Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-20 / 221. szám
g JÁSZKUN GASZTRONÓMIA 2016. SZEPTEMBER 20., KEDD Még struccból is készítettek gulyást a fesztiválon SZOLNOK Még struccból is főztek gulyást a 18. Szolnoki Gulyásfesztiválon. A másfél héttel ezelőtti rendezvényen persze főleg marhából és birkából készült levesek Totyogtak a bográcsokban. Csányi Sándor főszervezőt a különleges, szokatlan „versenymű- vekről” faggattuk ki.- Nem volt mindennapi a lóhúsból készült gulyás. A ló húsa édeskésebb, mint a sertésé vagy a marháé. Ha valaki megkóstolja, azonnal rájön, hogy ez nem a megszokott íz, ez valami más... Természetesen a stucc combjából készült gulyás sem hétköznapi étel. ízre, állagra leginkább a marháéhoz hasonlít, talán egy leheletnyit édesebb ez is. Amúgy strucchúsból szendvicset és hamburgert is lehet készíteni. Egyre nagyobb divatja van a vega-gulyásnak is, ami első hallásra kissé szokatlan, de érdemes lesz vele megbarátkozni. Évről évre bővül ugyanis azon emberek köre, akik az egészséges életmód jegyében lemondanak a húsról. A vega-gulyás valójában egy pörköltalappal készült zöldségleves, sárgarépával, fehérrépával, borsóval, burgonyával és minden más zöldségfélével. Volt, aki szóját is tett bele a hamisgulyásába - meséli Csányi Sándor. Hozzátette, egyre többen próbálkoznak kecskehússal, idén is több csapat jelentkezett kecskegulyással. A külföldről érkező versenyzők pedig sajátos módon értelmezik a gulyás fogalmát. Kiderül, a bécsiek inkább pörköltet készítettek a „levesesebb” gulyás helyett. A versenyzők ugyanakkor tájegységükre jellemző ételekkel szálltak ringbe, íz alapján is meg lehettt különböztetni, hogy a csapat Karcag vagy Túrkeve környékéről érkezett, esetleg a Nyírségből vagy máshonnan. Az idei gulyáskirály egyébként az a gyulai férfi lett, aki tavaly is győzedelmeskedett. Akár csak az elmúlt esztendőben, idén is marhagulyást tálalt a zsűri elé. A főszervező elárulta, a fiatalember már „rutinos” versenyző, nemrégen a bécsi gulyásversenyt is megnyerte. J. ZS. Nagy kedvencük a hagyományos karcagi sütemény, a tízórainak is kiválóan megfelelő Ferdinánd-tekercs Egyszerűen imádnak sütni a tiszaszentimreiek- Hogy szeretünk-e enni? Nézzen csak ránk, látszik rajtunk! Bizony mi, tiszaszentimreiek imádunk enni, de főzni is! - nevet Kun Károly Zoltánná, Maja, akivel a hagyományos tiszaszen- timrei ételekről beszélgetek. Ha egyáltalán vannak ilyenek... Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu TISZASZENTIMRE - Inkább kunsági finomságokról lehet beszélni, olyan receptekről, melyek anyáról lányra szállnak. A kókuszkocka, a linzerkarika és sajtos tallér mind-mind a környékünkre jellemző sütemények. Lakodalmas süteményként ismeri mindenki ezeket, e finomságok elmarad- hatatlanok mai napig is a családi-baráti összejövetelekről. Annak idején a kemencepadkán kelesztették a kenyérrel együtt.- Régen a vendégek, rokonok együtt sütötték meg még az esküvő előtt a desszertek egy részét. Ennek több haszna is volt. Közösen gyorsabban haladtak, az ismeretlen vendégek megismerhették egymást illetve ilyenkor számos recept cserélődött ki,, így megismerhették a távolabb élők is a kunsági desz- szerteket. Ezen receptek egy része a modern szakácskönyvekben nem lelhető fel.- Nálunk a nagymama tanította meg édesanyámmal, ő pedig velem, hogyan kell elkészíteni a kókuszosat, a linzert, mik a fortélyok, amikkel még finomabbá lehet tenni - meséli Maja, hozzáfűzve, a perecekről és a kalácsfélékről sem szabad elfeledkezni, a „Ferdinánd” példáA két tiszaszentimrei háziasszony, Fekete Imréné és Kun Káról Zoltánná mutatja a hagyományos kunsági aprósüteményeket | ul Karcag és környékének ismert süteménye, ami nem keverendő össze a vaníliás karikával és a darázsfészekkel! Ez tulajdonképpen édes kelt tésztacsiga, amit адпак idején a kemence padkáján kelesztet- tek és a kenyérrel együtt sütöttek. Mivel anno a lakodalmakat nem a mezőgazdasági munkák kellős közepén (nyáron) tartották, hanem ősszel, nem is volt annyira kellemetlen befűteni azt a kemencét. Ráadásul ilyentájt már az újbor is kiforrt.