Új Néplap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-09 / 186. szám

2016. AUGUSZTUS 9., KEDD GAZDASÁG у Baj lenne, ha lassítana az Audi - a Mercedes ellensúlyozná Kockázatos függőségben NGM: jól alakulnak a héthavi hiányszámok Az ipari teljesítmény leg­alább a harmadával, a GDP legalább 5 százalékkal esne, a növekedés üteme egy százalékponttal csök­kenne Magyarországon az autóipar nélkül, miközben a költségvetési hiány mini­mum 140 milliárd forinttal emelkedne. Várkonyi Iván kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Járműipari ki­tettsége már most óriási, ezért igen kockázatos, hogy az Audi lassítana a tempón az év végé­től. A kiesést pótolhatja ugyan a Mercedes újabb beruházá­sa, de a függőséget ez biztos to­vább növeli - számolta ki a Vi­lággazdaság című lap. A járműgyártás a magyar GDP-hez 4,61 százalékot tett hozzá 2014-ben önmagában is, ám az arány tovább emelkedett tavaly, amikor az ágazat az ipa­ri termelésnek már a 28,6 szá­zalékát adta az előző évi 26 szá­zalék után. A magyar nemze­ti összterméknek a feldolgozó- ipar csaknem a negyedét te­szi ki, ennek a legjelentősebb szeletét adják az autógyárak. A járműipari ágazat termelé­se tavaly meghaladta a 7800 milliárd forintot, nagyobb volt, mint az utána következő elekt­ronikaié és az élelmiszeriparé együttvéve. Ha hozzávesszük, hogy a negyedik helyen az autó­ipari beszállítások miatt nagy­ra nőtt gumi- és műanyagipar áll, akkor látható, mit veszíte­ne az ország, ha a gyárak elköl­töznének. A termelés zömét az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzu­ki négyese adja - a 250 főnél többet foglalkoztató, kevesebb mint 80 cég viszi a teljes jár­műipari termelés több mint 93, az export több mint 96 száza­Jó hír, hogy újabb Mercedes-beruházás jön, de a függőség erősödése veszélyes lehet lékát. Az ágazatban összesen csaknem százezren dolgoztak, ez az iparban foglalkoztatottak alig 14 százaléka - az élelmi­szergyártásban nagyobb a lét­szám, a vendéglátásban két­szer ennyi (miközben a hoz­záadott érték a járműgyártá­sénak a hatoda). Valószínű, hogy az autógyárak teljes kivo­Arra van tapasztalat, hogy mi történik, ha egy ágazat meg­határozó szereplői otthagyják Magyarországot. 2005-2006- ban a Flextronics és a Foxconn egyszerre vonultak ki, és több mint ezer munkahelyet szün­tettek meg. Ez az elektroni­kai ipar teljesítményét több mint 120 milliárd forinttal ve­tette vissza: a 2006-os szin­nulása esetén a gazdaság más szektorai felszívnák a mun­kaerő-kínálatot - legalábbis a mai állapotukban. Az per­sze biztos, hogy nem marad­na tartósan feszített a munka­erőpiac, ami a bérnövekedés lassulását hozná. Ez már érzé­kenyen érintené a költségve­tést is. tét ugyan 2012-re meghalad- . ta az alágazat, de akkor meg az Elcoteq fejezte be a tevé­kenységét, illetve a Nokia re­dukálta jelentősen, így újabb százmilliárd esett ki. Tíz éve az elektronikai iparág az autó­gyártással majdnem azonos jelentőséggel bírt a magyar gazdaságban - ma labdába se rúg mellette. A büdzsé jelenleg leginkább az autóiparban foglalkoztatot­tak után tesz szert bevételre: az elhanyagolhatóan kicsiny vál­lalati adót a nagy gyárak szám­talan kedvezmény révén csök­kentik vagy nullázzák le. A jól fizetett alkalmazottakon azon­ban (a járműgyártásban 353 ezer forint volt az átlagos havi munkajövedelem január-má­jusban) szépen keres az állam. Az éves bevétel eléri a 230 mil- • liárd forintot, miközben a ke­reset elköltése után további 40 milliárd forintos áfa is bejön. Ha az állam e bevételnek csak a felétől esik el, és csak a dolgo­zók 20 százaléka nem talál ál­lást, az akkor is - az egy köz­munkásra költött 1,3 millió fo­rint