Új Néplap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-17 / 193. szám
g GAZDASÁG-KÖZÉLET 2016. AUGUSZTUS 17., SZERDA se mellett is: ha a magyar gazdaság teljesítőképessége engedi, 2018. január 1-jétől 5 százalékra csökkenhet az internetezés áfája. Az alacsonyabb áfa jövőre 14 milliárdos költségvetéInternet-előfizetések száma (millió darab) I 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 I VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH si kiesést okozna, vagyis ennyi pénz marad az emberek zsebében - mondta korábban Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos. (Ez az összeg elenyésző a 3542 milliárd forintos teljes áfabevételi tervhez képest, ennek a 0,39 százalékáról van szó.) A kormány amellett is kitart, hogy megadóztassa a Google, a Facebook és a hasonló oldalak üzemeltetőit. A titkárság azt közölte a Világgazdasággal, hogy a helyzet jövőre biztosan megváltozik: jelenleg a globális internetes cégek a magyarországi gazdasági tevékenységük után - több milliárd helyett - kereken nulla forint adót „fizetnek”. Hogy mennyi lesz az adófizetési kötelezettségük, azt a titkárság nem kívánta megbecsülni, „de adózni fognak” - hangsúlyozták. Ennek jogalapját a reklámtörvény módosítása adta meg. A jövő januárban életbe lépő rendelkezések versenysemleges szabályozást teremtenek a magyar és a külföldi internetes vállalkozásoknak. A reklámadótörvény módosítása mellett további intézkedéseket is terveznek a verseny- semlegesség elvének érvényesítésére - tette hozzá a Digitális jólét program titkársága. Feketelista: egy tárnoki asszony a NAV-lista élén BUDAPEST Júliusban 4823 név szerepelt az adóhatóság (NAV) be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztató adózóinak listáján. A NAV honlapján közzétett táblázatban mindenféle tevékenységi kör megtalálható: pékség, tüzép, könyvesbolt, szociális szövetkezet, építőipari, fuvarozó, kereskedelmi társaság. Egyesek többször is kiérdemelték, hogy a listára kerüljenek. Régi és új bűnösök is vannak rajta. Az adóhatóság ezeket az adatokat, feltéve, hogy az adózók a közzététel alapjául szolgáló jogsértést nem követték el ismételten, a közzétételtől számított két év elteltével törli. Többször is szerepel a listán a miskolci Food-Fruit Kft. (14 alkalom), a budapesti Szabó és Társai Bt. (7 alkalom) vagy a dunaharaszti Helács Hungária Kft. (7 alkalom). A magánszemély foglalkoztatók között is találni többszörösen bűnbe esőket, egy tárnoki asszony 21 alkalommal vezet. MW Fehérítené a gazdaságot a többség BUDAPEST A magyar lakosság jelentős többsége támogatja a szürke- és feketegazdaság elleni kormányzati akciókat, de az ehhez szükséges infrastruktúrát nem tartja minden területen kellően kiépítettnek. Ez derül ki a Nézőpont Intézet kedden publikált közvélemény-kutatásából. A kutatás szerint legtöbbjükkel (59 százalék) a vizsgált szektorok közül például a vízvezeték-szerelésnél, kőművesmunkánál, takarításnál fordult elő, hogy nem kapott számlát, nyugtát. A kiskereskedelemben 53, a vendéglátásban 19 százalékos a nyugtaadás elmulasztása. Közölték: a csalások visszaszorítására az online eszközök alkalmazását megfelelőnek tartják az emberek, így például elégedettek az elektronikus pénzforgalom bővítésével is. A válaszadók 53 százaléka azt mondta, az elmúlt egy évben előfordult vele, hogy szeretett volna, de nem tudott bankkártyával fizetni. MW Újabb vizsgálat indult az ORÖ ellen BUDAPEST Vizsgálja az adóhivatal, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vagyont mentett-e ki, tudta meg a Magyar Nemzet. A szervezet ugyanis annak ellenére adta át ingatlanjait a Farkas Flórián elnöksége idején alapított szövetkezetnek, hogy az Emmi 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezte. Az ügyben a Fi- desz-tag Tényi István tett feljelentést a RomNet portál cikke után. Ott számoltak be az esetleges vagyon ki mentésről, amelyről a képviselők döntöttek is az ORÖ kisvárdai májusi közgyűlésén. Ott szavazták meg: az eredetileg a roma felzárkóztatást szolgáló Híd a munka világába programban vásárolt ingatlanvagyont átadják a foglalkoztatási szövetkezetnek. A Híd a munka világába programot ért, visszaélésekről szóló vádak miatt az Emmi szerződéseket bontott, és a teljes támogatást visszaköveteli. MW Dupláznák a vasárnapi bérpótlékot BUDAPEST Az MSZP ismételten törvénymódosítást kezdeményez, hogy a kereskedelmi dolgozók vasárnapi bérpótlékát emeljék 50-ről 100 százalékra. Lukács Zoltán parlamenti képviselő tegnap azt mondta, a kormány mindeddig azzal hárította a bérpótlék emelését, hogy arról először a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megegyezni. Ez nemrég meg is született, a kabinet azonban továbbra sem akar tudomást venni róla - hangsúlyozta. Hozzátette, a munkaadók és munkavállalók megállapodása 90 százalékban megegyezik az MSZP korábbi és jelenlegi javaslataival. A két oldal érdekképviselői ugyanis a 100 százalékos vasárnapi bérpótlék mellett megegyeztek abban is, hogy