Új Néplap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-01 / 179. szám

14 MEGYEI KÖRKÉP 2016. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ Kisújszállásiak keresték fel a bibliai emlékhelyeket, az élmény megrendítő volt számukra A történelemben járhattak A bibliában szereplő legszen­tebb helyeken jártak a baptis­ta oktatási intézmények ve­zetői. Kisújszállásról Bögös- né Szász Edit, Széplaki Edit, Ponyokainé Rab Judit, Farkas Hajnalka, Szabó Károly, Szász Veronika, Szász Imre és én ve­hettem részt a zarándokúton - mondta hazaérkezésük után Toldi Attila, az llléssy Sándor Baptista Gimnázium, Szakkö­zépiskola és Szakiskola igaz­gatója, aki magyar-történe­lem szakos tanárként nagyon várta az utazást. Daróczi Erzsébet ujneplap@ujneplap.hu KISÚJSZÁLLÁS - Jeruzsálem­ben a Damaszkuszi kapura nézett a szálláshelyünk. Ha­mar megszoktuk a katonák állandó jelenlétét, bár szerin­tünk kissé nyomasztó volt a sok fegyver látványa. Enni jellegzetes arab ételeket et­tünk, szívesen fogyasztot­tuk a humuszt, az ajvárszerű krémet, de a hatalmas méz­édes füge, szőlő, dinnye is na­gyon finom volt. Mindannyi­unk számára megrendítő volt olyan helyeken járni, amely­ről eddig csak a bibliában ol­vastunk. Magával ragadó volt a nyüzsgés, a több kultúra ta­lálkozása, s hogy a történel­met nemcsak megismertük, hanem magában a történe­lemben jártunk - sorolja Tol­di Attila, aki néhány emléket is felidézett.- A Siratófalnál, a zsidó­ság legszentebb helyén nap­Toldi Attila a Getszemáné-kertnél A Jordán folyó vizénél is jártak a kisújszállásiak nyugtakor láttuk, hogyan is köszöntik „sabbat menyasz- szonyt” a zsidók imádsággal, énekkel, körtánccal. A zsidó negyed tisztasága, pompás, ám drága üzletei Jeruzsálem egy másik arcát mutatták meg. Láttuk a Golgotát, az Olajfák hegyéről, 830 méter­ről gyönyörű rálátásunk volt Jeruzsálemre, a Sion-hegyre. Jártunk a Getszemáné-kert- ben, mely megőrizte az év­ezredek hangulatát, néhány olajfája olyan öreg, hogy talán Jézus is megpihent és imád­kozott alattuk tanítványaival - véli Attila.- Az utolsó vacsora, Jézus virrasztása, elárulása és el- fogatása, ezek azok a bibli­ai események, amelyek kü­lönleges atmoszférát adtak a helynek. A kertben álló Nemzetek temploma főoltá­rának mozaikján felfedeztük a koronás magyar címert is. A sokat hallott ViaDolorosát is felkerestük. Nagyon vár­tuk a betlehemi kirándulást, mely már a Palesztin Nem­zeti Hatóság területén fek­szik. A világörökségi listá­ra is felvett Születés templo­ma közel 1700 éve épült arra a barlangra, ahol Jézus szü­letett. A szülőhelyét jelképe­ző tizennégy ágú ezüst csil­lagot mindannyian megérin­tettük a barlangban, s meg­néztük a falba vájt jászolt és a napkeleti bölcsek emléké­re készült oltárt. A palesz­tin-izraeli konfliktusnak ke­vés jelét tapasztaltuk utunk során, de a ciszjordániai fal, annak katonai ellenőrzőpont­jai és a szögesdrótok figyel­meztettek a hamu alatt izzó A siratófalat mindig népes csoportok keresik fel parázsra. Zarándokutunk so­rán a Holt-tengerhez igyekez­ve megálltunk a tengerszin­tet jelölő emlékműnél. Mesz- sziről láttuk Jerikó ősi vá­rosát, a Massada erődöt tar­tó monolitot, s közelről, az üt melletti mézédes gyümöl­csökkel teli datolyaültetvé­nyeket. A Holt-tengernél nem a 47 fokos vizet élveztük iga­zán, hanem a tengerben le­begés élményét. Ezt azonban csak olyan helyen lehet meg­tenni, ahol van édesvíz, mely lehetővé teszi a gyors lemosa- kodást. A víztükör 420 méter­rel van a tenger szintje alatt, tehát a szárazföld legmélyebb pontján járt csoportunk. Utol­só esténket a Földközi-tenger partján, Tel-Avivban töltöt­tük. A repülőterén nagy volt az ellenőrzés, a csoportveze­tőt részletesen kikérdezték, s többeknek tesztkérdésekre is