kiadással számolva - éves szinten több mint 140 milliárd forint kiesés a költségvetésnek. És ez csak a közvetlen hatás. Azt, hogy az autógyárak eltűné­se milyen közvetett hatásokkal járna, nem igazán tudja meg­becsülni senki. A turizmusra és a mezőgazdaságra számta­lan olyan tanulmány készült, amely bemutatja az ágazatok multiplikativ hatásait, a feldol­gozóiparra viszont ezt nem na­gyon számolták ki. Tény, hogy a járműgyártás igencsak import- igényes tevékenység, de azért az is látszik, hogy ad megren­deléseket a gumi és a műanyag, valamint a fém alapanyagok gyártásának is, ezek az alága- zatok vele együtt növekednek. Az kérdés, hogy az autógyárak vinnék-e magukkal a hálóza­tot, a beszállítók találnának-e más partnert. Az viszont biz­tos, hogy a GDP legalább 5 szá­zalékkal esne, és a költségveté­si bevételkiesés is nagyobb vol­na a korábban számoknál. És akkor még nem beszél­tünk arról, hogy az átlagosnál gyorsabb autóipari növekedés tolja felfelé a magyar GDP bő­vülésének ütemét - e nélkül számolva a nemzeti összter­mék bővülése tavaly csaknem egy százalékponttal lett volna alacsonyabb. Az ipar termelése (milliárd forint) Járműgyártás щвшшшшзшшшяш Számítógép, elektroni­kai, optikai termékek ISI Élelmiszer, ital, dohánytermék Pl Gumi, műanyag ши Gépgyártás ГСПД Fém alapanyagok Vegyi anyagok gjfls22 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondici­onálás 11287 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Щ1146 Villamos berendezések | 1090 Fafeldolgozás, papír­termékek, nyomda 1 826 Gyógyszergyártás ■ «22 Egyéb (gépek üzembe helyezése, javítása) Textília, ruházat, bőr­termékek 1 408 Bányászat, kőfejtés |87 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Az elektronika visszaszorulása BUDAPEST Az államháztartás központi alrendszerének hiá­nya 464,8 milliárd forint volt az első hét hónapban, szemben az egy évvel korábbi 894,1 milliárd forinttal - jelentette hétfőn az NGM. A központi költségvetés 585,8 milliárd forintos hiányt, míg a tb pénzügyi alapjai 52,5 milliárd, az elkülönített állami pénzalapok pedig 68,5 milliárd forintos többletet mutattak. Csak júliusban a központi al­rendszer (államháztartás az ön- kormányzatok nélkül) hiánya 62,7 milliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban ez 70,8 mil­liárd forint volt. Az első hétha­vi hiány az éves, 761,6 milliárd forintos előirányzat 61 százalé­ka, ám a nemzetgazdasági tár­ca hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtized legalacsonyabb július végi hiányadata az idei. Stabil tehát az államháztartás, ami a működő reformok ered­ményeit tükrözi vissza. Tovább­ra is reális az idei évre kitűzött 2,0 százalékos EU-módszertan szerinti hiánycél - írták. MTI Megérzi, ha a Küknél főnök lehet BUDAPEST Tavaly több mint dup­la annyit költött vezetői szemé­lyi juttatásokra a Klebelsberg Intézményfenntartó (Klik), mint 2014-ben - írta meg a Ma­gyar Nemzet. A lap szerint míg 2013-ban ez az összeg 735 mil­lió forint volt (tavalyelőtt pedig 590 millió), 2015-re már 1,3 mil­liárd forintra rúgott. Az intéz­mény gazdálkodásának átlát­hatóságát azonban nem segíti, hogy a Klik által megadott ada­tokból nem derül ki: ez a bértö­meg hány vezető beosztású em­berre vonatkozik. MW A futball-Európa-bajnokság igencsak felhajtotta a boltok forgalmát Tartósan erős maradhat a dinamika MAGYARORSZÁG Továbbra is di­namikusan növekszik a ma­gyar kiskereskedelmi szektor: júniusban a nyers és a naptár­hatástól megtisztított adatok alapján egyaránt 5,7 százalék­kal nőtt a boltok és az áruhá­zak forgalma az előző év azo­nos időszakához képest - de­rült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb ada­taiból. Mivel valószínűleg ki­kopott az online kasszák be­vezetésének fehérítő hatása, ezek az eredmények már job­ban tükrözik a kiskereskede­lem valódi teljesítményét. Pedig júniusban egyedül az iparcikkek forgalma emelke­dett, méghozzá 9,7 százalék­kal. A májusi 6,8 százalék utá­ni jelentős bővülés nagyrészt valószínűleg a foci-Eb-nek kö­szönhető, amely megnövelte az elektronikai és egyéb tar­tós fogyasztási cikkek irán­ti keresletet. Ezzel szemben az élelmiszerboltok forgal­mának növekedési üteme 4,4 százalékról 3,4 százalékra lassult, vagyis a szurkolói kel­léknek számító sör- és csipsz- eladások sem segítettek a ke­reskedőknek. Még nagyobbat zuhant a májusi 9 százalé­kos növekedés után már csak 3,6 százalékos teljesítményt nyújtó üzemanyag-kereske­delem, ami a magas bázis és a júniusi áremelkedés követ­kezménye. A kiskereskedelem folyama­tosan jó teljesítménye arra en­ged következtetni, hogy a fo­gyasztási hajlandóság emelke­dik, miután a lakosság rendel­kezésre álló jövedelme is tar­tósan bővül - emelte ki kom­mentárjában Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasá­gi elemzője, aki arra számít, hogy a második negyedéves jGDP-növekedést elsősorban a fogyasztás húzta felfelé. így jö­vő pénteken a KSH 2,3 száza­lék per éves GDP-növekedésről számolhat be az április és jú­nius közötti időszakra. Suppan Gergely, a Takarékbank elem­zője szerint az év során tartó­san magas maradhat a forga­lom dinamikája, amit ösztönöz a reálbérek jelentős növekedé­se és a foglalkoztatás bővülé­se, így éves átlagban 5 száza­lék közeli kiskereskedelmi ex­panzióra számíthatunk a tava­lyi - fehéredési hatást is tükrö­ző - 5,8 százalék után. M. E. Budapest vezet Az első negyedévre rendel­kezésre álló regionális ada­tok szerint a kiskereskede­lem bővülése óriási földrajzi különbségeket mutat: lénye­gében csak Közép-Magyaror- szágon és Nyugat-Dunántúlon nőtt a boltok forgalma, a töb­bi régióban csökkent. A köz­ponti régióban jóval az orszá­gos átlag felett. 14.4 száza­lékkal bővült a forgalom az év első három hónapjában, ezen belül Budapest 18.1 százalé­kos növekedést ért el. A fővá­ros dominanciáját jól mutat­ja. hogy a 2042 milliárd fo­rintos első negyedéves forga­lomnak csaknem negyedét. 568 milliárdot itt költöttek el a vásárlók. Nyugat-Dunántú! boltjai is csak egy százalék- ponttal haladták meg a 4,7 százalékos átlagot, a többi ré­gió viszont ez alatt teljesített. A legnagyobb mértékben. 4.6 százalékkal Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Lakáspiac: drágulásra számítsunk BUDAPEST A következő másfél évben 15-20 ezer új lakás je­lenhet meg a piacon, a fellen­dülés a következő 2-3 évben is fennmaradhat, áll az In- gatlan.com elemzésében. Úgy kalkulálnak, országszerte 15- 20 ezer új lakás átadása vár­ható 2018 elejéig, így a kíná­lat elkezd felzárkózni az erős kereslethez (több mint 100 ezer lakás hiányzik a piacról). A használt és új építésű laká­soknál az erőteljes drágulás a második negyedévben eny­hült, de árcsökkenés nem tör­tént. Az árak pontos alakulá­sára nehéz átlagot mondani, mert most indultak többezres számban az új fejlesztések. Ba­logh László vezető szakértő ar­ra számít, a nagyvárosok köz­pontjaiban legalább évi 5-10 százalékos lesz a drágulás üte­me. Gergely Péter, az Ingatlan, com-csoporthoz tartozó Bank- Ráció.hu hitelszakértője sze­rint csak júniusban 44 száza­lékkal nőtt éves összevetésben az új lakáshitel-szerződések ál­lománya. Nem tart a túlzott ela­dósodásától, ezt a hiteltörlesz­tési plafon is szabályozza. MW Az elektronikai cikkek jól fogytak, a sör érdekes módon kevésbé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents