímélő techni­kák elterjedése így csak lassabban halad. Molnár G. Attila attila.molnar.g@mediaworks.hu JÁSZKUNSÁG - Egy tizenhét éves autót cseréltünk le idén tavasszal - vázolja az elmúlt hónapok történéseit egy szol­noki férfi. Varga Árpád kis családi autót tartott fenn eddig is, s most sem váltott nagyobb­ra. - Tulajdonképpen a régivel sem volt semmi bajunk. Csak amikor év elején elvittük mű­szakizni, kiderültek a gondok. Az autó természetesen átment a vizsgán, de a szerelő azért csóválta a fejét. Mutatta is, hogy alaposan megrágcsálta már az alvázat a rozsda, itt-ott a karosszérián is átütött. Sum­ma summárum háromszázez­ret kóstált volna a javítás, amit nagy ellenérzésekkel fogad­tunk a családdal, mivel maga az autó már nem ért ennyit. Ek­kor döntöttünk a csere mellett. Árpád negyvenegy évesen sem vágyott nagy autóra. Csak olyat akart, amely jó állapotú, sokkal fiatalabb az előzőnél, már a korábbi járműhöz ké­pest fejlettebb technika műkö­dik benne.- Édesanyám talált végül egy ilyet - meséli a furcsa fordulatot. - Épp egy hasz­náltautó-kereskedés mellett ment el, akkor látta meg. Fel­hívott telefonon, hogy tudja, nem ilyen típust keresünk, de talán érdemes lenne meg­nézni, annyira rendben lévő­nek tűnik. Kimentem és én is így láttam a dolgot. Hét végén már vittük az autószerelőn­ket is, aki szintén el volt ra­gadtatva tőle. Finoman még próbált is rábeszélni a vásár­lásra. A próbaút után ugyanis leszögezte: ha megveszem és nála szervizeltetem majd, ak­kor most mondja, ilyen jó álla­potú használtan vásárolt autó még nem fordult meg a műhe­lyében. így aztán Árpád és az eladó egymás tenyerébe csaptak. A kocsi szuper, tényleg remek kis autó, sokkal komfortosabb, mint az elődje volt, mondja a férfi. Meg fiatalabb is. A papír­jai szerint mindössze hat éve rója az utakat. Ami elnézve a megyei gép­járműállomány átlagéletko­rát, kimondottan jónak nevez­hető. A legfrissebb statiszti­kai adatok ugyanis azt mutat­ják, hogy a megyebeli tulaj­donosok birtokában lévő sze­mélyszállító gépjárművek át­lagéletkora 14,3 év. Az örege­dési folyamat jól tetten érhe­tő. Két esztendővel korábban ugyanis ez a szám még csupán 13,2 év volt. Egyes autótípusok esetében még riasztóbb a hely­zet. A kizárólag Kelet-európai autógyárak termékei mára na­gyon korosak lettek, néhány tí­pus átlagéletkora már a har­minc évet is meghaladja. Ami konkrétan azt jelenti: ennél vé­nebb példányok is róják a me­gyebeli utakat. Néhány, termé­szetesen újabb típus esetében persze nem ilyen nagy szánok­ról beszélünk. Az egyik gyár­tó járműveinek az átlagéletko­ra a hat évet is csak alig halad­ja meg a megyében. Az üzemanyag-felhaszná­lás tekintetében is elég vegyes a kép. A többségünk benzinü­zemű kocsit vezet, de a gáz­olajat használó személyautók­ra is sokan szavaztak. Érde­kesség, hogy ha nem is kiug­ró arányban, de hibrid üzemű és elektromos meghajtású autó is szerepel a megye gépjármű- állományáról készült listában. Igaz, utóbbi még statisztikai­lag alig kimutatható számban szerepel ezen. Trabantok, Polskik lettek mostanra a korelnökök A KSH adataiból egyéb adatok is kiolvashatók. Egyebek között az, hogy a legutóbbi nyilván­tartás szerint közel kilencven- hét ezer személygépkocsi üze­melt a megyében, de közülük csak alig több mint négyezer olyan volt, amit Magyarorszá­gon első alkalommal helyeztek forgalomba. A jóval régebben közlekedő kocsik közül a kor­elnök egyébként a Polski Fiat. ezek átlagéletkora már túl van a harmadik X-en, de a Traban­tok is már a huszonkilenc évet ostromolják. A dobogóra még a Wartburg fért fel, míg