- Ma már minden alkalomra szívesen sütünk Ferdinán- dot, kiválóan megfelel tízórainak is! Maja megosztotta velünk a Ferdinánd receptjét is, melyet lentebb olvashatnak. A fél kiló lisztből, egy tojásból, sajtból és margarinból álló sajtos tallér ugyancsak hagyományos kunsági sós sütemény, melyet egy speciális sütő segítségével készítenek a háziasszonyok. Mivel kis füsttel jár a sütése, leginkább odakint vagy a hátsó épületben készítik.- Hosszadalmas az elkészítése, hiszen egyesével kell megsütni a gombócokat. A ropogós, sütőpor nélküli tallér elfogyasztása sokkal gyorsabban megy! - bólogat a háziasz- szony, aki azonban arra biztat mindenkit, próbálják ki, kóstolják meg a sajtos tallért, mert bár hosszadalmas valóban a sütése, olcsó és kiadós sütemény. A Ferdinánd-tekercs hozzávalói A tekercs tésztájához: 50 dkg finomliszt: 3 db tojássárgája: 4 dkg vaj: 2 dkg élesztő; 2 dl tej; 3 ek. cukor; 1 csipet só. A töltelékhez: 15 dkg vaj vagy margarin; 15 dkg cukor: fahéj; 1 csomag vaníliás cukor (vagy 1 vaníliarúd). A locsoláshoz: 1 csomag vaníliás cukor; 2 ek. cukor (ízlés szerint); 1,5 dl habtejszín vagy tej. Egyelőre még „csak” a Városi Értéktárba került be Hungarikummá válhat a specialitás, most a Megyei Értéktár jön a fonott körperec kezdeményezheti, hogy szellemi és kulturális javaink, szokásaink, jelképeink és egyedi termékeink közül valamelyik bekerüljön az alulról felfelé építkező Magyar Értéktárba. Az egyes értékek értéktárakba való felvétele települési, megyei, országos vagy külhoni szinten javasolható. Helyi kezdeményezésre, az önkormányzatok döntése alapján jönnek létre a települési, a tájegységi és a megyei értéktárak, amelyek a helyi szintű nemzeti értékeket tartalmazzák. Az ágazati értéktárakat az egyes hatáskörrel rendelkező minisztériumok állítják össze. A helyi és ágazati értéktárakban, továbbá a külhoni magyarság értéktárában szereplő, valamint az országos jelentőségű nemzeti értékek közül a Hungarikum Bizottság választja ki, hogy mi kerüljön a Magyar Értéktárba és ők döntenek arról is, mi lesz végül hungarikum.- Mi egyelőre még a folyamat kezdetén vagyunk: sikerült elérni, hogy perecünk bekerüljön a Városi Értéktárba. Ezek után a Megyei Értéktár következik - magyarázza Pappné Juhász Emüia. A recept után érdeklődve azt a választ kapjuk, szeretnék ezt titokban tartani. És hogy tovább bonyolódjon az ügy: a mezőtúriak szerint az, hogy milyen lesz a perec íze és állaga, attól is függ, ki gyúrja a tésztát. J. ZS. MEZŐTÚR Hungarikummá válhat a mezőtúri édes font körperec. A helyiek elindították a hosszú-hosszú, hungarikummá nyilvánítási folyamatot. Ehhez különböző kutatásokat végeztek, hogy bebizonyítsák, a tészta valóban mezőtúri, azaz tényleg helyi specialitás.- A kutatásaink abból a célból is indultak, hogy kiderítsük, melyek azok az ételek, főleg édességek, melyek gasztronómiai hagyományainknak megfelelőek, egészségesek és kedvvel fogyasztják a gyerekek - mesélte Pappné Juhász Emília, a Mezőtúri Intézményellátó Kft. vezetője, háziasszony, akinek feladatkörébe tartozik a közétkeztetés koordinálása, reformálása.- Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek nagy kedvence a körperec, amit rendszeresen sütünk és teszünk a tányérjukra. És ezzel nincs is semmi gond, hiszen e finomság a „miénk”, legyünk büszkék rá! Elhatároztuk, megpróbáljuk hungarikummá is nyilváníttatni az édes font kör- perecünket, ismerje meg ezt or- szág-vüág! - teszi hozzá Emília. Az, hogy egy étel hungarikum legyen, hónapok, évek kérdése. Ismeretes, nemzeti értékeinket a Magyar Értéktár, a Hungari- kumok Gyűjteménye tartja nyilván. Most már bármely állampolgár, civil és gazdasági szervezet Nemcsak finom, csinos is az édesperec - állítja Pappné Juhász Emília
