Új Néplap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-03 / 181. szám
2016. AUGUSZTUS 3., SZERDA Helyére kerülnek a Xavéri kápolna új ólomüveg ablakai Tudja, milyen érzés a fénnyel festeni Verebes György az egyik üveggel meglátszott belőlük, hogy mindenképpen ékességei lesznek városunk egyik legrégebbi épületének. Alkotójuk elmondta, hogy az ólomba ágyazott üvegképek valójában egy korábbi felajánlásának köszönhetik születésüket, s egyúttal művészi próbatételt is jelentenek számára. Az üvegművészet műfajában ugyanis eddig még nem mérette meg magát, bár jó ismerőse, Bráda Tibor, a műfajnak a hazai mestere váltig biztatta: „Gyuri, neked ki kell próbálni az ólomüveget is, mert aki így tud rajzolni, annak érdemes megtapasztalni, hogy milyen érzés fénnyel festeni.”- A vele való kapcsolat és a munka során kapott szakmai segítsége is közrejátszott benne, hogy bele mertem vágni - mesélte Verebes Napokon belül új értékkel gazdagodik a megyeszékhely. A Xavéri Szent Ferenc kápolnában a vasárnap fél tizenkettőkor tartandó szentmisén áldja meg Máthé György esperes-plébános az istenházának a Megváltót, Szűz Máriát és két szentet ábrázoló új ólomüveg ablakait. Az alkotó, Verebes György festőművész lapunknak beszélt az alkotás folyamatáról is. Szathmáry István ujneplap@u] néplap, hu György, aki azt is elmondta, hogy egy korábbi, a kápolnában adott hangversenyének is szerepe volt a képek születésében. Az általa improvizált mű az üvegen át megszűrt fény különböző árnyalatairól szólt, amiről akkor egy kis előadást is tartott a hallgatóságának. Később, amikor hallotta, hogy ilyen ablakokat szeretnének az épületbe, felidé- ződött benne a régi élmény akkor ajánlotta fel az elkészítésüket. Először csak megtervezésükre gondolt, de végül rájött, hogy elképzeléseit csak ügy tudja művészi szinten megvalósítani, ha minden munkafázist maga végez. így történt végül, hogy Bráda Tibor műhelyében, a mester időnkénti útmutatásával, de minden munkafázist saját kezűleg végezve született meg a négy műalkotás. A már említett két bibliai személyen kívül Máthé György atya kívánságára Loyolai Szent Ignác és Li- sieux-i Szent Teréz képe ékesíti hamaroA mű az üvegen át megszűrt fény árnyalatairól szólt... san a Xavéri kápolnát. Ami a benső művészi indíttatást illeti, a művész azt is elmondta, hogy a szakrális művészetben csak lelkileg azonosulva tud maradandót alkotni az ember, ő pedig kezdettől fogva vonzónak érezte ezt a munkát, mert fontosnak tartotta, hogy templomba ke- rülhessen munkája. Ott akár évszázadokig elmélyülésre késztetheti a szemlélőket, az előtte elmondott imák lelkileg jobbá tehetik, lelkileg formálhatják őket, s ennél szebb feladatot nem nagyon tűzhet ki művész maga elé. Ezen túlmenően ikonográfiái és szakmai szempontból is nagy kihívás volt számára a feladat. Az időszámításunk kezdetén élt Megváltó és Mária, a tizenhatodik századi Szent Ignác és a huszadik századi Szent Teréz élete kétezer évet ölel át, amit úgy kellett beágyazni egy rusztikus berendezésű barokk templomba, hogy ott ne hasson idegenül. Ennek során úgy kellett egyszerre visszanyúlnia a hagyományos, kissé gótikus képi világot idéző formákhoz, hogy kortárs is maradjon egyben. Ennek sikerét pedig már a hívek közössége fogja hamarosan elbírálni. Ennél szebb feladatot nem nagyon tűzhet ki művész maga elé zárta Verebes György. SZOLNOK A négy műalkotást Verebes György tegnap még ugyan a művésztelepen tudta megmutatni nekünk, de néhány napon belül elfoglalják méltó helyüket a kápolna ablakfülkéiben. Any- nyi már az itteni fényben is MEGYEI KÖRKÉP 3 S Ú jjáéled Csernobil - olvastam a címet az egyik internetes hírportálon, amitől az első pillanatokban kissé elborzadtam. Csak nem akarják ismét beindítani az atomerőművet az egyébként még mindig sugárszennyezett területen? De nem, megnyugodhatnak a kedélyek, ezúttal szó sincs radioaktív technológiáról, bár új erőmű létesítéséről igen. Az ukrán kormány ugyanis a napenergiára és más megújuló forrásokra alapozva hasznosítaná Csernobil sugárszennyezett zónájában fekvő területeket, csak a pénzt kellene még rá előteremtenie. A zóna 2 ezer 600 négyzetkilométeres „senki földje” még most is alkalmatlan mezőgazdasági termelésre vagy állattenyésztésre, az elhagyott vidéken csupán pár száz, zömében idős ember tengeti az életét A sugárszennyezett földterület tehát gyakorlatilag ingyen rendelkezésre áll, az erőműben termelt áram továbbítására szolgáló vezeték- rendszer pedig még ma is megvan (persze más kérdés, hogy harminc év után milyen állapotban), ez pedig jelentősen csökkentené egy nagy kapacitású napelempark telepítésének költségeit. A szóban forgó területből 600 hektárnyit szánnának a megújuló energiák kiaknázására. A tervek szerint első körben a napenergiából egy gigawatt, a többi megújuló forrásból pedig 0,4 gigawatt áramot termelnének, ami az erőmű egykori csúcskapacitásának a negyedét jelentené. Csernobil így újra energiaközponttá válna, példát mutatva a megújuló források hasznosítása terén, és ami korántsem elhanyagolható szempont - akármekkora hiba is fordulna elő a rendszer működésében, nemhogy a környező országokban, de még az erőmű közelében sem kellene attól tartani, hogy bárki egészségét, életét veszélyeztetné. A „senki földje" még most is alkalmatlan agrártermelésre. ujneplap@ujneplap.hu Uj csernobili erőmű? Kovács Berta Gyász: elhunyt dr. Szurmay Ernő SZOLNOK Életének kilencven- harmadik évében, július 29- én elhunyt dr. Szurmay Ernő irodalmár, pedagógus, a szolnoki oktatás és közművelődés jelentős alakja, illetve Verseghy Ferenc életművének kutatója és gondozója. Szerény, de tisztességes körülmények között látta meg a napvilágot 1923-ban, egy Zagyva menti gátőrházban, a gátőr apa és annak felesége kilencedik gyermekeként. Saját erejéből küzdötte fel magát az értelmiségiek közé. Pályája során számos elismerést, szakmai kitüntetést kapott, többek között a Szabó Ervin-díjat és a Szolnok Díszpolgára címet. Lapunk is számos alkalommal vette igénybe polihisztori tudását, élet- tapasztalatát. Ernő bácsi felesége az elmúlt évben hunyt el, s ez a veszteség is jelentősen hozzájárult a kilencvenhárom esztendős idős ember felgyorsuló leépüléséhez. Dr. Szurmay Ernőt Szolnok város saját halottjának tekinti. Temetése 2016. augusztus 12-én lesz a szolnoki Körösi úti római katolikus temetőben. M. G. Dr. Szurmay Ernő (1923-2016) Megvan a forrás az M44-es úthoz Folytatás az 1. oldalról TISZAZUG A megyénkén és Békés megyén átívelő, hatvankét kilométeres, Tiszakürt és Kondoros közötti leghosz- szabb szakasz kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési felhívás még június elején megjelent, a közbeszerzési eljárás jelenleg folyamatban van - áll a NIF Zrt. a lapunk számára eljuttatott közleményében. Eredményes eljárás esetén a nyertes kivitelezővel az év végén szerződnek, a kivitelezési munkálatok pedig 2017 elején megkezdődhetnek. A nyomvonalon a fa- és cserjeirtás befejeződött, az előzetes régészeti próbafeltárás is megtörtént. Ami pedig a legfontosabb: az útszakasz megépítéséhez szükséges forrás a hazai költségvetés terhére biztosított. Az új nyomvonalon, kétszer két forgalmi sávon megvalósuló gyorsforgalmi úton négy különszintű csomópontot és negyvennégy alul- és felüljárót alakítanak ki, Cserkeszőlő- nél pedig egyszerű pihenő is épül majd. A Körös felett a tervek szerint a Körös építészeti hagyományait megőrizve, egy négyszázötven méteres acél ívhíd épül díszvilágítással. Sőt, egy háromnyílású hídra is megvan az ígéret a Mezőtúr-Orosháza vasútvonal felett. G.SZ. Az alul- és felüljárók mellett Cserkénél pihenő is épül majd a tervek szerint.
