Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-30 / 230. szám

0 ZÖLD OLDAL 2016. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK Nálunk nem okozhat minőségromlást a feltételezett szennyezés Na de mi folyik a Tiszában? A Tisza Szolnoknál, a Szent István híd közelében. Az állítólagos szennyezés után a folyó közel háromszázötven kilométert megtesz, míg a megyeszékhelyre érkezik (kis képünkön). Új kötetek a természetről TÚRKEVE A Nimfea Természet- védelmi Egyesület gondozásá­ban két kiadvány is elkészült a közelmúltban. Puszta cím­mel immár huszonötödik al­kalommal jelent meg az egye­sület évkönyve, benne színvo­nalas tanulmányokkal a he­lyi élővilágról. Emellett Kovács Gábor: A kunkápolnási mo­csár című albuma is elkészült. Az egykori nagyiváni mezőőr gazdagon illusztrált kötete a Hortobágy-széli puszta világát mutatja be. (szs) Több fióka repült ki idén KÖRÖS-VIDÉK A Körös-Maros Nemzeti Park vizes élőhelyei állandó otthonadói a barna rétihéjáknak. Legnagyobb sű­rűségben Dévaványa térségé­ben költenek, idén itt tizenhat fészket találtak. Tavaly ennél kevesebbet, 13 párt regiszt­ráltak. A leggyakoribb az 5 to­jásos fészek volt, de akadt köztük 6 tojásos is, így több fi­óka repült ki, köszönhetően a kedvezőbb táplálkozási lehe­tőségeknek. A klasszikus ha­lastavi nádszegélyeken túl, Dévaványa térségében a ta­lajjavítás bányáinak használt anyaggödrök benövényese- dett vizes élőhelyeit használ­ja fészkelőhelyként. Ez a terü­let egyben az Eszterházy Ká­roly Egyetem egy hosszú távú rétihéja-kutatási projektjének mintaterülete is. (szs) Megyei vízügyesek a Balaton partján SIÓF0K/SZ01N0K Nyolc fiatal képviselte a Kötivízig gárdá­ját a Magyar Hidrológiai Társa­ság szeptember 22. és 23. kö­zött, Siófokon megtartott Ifjú­sági Napjain. Az igazgatóság sikerként könyvelheti el, hogy az MHT előadói tűzkeresztsé­gen először átesett kiskörei kollégájuk, Izsóid István nyer­te meg a legtartalmasabb elő­adásért járó díjat - tájékozta­tott a Kötivízig. (gsz) Videóval illusztrált felhívást tett közzé Facebook-olda- lán Baranyi Krisztina kör­nyezetvédő aktivista. El­mondása szerint húsz kilo­méter hosszan fekália bo­rította a folyót, a lassúbb sodrású szakaszokon part­tól partig állt a pöce a víz felszínét. Vajon Szolnokot is elérheti a feltételezett szennyezés? Munkatársainktól ujneplap@mediaworks.hu TISZA-VIDÉK Környezetvédők jelezték, s Baranyi Krisztina is többször állt a nyilvános­ság elé az elmúlt hetekben, miszerint fekáliával szennye­zett a Felső-Tisza, a forgók­ban akár harminc centi vas­tagságban gyűlt fel a szeny- nyezés. Az ott élők szerint azonban négy éve minden­napos dolog ez... Mindeneset­re az aktivista, hogy kiderít­se, ki vagy mi a felelős a Ti­sza szennyezéséért, mintá­kat vett a folyóból, az iszap­ból, a harcsákból és kérészek­ből. Az illetékes minisztériu­mot sajtótájékoztatóján szólí­totta fel, hogy azonnal derít­sék ki, honnan származik a szennyvíz, melynek forrását ők nem találták meg, és a he­lyiek sem ismerik. Hozzátet­te, megvizsgálták a folyó uk­rán szakaszát is, és az biztos, hogy a szennyvíz nem onnan érkezik. A helybeliek talál­gatnak, de a legvalószínűbb­nek azt tartják, hogy a vásá- rosnaményi szennyvíztisztí­tó lehet a bűnös. Egyáltalán szükséges vala­mit tenni, vagy a folyó „meg­tisztítja magát” a szennyező­déstől? S ha tényleg oda nem illő anyag van jelen a Tisza vizé­ben, az vajon okozhat gondot a Közép-Tisza vidékén, példá­ul a megyeszékhelynél? Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság lapunkhoz eljut­tatott tájékoztatása szerint a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság mintavevő mun­kacsoportja a Tisza Vásáros- namény és Tuzsér közötti szakaszán, szeptember 20-án akkreditált helyszíni méré­seket és mintavételezést vég­zett a folyó nyolc helyszínén. A helyszíni vizsgálatok és a mintavételezés során, rend­kívüli szennyezésre utaló je­let nem tapasztaltak. Ezt a mért eredmények is alátámasztják, melyek a vizsgált szakaszokon mér­sékelten jók, illetve kiváló­ak. A szervesanyag-tartalom- ra utaló vizsgálati paraméte­rek a szennyvízbefogadó fe­lett kis mértékben magasab­bak, mint alatta, melyből va­lószínűsíthető, hogy a terhe­lés természetes eredetű, és nem a szennyvíztisztító tele­pek tevékenységének követ­kezménye. A Tisza kérdéses szaka­szán ugyanakkor lehetőséget biztosítanak az ügyben ér­dekeltek számára, hogy