egy dolgozó évente csak 12 vasárnap kötelezhető munkavégzésre, a gyermeküket egyedül nevelők pedig egyetlenegyszer sem - fejtette ki Lukács Zoltán, és felszólította a kormányt, fogadja el a fenti javaslatokat. MTI A kormány nem tett le az olcsóbb internetezésről Bár Brüsszel megtámadta Magyarország internet- áfa-csökkentési szándékát, a kormány kitart ígérete mellett. A nagy multinacionális cégek sem ússzák meg az adófizetést. Diószegi József kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYAROSZÁG Az internetszolgáltatás áfakulcsa 2017. január 1-jén 27-ről 18 százalékra csökken, tehát a kormány álláspontja világos, határozott és egyértelmű - válaszolta a Világgazdaságnak a témáért felelős Digitális jólét program titkársága annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság elutasította Magyarország ezzel kapcsolatos kérését. Ennek kapcsán Tuzson Bence, a miniszterelnöki kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára korábban úgy fogalmazott, hogy Brüsszel megtámadta Magyarország internet- áfa-csökkentési szándékát, veszélybe került ez a törekvés. A kormány azonban kitart. Arra alapoz, hogy Pierre Mos- covici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez intézett válaszlevelében jelezte: támogatja a kormány tervét, hogy lendületet adjon a digitalizációnak, hiszen ez egybevág Brüsszel szándékával, az egységes digitális piac kialakításával. Ugyanakkor Moscovici elismerte, a hatályos EU-s áfairányelv keretei között a kormánynak nincs lehetősége az internetáfa csökkentésére, de a bizottság változtatna, és rugalmasabb szabályozást akar kidolgozni - közölte a program titkársága. Arra nem adtak választ, hogy a kormány miként akarja január elejéig keresztülvinni szándékát, ha csúszik a szabályozás. A hazai jogszabályok adottak, hisz az Országgyűlés elfogadta az áfacsökkentésről szóló törvénymódosítást, ami 2017. január 1-jétől kilenc százalék- pontos mérséklést hoz. (Az eddigi legalacsonyabb áfakulcs 20 százalékos volt.) Az áfacsökkentés megközelítőleg 8-10 százalékos fogyasztói árcsökkenést jelent - tette hozzá a titkárság, amely kitart korábbi elképzeléVágni fogják az áfát Egyre több szülésznő, szakápoló, védőnő próbál külföldön szerencsét Főleg a fiatalabbak mennek MAGYARORSZÁG A béremelés ígérete ellenére rekordot dönt a külföldre távozó szülésznők és orvosok száma - írta meg a Blikk az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ adataira hivatkozva. Leginkább a 40 év alattiak vállalkoznak arra, hogy máshol keressék a boldogulásukat. A motiváció ugyanis csak egyrészt anyagi természetű, mert akár a hazai fizetés hatszorosát is megkereshetik, másrészt viszont a külföldön dolgozók sokkal jobb és biztonságosabb munkakörülményekről is beszámolnak. Például arról, hogy az egészségügyi védőfelszerelésekkel nem kell spórolniuk. A távozók körében a legnépszerűbb célállomások: az Egyesült Királyság mellett Németország, Svédország, Ausztria és Írország. Szakértők szerint nem az elvándorlás a fő oka, de jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy nemcsak orvosból van egyre nagyobb hiány, hanem szakápolóból, szülésznőből, védőnőből egyaránt. Mindez lassan az egészségügyi ellátás megfelelő működését is akadályozhatja. A kormány béremeléssel próbálja az egészségügyi dolgozókat Magyarországon tartani. Mint azt lapunk tegnap megírta, szeptember elsejétől az egészségügyi rendszerben foglalkoztatott szakdolgozók jelentős részénél az alapbér 25-35 százalékkal nő, ami nettó ösz- szegben 25-38 ezer forintos béremelést jelent. A változó illetmény további 15-35 százalékát jelenti az alapilletmény-emelésnek. Ez így összesen akár nettó 40-50 ezer forint többletet is jelenthet. Szintén idén ősszel 107 ezer forintos alapbéremelést kapnak az orvosok és a gyógyszerészek, akiknek jövő novembertől további 100 ezer forinttal emelkedhet a fizetése. A védőnők esetében azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet, pedig ők is a legrászorultabbak közé tartoznak. Nekik 30-35 ezer forintos fizetésemelést ígért a kormány, de ennek csak töredékét kapták meg ténylegesen a dolgozók, ezért ősszel sztrájkra készülnek a szférában, mint lapunk is megírta. A problémát az okozza, hogy a kormány nem közvetlenül a védőnők bérét emelte meg 30- 35 ezer forinttal, hanem a védőnői tevékenységre jutó finanszírozást. Az Országos Egészség- biztosítási Pénztár a pluszpénzt a szolgáltatóknak utalja. A jogszabály szerint azonban ennek csak 12 százalékát kötelesek kifizetni a védőnőknek. Mindez a gyakorlatban a remélt fizetés- emelésnek kevesebb mint 10 százalékát jelenti, körülbelül 2500 forintot. Csejk Miklós A külföldön munkát vállaló magyar orvosok és ápolók száma (2009-2015) A külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok és ápolók száma Magyarországon: 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 (Az Egészségügyi engedélyezési és Közigazgatási Hivatal nyilvántartása szerint) Forrás: EEKH/MTVA Sajtó- és fotóarchívum /MTI