az annak idején szinte státuszszimbólum­nak számító Ladának már csak a negyedik hely jutott. A maga 26.8 évével már szinte szaka­déknyi űr választja el az előtte állóktól. Érdekes ugyanakkor, hogy a gépjárművek üzemeltetésére még mindig mi költjük a legke­vesebbet az országban. E cél­ra ugyanis évente mintegy öt­venezer forintot fordítunk fejen­ként, nálunk csak az Észak-ma­gyarországi régió lakosai áldoz­nak kevesebbet erre. Ők szűk negyvenhétezer forinttal gazdál­kodnak ilyenkor. A szomszéd­ban, a Dé-Alföldön ugyanakkor hatvannégyezer forintra rüg ez az összeg. A réges-régi autók fenntartá­si költségei ugyanakkor nem mutatnak kiugró adatokat. Ami nyilván abból is adódik, hogy ezek használói nagy va­lószínűséggel kevesebbet köz­lekednek velük, így az esetle­ges problémák sem jelentkez­nek olyan mértékben, mint egy napi rendszerességgel használt kocsi. Körülöleli a várost a tanösvény TÚRKEVE Tovább bővültek a te­lepülés külterületét és azt ott lapuló természeti és kultúr­történeti értékek bemutatását célzó ökoturisztikai lehetősé­gek. A Beklen a Nagykunsá­gi Civil Társadalomért Alapít­vány közelmúltban kivitele­zett programja során kialakí­tottak egy tizenhatállomásos tematikus tanösvényt, amely egy közel hetven kilométeres kört tesz meg a város körül. Számos megtekintésre érde­mes helyet érint, mint példá­ul a kunhalmok (Tere-halom, Vén-kerti kurgán), a zártker­tek (Lógó-kert, Bocskor-kert, Vén-kert), a gyepek (Pásztó, Bala, Csejt) az egykori tanyavi­lág és tanyasi iskolák (Túrked­di-, Fehér-tavi) és sok egyéb ér­dekes látnivaló. A túra útvonala nem rövid, de úgy fűzték fel a természet- védelmi szakemberek, hogy szakaszonként is teljesíthető, hiszen néhány állomás után vissza lehet térni a városba, és egy másik alkalommal lehet folytatni a túrát. Az állomások megtalálását egy mutatós túravezető-füzet és néhány, a határban elhelye­zett útirányjelzőtábla segíti. A túraútvonal gyalogosan vagy kerékpárosán teljesítve az iga­zi, egyedül vagy éppen csopor­tosan. Szilvási Zsuzsa SZOLNOK Jocó helyett új láma érkezett nemrégiben a Bagoly­vár Vadasparkba, a megyeszékhelyre. A különleges négylábút a nyíregyházi állatkertből kapta a Nefag vadasparkja, a kü­lönleges állatot természetesen nagy örömmel fogadták a lá­togatók, főként a kisgyermekek. Sz. Zs. Tanyaközpontot is kialakítanának TÚRKEVE Lezárultak a Gili- gán Természetvédelmi Egye­sület tanyafejlesztési pályáza­tai. Mind a kútvizek bevizs­gálásával kapcsolatban, mind az egészségügyi vizsgálatok­kal kapcsolatos projekt befeje­ződött. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a vízvizsgálatba túrkevei, mezőtúri, kuncsor- bai tanyákat vonták be. Össze­sen több, mint 100 tanya kút- jait mérték fel, köztük lakott és lakatlan portákét is, vala­mint 35 víz vizsgálatot végez­tek lakott tanyákon. Öt tanul­mány született, melyből a leg­lényegesebb az összesítése a vizsgált kutak vízminőségé­nek. A második kezdeménye­zés legfontosabb célja az egész­ségügyi vizsgálatok eljuttatása szintén a túrkevei, mezőtúri és kuncsorbai tanyák lakosságá­hoz. Ebben a programban első­sorban szintén a tanyasi lakos­ságnak nyújtottak lehetőséget mobil egészségügyi szűrővizs­gálatokra, melyeket egyébként nehezen érnének el a terüle­ten élők. Ezzel párhuzamosan a civil szervezet ismét pályáza­tot nyújtott be a Herman Ottó Intézethez a 2016-os évi keret forrásaira. Ezekben a pályáza­tokban szintén helyet kapnak ivóvizes vizsgáltok, valamint kapcsolatépítés és egy tanya- központ kialakítása is. Sz. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents