Új Néplap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-06 / 184. szám
,СГ Л-D. EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyha:megye.hu VII. évfolyama 8. szám 2016. augusztus Иру f V Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK AUGUSZTUS ÜZENETE „Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, legelőször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitvallású férfinak; enélkül bizony, tudd meg, sem kereszténynek, sem az egyház fiának nem mondanak.” (Szent István király intelmei Imre herceghez) Megvalósult Eszterházy Károly püspök álma EGER Az egri Eszterházy Károly Főiskola július 1-jétől hivatalosan is Eszterházy Károly Egyetemként működik, az ünnepre július hetedikén került sor. A nap során vezetők és oktatók együtt adtak hálát a bazilikái szentmisén, melyet Ternyák Csaba érsek mutatott be az egyházmegye papjainak részvételével. A szentmisén Ternyák Csaba érsek arról beszélt, hogy az egyetemmé válással a Líceum építőjének, Eszterházy Károly püspöknek évszázados álma vált valóra. A Líceum épületére felkerült egyetemi táblát is ezen a napon áldotta meg Ternyák Csaba érsek a központi díszünnepség előtt, amelyet Liptai Kálmán megbízott intézményvezető nyitott meg.- A hit megható diadala a mai nap - fogalmazta meg beszédében, melyben beszámolt az egyetemmé válás folyamatáról. Az ünnepségen jelen lévő Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról szólt, hogy az Eszterházy Károly Főiskola mindig is nyitott volt a fejlődésre, számos területen állt élen a tanulmányi és a kutatómunkában. Az intézmény már eddig is bizonyított. Ternyák Csaba érsek megáldotta az épületre felkerült egyetemi táblát Hittantábor diákoknak ú Krakkóban találkoztak a katolikus fiatalok ^ ,tfT Az imádság, az öröm ideje Július végén Katolikus Ifjúsági Világtalálkozót rendeztek Krakkóban, melyen az Egri Főegyházmegyéből is sok fiatal vett részt. Füleczki István atya elmondta, hogy az ifjúsági iroda által szervezett buszok július 20-án hajnalban indultak Egerből és Miskolcról kétszáz fiatallal, közöttük papokkal, papnövendékekkel. Egyházmegyénk zarándokai először a Lodz városában tartott előta- lálkozón vettek részt, és családoknál szálltak meg. Több helyen tartottak magyar nyelvű katekéziseket, lelkiségi és kulturális programokat. KRAKKÓ Az Ifjúsági Világtalálkozó központi eseményeire július 26. és 31. között került sor. A nemzetközi zarándokcsoportok legtöbbje július 25-én érkezett Krakkóba. Kedden a találkozót megnyitó szentmise főcelebránsa a hagyományoknak megfelelően a helyi püspök, Stanislaw Dziwisz bíboros, Krakkó érseke volt. A fiatalok július 27. és 29. között délelőttönként püspökök vezetésével nyelvek vagy országok szerinti csoportokban katekéziseken vettek részt. Ezek helyszínei templomok, iskolák, sportcsarnokok voltak. A zarándoklat а II. János Pál-központtól az Isteni Irgalmasság Bazilikáig vezetett, ahol a szentévi kapun is átléphettek a fiatalok. A világtalálkozón jelen volt Ferenc pápa is, aki csütörtökön csatlakozott a zarándokokhoz: villamossal érkezett a Blonia parkba, útján pedig sérült fiatalok kísérték. Pénteken felkereste az egykori auschwitzi koncentrációs tábort, majd Krakkó- Prokocimben a helyi gyermekkórházat. A délutáni órákban kezdődött a keresztút a Szentatya vezetésével, amely a bűnbáA világtalálkozón jelen volt Ferenc pápa is, aki csütörtökön csatlakozott a zarándokokhoz natra irányította a találkozó zarándokainak figyelmét. Szombaton Ferenc pápa szentmisét mutatott be а II. János Pál- központban, majd pedig fiatalokkal ebédelt.A pápa a koraesti órákban öt fiatal kíséretében lépte át a Campus Misericordiae-n felállított szentévi kaput. Ez a virrasztás a találkozó legszemélyesebb, legmeghittebb programjának bizonyult. Az esti-éjszakai imavirrasztás egyszerre az imádság, az öröm, a kölcsönös egymásra figyelés időszaka volt. A találkozó zárónapján, vasárnap a Szentatya megáldotta a Campus Misericordiae közelében található két Karitász-épüle- tet: az Irgalmasság Háza szegényeket és időseket fogad majd be, a Kenyér Háza pedig szegénykonyhaként működik majd a rászorulók számára. Több magyar püspök is részt vett a találkozón, közöttük Ternyák Csaba egri érsek is ellátogatott a rendezvényre. A találkozó szentmisével zárult, melyet a Szentatya a jelenlévő püspökökkel és papokkal együtt mutatott be. Нота János EGER Az Egri Főegyházmegye területén működő egyházmegyei nevelési oktatási intézmények eredményesen pályáztak az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnél nyári hittantábor támogatására. A sarudi lelkigyakor- latos ház mellett az egri Érseki Szent József Kollégium és a mát- raszentimrei Stella Üdülőközpontban tartanak hittantáborokat a nyár folyamán sokszáz diák részvételével. A támogatások jóvoltából a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium immáron második alkalommal tudott felejthetetlen hittantábort szervezni, ezúttal Egerbe - tudtuk meg Kunné Balogh Ritától és Molnár Évától a tábor szervezőitől. - A reggeli közös napindító gondolatok és a reggeli ima után számos programon vettek részt. Többek között meglátogatták az érseki palotát, a bazilikát, s elutaztak Szilvásváradra is. Számos lelki programon vettek részt a bánrévei Szent Mihály Katolikus Általános Iskola diákjai is, akik szintén az Érseki Szent József Kollégiumban táboroztak. Tanáraik, Babusné Erki Tünde és Belles Istvánná vezetésével megtekintették a Marcipán Múzeumot, a Varázstornyot, s ellátogattak a szomszédos Érseki Papnevelő Intézetbe is, amelyet Buda Péter rektor mutatott be a diákoknak. H. J. IШ !d mT w* 'АЩ ■№ i i i \j 1 yV* Щ # 7* fife 1 ám ’ A diákok megtekintették a bazilika orgonáját JEGYZET S ajnos, nagyon sok embertársunk számára a vasárnap csak munkaszüneti nap, illetve a várva várt hétvége utolsó napja. A vasárnap arculata megváltozott, és elveszítette eredeti értelmét. A vallásos emberek jól tudják, hogy az „Úr napját” meg kell szentelni, de vasárnaponként a magyar keresztények közül átlagosan csak 5-10 százalék jelenik meg az Isten házában. Az Egyház öt parancsa közül az első kifejezetten is előírja, hogy vasárnap és parancsolt ünnepeken vegyünk részt a szentmisén és ne dolgozzunk. A vasárnapi szentmise az első keresztények számára nem volt még bűn terhe alatt kötelező egyházi törvény. Ők érezték, hogy mint Krisztus hívei erre kötelezettek. Ez keresztény létük legbensőbb igénye. „Az Úr napján hagyjatok abba mindent - írja egy ősegyházi irat a 3. század elején - és serényen igyekezzetek közösségetekbe, mert ez a ti dicséretetek Isten előtt. Különben miféle mentsége lehetne azoknak, akik az Úr napján nem jönnek el hallgatni az élet igéjét és nem táplálkoznak az örök életre megmaradó isteni eledellel”. Elvilágiasodó és pluralista társadalmunkban kiváltképpen is fontos a vasárnapi szentmisén való részvétel. Csak akkor vagyunk képesek megmaradni a hitben, ha hűségesen ragaszkodunk a vasárnapi szentmiséhez. A vasárnap nemcsak az Úr napja, hanem az Egyház napja is, hiszen a vasárnapi szentmisén találkoznak mindazok, akik a hit és ke- resztség által Jézus Krisztushoz kapcsolták az életüket. Erre a törvényszerűségre emlékeztet bennünket a választott nép története és az első keresztények élete. Egy múlt századi német katolikus pap az önéletrajzában azt is leírta, hogy egy alkalommal hosszasan elbeszélgetett a város zsidó rabbijával. Ez a pap a beszélgetés során dícsérőleg megjegyezte, hogy milyen csodálatos, szép dolog az, hogy a zsidók a történelem viharaiban, a szétszóratásban és üldözések közepette is mindig megtartották a szombatot. Mire ez a bölcs rabbi szellemesen ezt mondta: „Főtisztelendő Úr! Nem az a fontos, hogy mi megtartottuk a szombatot, hanem az, hogy a szombat megtartott minket”. Ahogyan a példa is tanítja, mi katolikus keresztények is biztosak lehetünk abban a vasárnaphoz való ragaszkodás, illetve a vasárnap megszentelése minket is megtart őseink katolikus hitében. Segít bennünket, hogy a mai világ sokféle hitet veszélyeztető kísértése ellenére is hűségesek maradjunk Krisztushoz és az ő egyházához. Az első keresztények a római birodalomban, akkor is hűségesen ragaszkodtak a vasárnaphoz, amikor még az nem volt munkaszüneti nap. Amikor Diocletianus császár ezt megtiltotta, sokan még a vértanúságot is vállaltak a vasárnapi szentmise miatt. A vértanúakták leírják azt, hogy 304-ben, Észak Afrikában, Abitene városban 49 keresztény embert pogány bíróság elé állítottak, mert a tilalom ellenére összegyűltek a vasárnapi szentmisére. A vádlóknak a miértre egy Emeritus nevű keresztény így válaszolt: „sine dominica non possumus vivere”, ami magyarul azt jelenti: „vasárnap nélkül nem tudunk élni”. E vértanúk példáján nekünk, a 21. század keresztényeinek is el kell gondolkodnunk. A tapasztalat az mutatja, hogy azok a testvéreink, akik eltávolodnak a templomtól, lassan, fokozatosan eltávolodnak az Istentől is. Szükségünk van tehát a vasárnapi szentmisére, illetve az Oltáriszent- ségre, amely mint az „élet kenyere” megerősíti a lelki életünket és az Istennel való kapcsolatunkat. Dolhai Lajos Az Úr napja
