Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-29 / 229. szám
4 JÁSZSÁG Szakrális helytörténet JÁSZBERÉNY Az egyházzal, az egyháztörténettel foglalkozó helytörténeti kutatók konferenciáját, találkozóját tartották az országos Ars Sacra fesztivál keretében, Jászberényben. Az Ars Sacra Alapítvány minden év szeptember harmadik hetében szervezi a magas színvonalú programokból álló, a történelmi egyházakhoz kapcsolható művészeti alkotásokat felmutató Ars Sacra Fesztivált, amihez herényi csoportok is csatlakoznak. Korábban már megtartották a városban is a nyitott templomok napját, amikor is a jászberényi Szentkúti Templommal ismerkedhettek meg részletesebben az érdeklődők. A városi könyvtár adott helyet a szakrális helytörténeti kutatások témakörében tartott, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége-, illetve a Jászok Egyesülete jászberényi csoportja szervezésében napokban megtartott konferenciának. A rendezvény keretében az ipolybalogi Bukréta Hagyományőrzők adtak műsort Lőrincz Aranka Sarolta helytörténeti kutató vezetésével. Érdekesség, hogy a Felvidéken található Ipolybalog katolikus templomának tornyát, hasonlóan a jászberényi Katolikus Főtemplomhoz a szent korona és a kereszt együtt ékesíti. Vargáné Deme Katalin, a jászberényi KÉSZ-csoport elnöke megnyitóját követően a dr. Dobos László, a Jászok Egyesülete ügyvivője a tanácskozás levezetője köszöntötte az egybegyűlteket. A helytörténeti és vallási néprajzi kutatásokról szóló nyitóelőadást prof. dr. Barna Gábor egyetemi tanár tartotta. A hallgatóságot a kutatómunkát segítő, ahhoz elengedhetetlen módszertani tanácsokkal látta el. A tanácskozás előadói a hely- történeti kutatásokban szerzett tapasztalataikról, élményeikről, a különböző helyszíneken kínálkozó anyaggyűjtés lehetőségeiről tájékoztatták az érdeklődőket. A tanácskozás résztvevői később ellátogattak a Jász Múzeumba. B. CS. Barna Gábor egyetemi tanár JÁSZBERÉNY A Főnix Feszek Műhely színházi évada az elmúlt héten indult, tegnap délelőtt pedig a befogadó színházban bemutatták az idei első, gyermekeknek szóló előadást is. Fabók Mariann bábszínháza „A székely menyecske meg az ördög" című bábjátékot mutatta be. A három előadást Benedek Elek, a „nagy mesemondó” születésének évfordulója alkalmából szervezte meg a művészeti közösség. B. CS 2016. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Az erdőgazdálkodás akár a vidék erejét is növelheti Művészeti hetek őszi hangulatban JÁSZBERÉNY Negyedik alkalommal szervezik meg Jászberényben az Őszi Művészeti Hetek programsorát októberben. A hét végén, vasárnap a Lehel Film-Színházban, a Kaktusz virága című zenés vígjáték bemutatásával indul az eseménysor és egészen október végéig váltják egymást a városi helyszíneken a különböző művészeti események. A zene mindenképp hangsúlyos eleme lesz a programsornak. Egy hét múlva október 7-én például Laj- kó Félix ad koncertet a Jászság fővárosában, művészeti hetek egyik záró rendezvénye pedig a jászsági kötődésű Váradi László (képünkön) és a Szolnoki Szimfonikus Zenekar koncertje lesz október 29-én. (bcs) Újabb sikeres megméretés JÁSZBERÉNY A magyar mentőkutyások tevékenysége hosszú évek óta a világ elitjéhez tartozik. Az elmúlt negyedszázad alatt több tucat hazai és nemzetközi bevetésen bizonyították szakmai tudásukat, valamint az IRO (Nemzetközi Mentőkutyás Szervezet) világversenyein is eredményesen vettek részt. Legutóbb az elmúlt hétvégén, Olaszországban a XXII. Mentőkutyás Világbajnokságon bizonyították rátermettségüket. A jászberényi központú Kutyákkal az Életért Alapítvány tájékoztatása szerint csapatban Magyarországa második helyen végzett. (bcs) Bemutatják a herényi festőt JÁSZBERÉNY Októberben a Szikra Galéria hónap műtárgya sorozatának keretében Sáros András: Korcsolyázók című alkotását mutatják be. Az október 4-én, délután öt órakor tartandó ingyenes rendezvényen Sáros László György közreműködésével beszélgetnek az alkotásról, az alkotó életéről. (bcs) Több ezer munkahely dig a kőteleki központú Ártéri Erdőbirtokossági Társulat volt. Luzsi József, a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy az országban több mint kilencszázezer hektár magánerdő, ezekben pedig összességében százharmincötmillió köbméter fa van. Mindez olyan érték, amire nem csak gazdasági, hanem közjóléti, társadalmi szerepe miatt is oda kell figyelni.