válaszolniuk kellett arról, hol jártunk, voltunk-e palesz­tin területen stb. Ferihegyre mindannyian élményekkel gazdagodva tértünk haza - sorolja Attila a felejthetetlen emlékeket. Jól ismerik a munkagépek zaját a madarak Számukra terített asztal a gyep Befejeződött a fészekőrzés JÁSZKUNSÁG A puszták fris­sen kaszált gyepterületei mág­nesként vonzzák a madara­kat. A rovarvilág és a kisem- lősök terített asztalt jelentenek megannyi madár számára - számol be róla a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatósága. Mivel a védett területeken minimális a kemikáliák hasz­nálata, ezért itt sokkal gazda­gabb a rovarvilág, mint az in­tenzíven kezelt földterülete­ken. A rovarok és a kisemlő- sök kitűnően el tudnak rejtőz­ni a ragadozók elől. Kaszálás­kor azonban ez a biztos mene­dék megszűnik. Ami az egyik faj számára nehéz helyzetet je­lent, az a másik oldalon óriási előnnyé válik a túlélésért foly­tatott versenyben. Érdekes megfigyelni, hogy a munkagépeket milyen jól is­merik a madarak. A traktorok zaja perceken belül akár több tucat madarat is a területre vonz. Elsőként általában a fe­hér gólyák érkeznek, s amint a gép levágja az első rende­ket, a gólyák máris hozzákez­denek a falatozáshoz. Nyomuk­ban megjelennek a kék vér­csék, hogy ők is jóllakjanak a korábban a fűszálakba kapasz­kodó, de a vadriasztó lánc ál­tal lerázott rovarokból. Gyor­san kapkodják a szöcskéket, sáskákat, bogarakat. A gólyá­kat és a kék vércséket a veté­si varjak és a szalakóták köve­tik. Majd a gémfélék (bakcsók, nagy kócsagok), és a kis őrgé­bicsek folytatják a sort. Egy-eg у kaszálón akár 30- 50 gémféle és vetési varjak több százas csapatai lakmá- roznak egyszerre. A gépek el­vonulása után jelennek meg nagyobb ragadozók: a barna rétihéják, egerészölyvek, par­lagi sasok, kerecsensólymok. A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén az említett madárfajokon kívül gyakran látni pusztai ölyveket is a frissen kaszált gyepeken. Ez a terület ugyanis a kóborló fiatal pusztai ölyvek jellemző pihenőhelye. A ragadozó ma­darak főként a kisemlősöket, rágcsálókat fogyasztják. Esetenként pedig akár né­hány túzokot is megpillant­hatnak a szerencsések ezeken a területeken. Ez a látványos madármozgás egyébként ősz­szel is megfigyelhető, amikor a tárcsázások során felszínre kerülnek a talajban rejtőző gi­liszták, pajorok, a bogarak lár­vái és a kisemlősök fészkei. Érdekesség, hogy július el­ső napjaiban egy kaszálás al­kalmával megfigyeltek egy fehér gólyát, amelyet két év­vel korábban Lengyelország­ban gyűrűztek meg, továbbá egy helyi szinten érdekesség­nek számító barna kánya és néhány kígyászölyv is feltűnt már idén a kaszált területeken. KÖRÖS MENTE Két parlagi- sas-fióka sikeresen kirepült abból a fészekből, melyet ön­kéntesek bevonásával őriztek a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén. Április 15. és jú­lius 22. között 14 turnusban, heti váltásban csaknem ötven önkéntes segítette a munkát. JÁSZSÁG A napokban került elő néhány jászsági telepü­lés homoki nemesnyaras ül­tetvényéből a fokozottan vé­dett bugaci nőszőfű tíznél több új állománya, 250 fe­letti virágzó tővel - tájékoz­tatott a Hortobágyi Nemze­A legfiatalabb fészekőr 15, a legidősebb pedig 74 éves volt. A parlagi sasok nyugalomban nevelték fel két fiókájukat, me­lyeket jelölőgyűrűvel is ellát­tak a szakemberek. Mivel a fiatal madarak már szárnyra kaptak és elhagyták a fész­ket, ezért annak őrzését az önkéntesek befejezték. Sz. Zs. ti Park igazgatósága. E nö­vénynek eddig csak a Du- na-Tisza-közén voltak ismert állományai. A jászsági új ter­mőhelyek a bugaci nőszőfű jelenleg ismert legészakab- bi előfordulásai hazánkban. SZ. zs. Ú] védett növény a Jászságból

Next

/
Thumbnails
Contents