Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-09 / 212. szám

14 MEGYEI TÜKÖR 2016. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK Összekeverhető egy több száz éves csontváz egy pár éve földben pihenővel? Áldozatnak nézett harcos Voltunk, mint Ti, lesztek, mint mi, por és hamu - okít bennün­ket gróf Széchenyi István nyug­helyének felirata. De nem csak ez a sors vár bennünket. Bár­melyikünkből lehet akár régé­szeti lelet is, csupán idő kér­dése. László Gyula, a neves ré­gész szellemi kalandként egy­szer le is írta, miképpen szem­besülhet majd velünk egy ké­sőbbi kor kutatója. Régésze­ti leletté vált elődeink sorsá­ról dr. Tárnoki Juditot, a szolno­ki Damjanich János Múzeum régészeti osztályvezetőjét kér­deztük. Szathmáry István Kunhalom.1950@gmail.com JÁSZSÁG - A mi múzeumunkban az őskortól 1711-ig, a régészeti leletek felső korhatáráig 2000- 2500 ember földi maradványa található. Ez országos átlagnak számít, s többek között a töredé­kes maradványok miatt beszé­lünk hozzávetőleges számról - kezdi beszélgetésünket a régész. Amint megtudtuk, ebben ben­ne vannak a hamvasztásos sí­rok leletei is, és egy-egy na­gyobb temető feltárása, mint pél­dául a jászdózsai jász, a rákóczi- falvi késő bronzkori, a tiszafóld- vári szarmata temetők egyszer­re több száz lelettel is gyarapít­hatják a gyűjteményt. Az embe­ri csontleletek egyébként nem mind a vidéki múzeumokban találhatók, mert a Természettu­dományi Múzeumnak van egy Embertani Tára, amely évtize­dek óta módszeresen gyűjti az ország leleteit.- Ezzel el is érkeztünk beszél­getésünk valódi kérdéséhez: Ha kora miatt már régészeti leletté válik valaki, mennyiben vonat­koznak rá a kegyeleti elvárások?- Valójában erre nincsenek leírt szabályok, törvényi előírá­sok, a feltáró régész józan belá­tásán múlik, hogy mit tesz, mit tehet az emberi maradványok­kal, ha azok régészeti leletnek minősülnek - mondja a régész.- De ez teszi lehetővé a tudomá­nyos vizsgálatokat is, hiszen ha szigorú kegyeleti előírások köt­nék meg a kutatók kezét, akkor például nem lehetne a csonto­kat szétfűrészelni, azokból min­tát venni, vagy akár megsemmi­síteni egy-egy vizsgálat során- folytatja. - De bizton állítha­tom, hogy a régészek tisztában Tárnoki Judit véleménye szerint évezredekkel korábban élt embertársaink méltóságát is meg kell őrizni vannak a ténnyel, hogy az álta­luk kiásott csontok egykor embe­rek voltak, akikkel pontosan úgy kell bánni, ahogy elvárjuk, hogy majd egyszer a mi csontjainkkal is bánjanak. Elképzelhetetlen, hogy egy ásatáson viccet farag­janak egy csontvázból, vagy fe­lelőtlenül szétszórják, ne adj is­ten, szemétre dobják. Nekem az a nézetem, hogy az emberi ma­radványokat akkor is be kell vin­ni a múzeumba, ha tudjuk, hogy nincs tudományos értékük. Pél­dául ha terepbejárás során a szántásban embercsontokat ta­lálunk, mindig összeszedjük őket, hogy ne hányódjanak szé­gyen szemre a felszínen, mert emberek voltak, akiknek kijár a tiszteletet. Egy régész számá­ra menthetetlenül megszokottá válnak az emberi maradványok, így nem ragadhatják el mindun­talan az érzelmei, de az alapve­tő emberi tisztességet mindenki betartja, törvényi előírások nél­kül is, egyszerűen csak a józan ész miatt. Kívülállóként az is érdekelt bennünket, elődeink milyen tes­ti mivoltukban szoktak felbuk­kanni a múlt homályából? Az Alföldön volt-e már akár Ötzihez hasonló szenzációs lelet?- Szerencsére „ép testünk" még nem volt, de nem is szeret­nék ilyennel találkozni. Ez a ve­szély egyébként nem fenyeget bennünket, a mi éghajlatunkon és talajviszonyaink mellett erre nincs esély. Az ásatásokon már csak csontokat találunk, ezek ál­lapota azonban elég egyenetlen. Ebben része van a mezőgazdasá­gi műveléstől kezdve a történel­mi időkben időnként gyakori sír­rablásoknak is. Sokszor olyan tökéletes mun­kát végeznek a rablók, hogy még csont se maradt a sírgödörben. Emberi maradványok egyéb­ként nemcsak temetőkből, sírok­ból kerülhetnek elő, hanem más, váratlan helyekről is. Gyakran tapasztaljuk, hogy eleinknek nem volt mindig módjuk a halot­takat tisztességgel elföldelni, ha­nem csak beledobták a testeket egy-egy gödörbe. Nem tudjuk, kik voltak ezek a szerencsétle­nek, akiknek még temetés se járt, lehet, hogy ellenségek