- A magánerdő-tulajdonosok aktuális gondjai nem az olyan dolgokból fakadnak, mint például az területükről illegálisan kivágott fák problémája. Persze kellemetlenséget jelent ez is, ugyanakkor leginkább egy olyan jogi környezetet szeretnénk megteremteni, ahol a magántulajdonnal úgy lehet gazdálkodni, hogy abból a gazdálkodó megélhet, hogy az ott dolgozó embereknek megfelelő jövedelmet tudunk biztosítani, hogy az erdő biztosítani tudja az ország faanyag szükségletét. Mindehhez szükség van a tudomány képviselőinek tanácsira szakértelmére. Egy új erdőtörvényre van szükség, aminek alapját kidolgozta a négy legnagyobb erdészeti civilszervezet. A szövetség elnöke kiemelte, hogy ha az - különböző jogcímeken - összességében mintegy százötmilliárd forintos uniós fejlesztési támogatás, amit az erdő- gazdálkodásba bevonhatnak, valóban megérkezik erre a területre, akkor az több ezer vidéki munkahely megteremtését eredményezi. Olyan munkahelyek jöhetnek létre, amelyek egy-egy adott térségben élő munkavállalók alkalmazását teszik lehetővé. Az elmúlt húsz évben az országban a magántulajdonosok kettő- százezer hektár erőd telepítettek. Ezt a trendet szeretnék a továbbiakban is megtartani, mindezt úgy, hogy abban felhasználják a tudományos szakemberek legfrissebb eredményeit, az innováció lehetőségeit. Dr. Rédei Károly, az MTA doktora, az MTA Erdészeti Tudományos bizottságának az elnöke elmondta, tanácskozásuk legfőbb célja, hogy az erdészettudományi és az erdőgazdálkodási szakemberek még inkább megismerjék a terület napi problémáit, illetve feltérképezzék, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció hogyan segítheti a színvonalasabb magánerdő gazdálkodást. Mindenekelőtt a termesztési technológia fejlesztése területén tudnának a tudomány képviselői segíteni a magánerdő-tulaj- donosoknak a minőségi, szelektált szaporítóanyag-előállításban, a termesztési, az erdősítési technológiák kivitelezésében, megvalósításában. A konferencia résztvevői a rendezvény második felében megtekintették Kőtelek, illetve Tisza- süly határában azokat a továbbfejlesztésre szánt magánerdőket, amelyeket genetikai értéke, rendezettsége miatt arra érdemesnek vélték a szervezők. A tudomány segítségét kérték az erdők további gondozásához az értékkitermeléséhez, a közcélok kiszolgálásához. Dr. Rédei Károly köszöntője HÍREK Több ezer munkahely létrehozását eredményezné rövid, illetve középtávon, ha a 2020- ig tartó uniós költségvetési ciklusban különböző jogcímeken erdőtelepítésre, erdő- fejlesztésre használható ösz- szegeket teljes egészében felhasználná hazánk. A mintegy százötmilliárd forint a vidék Magyarországának lakosságmegtartó erejét is növelhetné. Egyebek mellett erről is tanácskoztak tegnap Jászberényben a hazai magánerdő birtokosok szövetségének, illetve az MTA Erdészeti Bizottságának tagjai. Banka Csaba csaba.banka@partner.mediaworks.hu JÁSZBERÉNY/KŐTELEK Az akadémikusok, az erdészeti tudományok legjobb hazai szakértői aktuális feladataikról tanácskoztak, illetve aktuális problémákat vetettek fel a magáner- dő-gazdálkodókkal közösen, a herényi állatkertben tartott konferencián. Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottsága kihelyezett ülését közösen szervezték a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével, a házigazda peA jókívánságokat legkedvesebb nótájával köszönte meg a százhárom esztendős árokszállási művész Amíg csak bír, újabb alkotásokat készít a szobrász / /. JÁSZÁROKSZÁLLÁS A Nagy háború előtti utolsó békeévben, 1913-ban, az Osztrák-Magyar Monarchia polgáraként született Jászárokszálláson Tősér János, akit százharmadik születésnapján, a városháza dísztermében köszöntöttek a napokban. A művész első köztéri szobra a köszöntés helyétől alig néhány méterre a hivatal udvarán, a városi tűzoltószertár épületén található Szent Flórián-szobor volt. Az eddigi utolsó Csörsz vezért ábrázoló alkotását pedig, szintén néhány lépésre a köszöntés helyszínétől, a város főterén avatták fel. A hangsúly pedig valóban az eddigi kifejezésen van, hiszen százhárom év ide, százhárom év oda, Tősér János a mai napig alkot, és nem tett le róla, hogy még újabb köztéri szobrot készít szülővárosa számára. Figyelemre méltó érdekesség, hogy a vezérről készült szobrot épp arra a talapzatra állították, amelyen a nyolcvan évvel ezelőtt felavatott országzászló is állt. Az az Elénekelte kedves nótáját, a „Nem tudom az életemet hol rontottam el...” kezdetű dalt. Csikós Miklós jászkapitány isfelköszöntötte a 103 esztendős díszpolgárt országzászló, aminek tervezésében, illetve felavatásában fiatal tanárként az ünnepelt szintén tevékenyen részt vett. Ahogy arról már beszámoltunk, a Csörsz vezérről készült szobor mintájára készült kisplasztikákat az ünnepelt személyesen adta át ajándékként a város polgár- mesterének, Gergely Zoltánnak, illetve, a Jászok Egyesülete ügyvivőjének, dr. Dobos Lászlónak. Kérte a jelenlévőktől, segítsenek neki abban, hogy a harmadik kis szobrot Csányi Sándor, OTP-vezérigazgató számára eljuttassák. A köszöntők között ott volt Csikós Miklós jászkapitány is, aki az alkotó egyik kedvencét, egy jóféle üveg vörösbort adott át az ünnepelt- nek. A köszöntést követő fogadáson is alkalma nyílt az idős szobrásznak, hogy megkóstoljon egy pohár bort. Az anekdotázás közben kiderült, hogy általában csak a harmadik pohár bor után fakad dalra, de a születésnap kedvéért, no meg, hogy a jókívánságaikat soroló megjelenteknek valahogy megköszönje a kedvességet, elénekelte kedvenc nótáját, a „Nem tudom az életemet hol rontottam el...” kezdetű dalt. B. CS.