egy újabb akkreditált mintavéte­len részt vegyenek. Kiváló minőségű az ivóvíz A Szolnoki Víz- és Csatornamű­vek Koncessziós Zrt-t azzal a kérdéssel kerestük meg. a meny­nyi ben a szennyezés valós, le­ért-e vagy leérhet-e Szolnokig a fekália. és okozhat vagy okoz­hatott-e vízminőségromlást tér­iből szereztek tudomást. Mivel mint háromszáz kilométerrel a Felszíni Vízmű vízkivételi pont­ja fölött történt, ezért a szerves- anyag-szennyezés nem okoz­hatott) vízminöségromlást a Tisza szolnoki szakaszán. A be­került szervesanyag-tartalom a Tisza öntisztító képessége mi­att ilyen nagy távolság figye­lembevételével teljesen lebom- lik, így hatása kismértékben sem változtatja meg a szokvá­nyos vízminőséget. Hulladékszállítás eddig is volt minden településen, de az ártalmatlanítás módja némileg változott Egyre több közterületet takarítunk a megyében SZOLNOK Megújuló zöldterüle­tek, gondozott parkok, frissen te­lepített gyepek, erdők is mutat­ják egyes településeken, hogy az ott élők igyekeznem egyre job­ban odafigyelni környezetükre, annak védelmére. Néhol egész utcák lakói fognak össze, hogy szépen rendben tarthassák lakó­helyük közvetlen vidékét. Persze mindezt csak azok után, hogy a saját portájukon ezt már meg­tették. Mindezek azt mutatják, hogy létezik egyfajta környezet­tudatossági szemléletváltás ma­napság a települések egészében és az egyes emberek életében is. A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai is azt mutatják, hogy az elmúlt években talán egy­re környezettudatosabbak let­tünk. A megyében sok területen sikerült előre lépni, amellyel él­hetőbbé tettük a lakóhelyünket. Ami persze még nem jelenti azt, hogy további tennivalóink már nincsenek ezen a téren. Az biztos, hogy a közterü­let-tisztításba bevont települések száma nem változott a legutób­bi adatok szerint, viszont a rend­szeresen takarított közterületek nagysága némileg emelkedett, miként a géppel tisztított felülete­ké is. A hulladékgyűjtéssel önma­gában véve eddig sem volt gond, hiszen a térségünk valamennyi településén már hosszú ideje biz­tosított. Érdekesség viszont, hogy az elszállított települési hulladék mennyisége azonban változott. Hiszen míg például az ezredfor­dulón annak mennyisége megha­ladta a száztizenhatezer tonnát, addig a legutóbbi felmérés sze­rint ez a mérték már csak vala­mivel kevesebb mint százhétezer volt. Ami pedig a semlegesítésük módját illeti, újrafeldolgozással is hasznosították egy részét, de a döntő többségét, több mint száz­ezer tonnát lerakással ártalmat­lanítottak a megyében. Ami a közüzemi szennyvíz- kezelést illeti, arról is egyértel­mű adatok állnak rendelkezésre. A KSH tájékoztatása szerint kö­zel tizenhatmillió köbméter ke­letkezett települési szennyvízzel kellett kezdeni valamit a megyé­ben a legutóbbi adatsorok szerint. Ami azért figyelemre méltó szám, mert lényeges csökkenést mutat például a 2010-es esztendőhöz képest, amikor is még több mint húszmillió köbméternyi mennyi­séggel kellett megbirkózni. Aho­gyan már a korábbi időszakban is, úgy legutóbb is a teljes keletkezett mennyiséget közcsatornán vezet­ték a tisztítótelepre, már ahol ar­ra megvolt a lehetőség. A tisztított szennyvíz mennyisége így meg­egyezett a telepekre eljuttatottal. Tisztítás nélkül elvezetett szennyvízből egyetlen liternyit sem tartottak nyilván, mint ahogyan csak mechanikailag megtisztítottál sem találkoz­hattunk. A biológiailag is meg­tisztított szennyvíz mennyisé­ge meghaladta a három és fél millió köbmétert, de a legna­gyobb arányt az úgynevezett harmadik tisztítási fokozattal is kezelt víz tette ki, ilyenből ugyanis jóval több mint tizen­kétmillió akadt. M. G. A. Beruházások is zajlanak A megyében a környezetvé­delmi beruházások alakulá­sa is figyelemre méltó. A köz­vetlen beruházások nagyság­rendje is százmilliós tételeket jelentett az elmúlt években, néha milliárdosakat is. A szer­vezeten belüli, folyó ráfordítá­sok vagy éppen a külső szol­gáltatónak fizetett díjak a leg­utóbb vizsgáit időszakban is többmilliárdos nagyságrendű­ek voltak. Ami persze nem je­lent általános helyzetet, a ki­sebb cégek (ehetőségei és rá­fordításai természetesen lé­nyegesen kisebbek voltak a nagyobb vállalkozásokéhoz vi­szonyítva. Azaz a környezetvé­delmi beruházások esetében teljesen tetten érhető a cég és a fenti célra fordítható ősz- szegek nagysága közti össze­függés.

Next

/
Thumbnails
Contents