vol­tak, lehet, hogy a falu számkive­tettjei. Néha egészen bizarr tes­teket is találunk, kezük-lábuk le­vágva, de olyan is volt, hogy a fe­jet levágták és a lábak mellé tet­ték. Aztán találtunk női vázat egy macskával elhantolva egy szemetes gödörben - ő akár még a falu boszorkánya is lehetett. Vagy mit gondoljunk a rende­sen, sírba helyezett halottakról, akiket arccal lefelé tettek a sírgö­dörbe? A megrázó lelet sem ritka- ilyen volt néhány éve a Cegléd mellett előkerült tatárjárás kori magyar faluban feltárt anya két gyermekével, akik egy ház ke­mencéjébe húzódtak be a tatár- dúlás elől és ott lelték halálukat. Vagy olyan késő bronzkori gö­dör is előkerült, amelyekben ösz- szesen száznál is több tetem volt- őket vajon mi érhette? Megtá­madták a falut és az életben ma­radottaknak nem volt más vá­lasztásuk, tömegsírba temették a sok testet? Nem tudjuk, mint ahogy azt sem tudjuk, mi történt akkor, amikor nem egész test, csak egy-egy kéz, láb, fej kerül elő szemetesgödörből, házakból.- Ez a változatosság, illetve a krimibe illő leletek persze rög­tön felvetik a kérdést, össze le­het-e téveszteni egy több száz éves csontvázat egy jelenkori bűnügy maradványával?- A kettőt lehetetlen összeke­verni - mondja Tárnoki Judit. - Ami régészeti korú, az már csak csontváz, semmüyen más ma­radvány, ruhafoszlány, ilyesmi nincs mellette. A legfiatalabb váz, amit láttam, második világháborús orosz katona volt, de már az is csak csontváz volt, semmi más. Egyébként ehhez a katonához Ha cédula kerül a csontok mellé- Mi lesz a végső állomása a régészeti leletként feltárt em­beri maradványoknak?- A múzeumoknak az a szán­déka, hogy a bennük felhal­mozott leleteket az idők vége­zetéig őrizzék. Ha mégis fölös­legessé válik valami okból egy lelet, az emberi maradványok­kal több dolgot lehet tenni. A jobb állapotúakat oda szok­tuk adni egy egyetemen taní­tó antropológus kollégának, aki azt megőrizve szemlélte­tőeszközként tudja használni. Máskor kinézünk az éppen fo­lyó ásatáson egy jó mély göd­röt, és abba eltemetjük a szór­ványcsontokat. Teszünk mellé egy cédulát is, hogy ez a mú­zeum kiselejtezett anyaga, ne­hogy megtévesszük az utá­nunk jövő régészeket. Mindig igyekszünk tisztességgel bán­ni az emberi maradványokkal, mert ezt kívánja a szakmai etika, de a lelkiismeretünk is ezt diktálja - zárta kegyele­ti kalandozásunkat Tárnoki Ju­dit régész. csak véletlenül kerültünk, mert nem ránk tartozik, hanem a ka­tonasírokat gondozó egyesület hatásköre. Akik bennünket érte­sítettek, ezt nem tudták, mi pe­dig természetesen kimentünk, mert emberi váz került elő. Mi­kor odaértünk, akkor mondták el, hogy ők tudják, hogy orosz katona, mert fémgombokat ta­láltak mellette. Mi megköszön­tük az értesítést, de gyorsan el is szeleltünk onnan, mert mi csak a több száz, több ezer éves halottakkal vagyunk barátság­ban. De az ennél fiatalabb halot­tak is már csak vázak - ha va­laki látta az 1958-ban kivégzett és 1989-ben exhumált Nagy Im­re miniszterelnök és társai testé­nek kibontásáról készült filmet, az tudja, hogy már mellettük is csak néhány bőrből készült ru­hadarab foszlánya volt felfedez­hető, pedig csak 30 évet töltöt­tek a földben. Érdemes megem­líteni, hogy ezen az exhumálá­son Kralovánszky Alán, a Nem­zeti Múzeum régésze is részt vett, hiszen szabályos régésze­ti módszerekkel keresték a sí­rok helyét, és így zajlott a feltá­rás is. Az viszont már más kér­dés, hogy az utóbbi időben meg­szaporodott a rendőrségi meg­keresések száma. Amióta ellep­ték a televíziós csatornákat a kü­lönféle amerikai helyszínelőkkel foglalkozó műsorok, az emberek mindenfelé gyilkosságot gyaní­tanak. Korábban a józan eszük­re hallgattak és csontváz előke­rülése esetén rögtön a múzeum­nak szóltak, most a rendőrségen tesznek bejelentést. A rendőrség alaposan meg van lőve ezzel a felfokozott érdeklődéssel, mert ők nem válogathatnak, ha beje­lentés érkezik, épp úgy kell hely­színelniük, mint akár egy kocs­mai verekedés esetén, ez pedig több órás tortúra. Szerencsére ők már tudják, hogy mit kell tenni, azonnal szólnak a múzeumnak, külde­nek néhány fotót és mi nyomban megmondjuk, hogy ez régésze­ti eset, ilyenkor nem kell a teljes procedúrát végigvenniük. Az el­múlt években vagy tucatnyi al­kalommal voltunk „helyszínel­ni” rendőrségi hívások nyomán. Egyszer így az is kiderült, hogy a megtalálók által Farkas Hel­gának vélelmezett személy sem volt más, mint egy gazdag ara­nyozott mellékletekkel elteme­tett avar harcos. HIRDETÉS 3 szakácskönyv együtt 14 S70 Ft helyett 3490 Ft-ért! RENDELJE MEG MOST! Telefonon: 40-510-510 E-mallen; elofizetes@mediaworks.hu Vagy személyesen a kézbesítőjénél a mb* тщ «ч» шя sár.* i- же áré iBjszasfeisw жщеаьком ш м* «йй до *Ф- щетярвяН*­j&is ДО «otsaisa МгДОяй кФя Hhá Legjobbséfimk az etyasónk szakáoslwiw ♦ldbnúsik könyv együttes rásáriasa esetén az art* 2490 Ft j Щ к г m ша за! tte ät г Kellemes, nyári hétvége jön Tiszafüredo «Jászberény Kunhegyes Szolnoko Tiszaföldváro Karcag «Kisújszállás о Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok megyében ma is sok napsütésre, gyengén felhős időre van kilátás, csapadékra, jelentős légmoz­gásra nem kell számítani. Hajnalban 11-17 fok között, délután 30 fok körül alakul a hőmérséklet. A legvalószínűbb folytatás: a hétvége első felében is folytatódik a napos, meleg idő. A strandidőt szombaton legfeljebb egy-gy fris­sítő zápor zavarhatja megHajnalra 12-18 fokig csökken a hőmér­séklet, délután viszont 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet V______________________________I_______ szombat Tavaink vízhőmérséklete Balaton: 21 °C Velencei-tó: 22 °C Tisza-tó: 22 °C _________J Üj Néplap Ш|а a Mediaworks Hungary Zrt.. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája. Főszerkesztő-kiadóvezető: KIRÄLY ERNŐ Hirdetési vezető: FODOR BEÁTA Felelős szerkesztő: PORCSIN ZSOLT Terjesztésvezetö: RADINÉ KIS GIZELLA A kiadásért felel: RÓNAI BALÁZS vezérigazgató Regionális üzletág-igazgató: PÓRÉ LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadó címe: 5001 Szolnok, Mészáros L u. 2. Levélcím: 5001 Szolnok, Pf. 105. Szerkesztőségi telefax: (56) 516-740 Terjesztési: (56) 516-706, (40) 510-510 Ügyeletes újságíró: 06-30/3379-639 Kiadói telefax: (56) 516-710 e-mail: ujneplap@mediaworks.hu Hirdetés: Telefonos hirdetésfelvétel, ügyfél- szolgálat: (56) 516-716 Telefax: (56) 516-720 e-mail: hird.szolnok@mediaworks.hu Telefon: (56) 516-707 Előfizetés, terjesztés levélcím: 5601 Békéscsaba, Pf. 111. Telefon: (40) 510-510 helyi tarifás hívószám. email: elofizetes@mediaworks.hu Előfizetés a kiadó ügyfélszolgálatánál: 5001 Szolnok, Mészáros Lu! 2., telefonon az (56) 516-716-os szá­mon, hétköznap 16.00 óráig, más időpontban üzenetrögzítőn ugyan­ezen a telefonszámon, telefaxon: (56) 516-710, valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalvá­nyon és átutalással a Mediaworks Hungary Zrt: az MKB 10300002- 20108698-49020047 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetés díja: egy hónapra 3 190 Ft negyedévre 9 570 Ft fél évre 19 140 Ft egy évre 38 280 Ft Az előfizetői példányok kézbesíté­sét az Mediaworks Hungary Zrt. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Iro­dájának terjesztőhálózata végzi, az árusítás a LAPKER ZRt. árusnelye- in keresztül történik. A MATESZ által auditált. Készült: Mediaworks Hungary Zrt. 1225 Budapest, Campona u. 1. Felelős vezető: Bertalan László Megrendelés száma: 443 400 Nyomtatás időpontja: 2016.07. 08. ISSN Uj Néplap 0865-915x Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. résztvevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva Olvasóink hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Társaságunk érdekeltségébe tartozó cégek (Mediaworks Hungary Zrt, Népszabadság Zrt., Primus Népszabadság Médiaképviseleti Kft.), amelyek az adatok feldolgozását is végzik, előfizetéses megrendelésüket teljesítsék, akcióikra, kiadványaikra és egyéb szolgáltatásaikra felhívják az Olvasók figyelmét. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról és céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését. A hirdetések szövegét és képanyagát minden esetben a hirdető ügyfeleinktől készen kapjuk, ezért az abban foglaltakért a kiadó semmilyen anyagi, illetve jogi felelősséget nem vállal. ® mediaworks Content first Az Új Néplap bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak az Új Néplapra hivatkozva lehet. A lapban közölt adatok tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk.

Next

/
Thumbnails
Contents